Meglepetések és papírformaszerű győzelmek is akadtak Budapesten, a Híradóban a legérdekesebb kerületi eredményeket vizsgáltuk meg.

Növelné az együttműködést az oroszokkal a miniszterelnök a szankciókkal nem érintett területeken. Orbán Viktor erről a kormányközeli Mandinernek adott interjújában beszélt. Egy friss felmérés szerint viszont a magyarok mindössze tizede fűzné szorosabbra a viszonyt Oroszországgal. A Fidesz szavazói között ugyanakkor több mint kétszer ennyien gondolják ezt, amire az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a kormányzati propaganda oroszbarátsága lehet a magyarázat.

Egy közpénzből megrendezett gyerektáborban tarthatott foglalkozást a bicskei pedofilügy másodrendű vádlottja, ezt az Átlátszó írta meg. A férfi 2019-ben felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert négy rábízott gyereket molesztált az intézményben. A napközis tábort egy olyan alapból fizették, ami a Miniszterelnökség alá tartozik. A tárca az RTL Híradó megkeresésére azt írta: kizárólag a szervezők felelőssége, hogy kit hívnak meg.

Nem biztos abban, hogy az LMP mandátumot szerez az európai parlamenti választáson – ismerte el az RTL Híradónak a párt listavezetője. Ungár Péter szerint ennek az az oka, hogy a kormánnyal és a többi ellenzéki párttal ellentétben ők nem hazudnak a választás tétjéről. Ha mégis bekerülnek, az akkumulátorgyárak ellen és az uniós gazdaságpolitika felülvizsgálatáért szeretnének dolgozni az Európai Parlamentben. Ungár Pétert Rédli Balázs kérdezte. 

Újabb frontot nyithat az Orbán-kormány és az uniós intézmények között a szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetének rendezése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint az egészségügyben, az oktatásban vagy az öröklésnél minden kisgyereknek egyenlő jogokat kellene adni – függetlenül attól, hogy milyen családban élnek. Az erről szóló jogszabálytervezetet az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselői azonban elutasították, mert szerintük aláássa, ahogy fogalmaztak, a „keresztény” családmodellt. A hazai jogszabályok most nemcsak a növekvő számú magyar szivárványcsaládot fosztják meg attól, hogy családként kezeljék őket, hanem az ide költöző külföldieket is. Az rtl.hu itthon és külföldön élő kisgyerekes családokat kérdezett arról, hogy a szabályozás miatt milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.  

Az emberek sokkal elfogadóbbak, az intézmények és a hivatalok pedig jóval segítőkészebbek, mint amire az elmúlt évek LMBTQ-ellenes intézkedései ellenére számítanánk – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó három szivárványcsalád. Mindannyian vidéken, akár pár száz fős faluban nevelik a gyerekeiket. Hogyan fogadja őket a többi szülő, a jobbos szomszéd, a baba-mama kör, a radikális nézeteket valló edző, a nyolcvanas kutyás néni, a mesterember, a védőnő vagy a gyerekorvos?

Egyenlő jogokat adna a szivárványcsaládoknak az egykori ellenzéki összefogás pártjainak többsége és a Kétfarkú Kutya Párt, a kormány azonban elutasító. A Jobbik csak azt támogatná, hogy az egészségügyben ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a kisgyerekes meleg párokat. A kormányt és a pártokat az rtl.hu azután kérdezte meg erről, hogy nemrég kiderült, több ezer szivárványcsalád él Magyarországon, a jogszabályok miatt azonban több területen hátrányt szenvednek az érintett gyerekek.

Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól. Az adatok az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepték. A Szivárványcsaládokért Alapítvány szerint egy Szekszárd méretű városban él annyi kisgyerek, mint ahányan joghátrányban élnek ma Magyarországon az azonos nemű szülőket sújtó törvényi rendelkezések miatt. 

2016-ban Orbán Viktor beszéde alatt többször is dulakodás tört ki a Kossuth téren. Ungváry Krisztián történészt, aki sípolással fejezte ki véleményét, úgy arcon vágták, hogy felszakadt a szemöldöke. Egy férfi az RTL Híradó stábjára is rátámadt. A legtöbben sípolással tiltakoztak, de volt olyan is, aki tojást dobált. Pedig napokkal korábban Németh Szilárd büntetéssel fenyegette meg azokat, akik kifütyülik a miniszterelnököt. 

Akár milliókat is spórolhatnak azok a vevők, akik kivártak, az ország több pontján is beindult az árcsökkenés. Az átlagos négyzetméterár több felkapott budapesti kerület mellett Debrecenben, Pécsen, Szombathelyen és Kecskeméten is csökken. A világrekorder infláció a lakáspiacot is megtépázza: meglódultak a kamatok, és borzasztóan megdrágult a hitelhez jutás. Meddig tarthat az árcsökkenés időben és értékben? És a fő kérdés: érdemes kivárni az ingatlanvásárlással? 

Szabadesésben van a boltok forgalma: februárban már két számjegyű, 10,1 százalékos zuhanást mért a KSH a kiskereskedelmi forgalomban. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint a koronavírus-járvány óta nem költöttünk olyan keveset, mint az év második hónapjában – pedig ennek akkor egyszerű oka volt: sok üzlet zárva tartott. A bútorboltok és a műszaki áruházak forgalma esett a legnagyobbat, a használt cikkeket árusító üzleteké és a turkálóké viszont szárnyal. Visszafoghatja a boltok árazását, hogy kezdenek elmaradni a vevők? 

Év elején Donald Trump, pár hónap késéssel pedig Orbán Viktor kezdett el arról beszélni, hogy közel állunk a harmadik világháború kitöréséhez. Az erről szóló narratíva azóta egyre több kormánypárti politikus megszólalásaiban jelenik meg. A kormánypárt nemcsak szlogeneket, hanem komplett témákat kölcsönöz az amerikai populista jobboldaltól. Brüsszel, Soros György, a menekültek vagy a melegek után a világháború lehet az új veszélyforrás, amitől Orbán Viktor „megvédi” Magyarországot.

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

Egyre többen sorakoznak fel az Orbán-kormány ellenében az úgynevezett pedofiltörvény miatt indult perben. Eddig nyolc uniós ország – legutóbb Ausztria és Írország – jelezte, hogy az Európai Bizottság oldalán szeretne beszállni a bírósági eljárásba. Az rtl.hu-nak nyilatkozó nemzetközi jogász esélytelennek tartja, hogy a kormány megnyerje a pert, a szakújságíró szerint pedig a törvény a befagyasztott uniós pénzek sorsára is hatással lehet.

Minden eddiginél nagyobb akciókat hozhat, ha eltörlik a hatósági árakat – mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. Az áruházláncokat még gúzsba köti, hogy az árstopos termékeken veszteséget termelnek, ez azonban a várakozások szerint már nem tart sokáig. A boltok február elején először a vajak árát vágták meg drasztikusan, aztán a sajtokét. Mostanra ezer terméket kínálnak olcsóbban. De mire számítsanak a vásárlók, meddig tarthat az árcsökkenés?

Több tízezer gyógyíthatatlan beteg él Magyarországon, akinek a tüneteire a hagyományos gyógyszerek hatástalanok, az orvosi kannabisz azonban enyhíthetné azokat. A magyar szabályozás azonban a betegeket ugyanúgy bünteti, mint akik csak élvezetből szívnak. Az Európai Bizottság pár hete beperelte Magyarországot, amiért egyedüli uniós tagállamként megvétózta a kannabisz átsorolását a gyógyászatban is alkalmazható kábítószerek közé. 

Oroszország a gáz és olaj eladásából finanszírozza a háborút és a civilek elleni erőszakot. Ennyi elég volt Európa korábban kitett részének, hogy lépéseket tegyen a leválásra. Németország nemrég teljesen függetlenné vált az orosz földgáztól, Lengyelország felmondta a Moszkvával kötött gázszállítási szerződést, a cseh kormány a cseppfolyós földgáz felé fordul, a szlovákok norvég gázra váltanak. Magyarország más utakon jár, és ráfizet. 

Akár a duplájára is drágulhatnak a hatósági áras termékek az árstop eltörlése után, amire a tavasz utolsó heteiben, nyár elején kerülhet sor – így számol az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő. A csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest, de ha a kormány eltörli az intézkedést, visszaállnak a piaci árak.

A nemzetközi és uniós egyezmények sora mellett a Fidesz-KDNP által elfogadott Alaptörvényt is súlyosan sértené, ha az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokat a heteroszexuálisoktól eltérően, szigorúbban szabályoznák Magyarországon – ahogy Gulyás Gergely utalt rá. A magyarországi beleegyezési korhatár a legalacsonyabbak között van Európai Unióban: a 14 év feletti fiataloknak bárkivel lehet szexuális kapcsolatuk, ha azt kölcsönösen akarják. A kormány a korhatár emelését fontolgatja.

A kannabisznak köszönhetően tud újra enni és tisztán beszélni, a beszerzése azonban nagyon stresszes – erről mesélt az rtl.hu-nak egy szklerózis multiplexben szenvedő fiatal anya. Az orvosi kannabisz páciensek tízezrein segítene, a magyar szabályozás azonban ugyanúgy bünteti a betegeket, mint akik élvezeti célból használják. A magyar kormány ellen nemrég indított pert az Európai Bizottság, amiért – egyedüliként az unióban – megvétózták a kannabisz törlését a legveszélyesebb kábítószerek listájáról. 

Százmilliárdokba kerülhet az újabb gigantikus kínai beruházások Magyarországra csábítása. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a kormány négy kínai céggel is tárgyal, a beruházások értéke pedig a 4000 milliárd forintot is megközelíthetné. Győrffy Dóra közgazdász szerint az itt letelepedő ázsiai vállalatok a beruházás összeértékének 10-15 százalékát is megkaphatják közpénzből, állami támogatásként. Bár a tárcavezető a részletekkel adós maradt, több jel arra utal, hogy újabb kínai akkumulátorgyárakról egyeztetnek. 

Növelhetik az orosz függőséget, ugyanakkor a zöld átállást is segíthetik a kormány által tervezett gigantikus gázerőművek. Az energetikai miniszter bejelentése alapján a kormány három nagy teljesítményű gázerőművet akar felépíteni 2028-ig: kettőt Tiszaújvárosban, egyet pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek eladott, majd jókora felárral visszavásárolt Mátrai Erőműben. De miért épít gázerőműveket a kormány az európai energiaválság közepén? 

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt. Mivel az infláció az átlagkeresetek növekedését is lekörözi, a legtöbbünk fizetése kevesebbet ér a boltokban. De meddig tart még a drágulás? Mit tehetne a kormány az árak visszaszorításáért?

Újabb kifizetést hagytak jóvá Szlovákiának az uniós helyreállítási alapból – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök. Miközben a környező országoknak forintra átszámítva már ezermilliárdokat folyósítottak vissza nem térítendő támogatásként és kedvezményes kölcsönként, addig az Orbán-kormány még a feltételek teljesítésével bajlódik. Csütörtökön bejelentették, hogy a modellt váltó egyetemek kuratóriumából kikerülnek a politikusok – az uniós pénzek folyósításáig azonban hosszú lehet az út. 

Üzemanyaghiányt várhatóan nem, drágulást azonban okozhat a hétvégén életbe lépett újabb uniós szankció. Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba – így dízelt is, amiből a kontinensen tíz százalékkal több fogy, mint amennyit az itteni finomítók elő tudnak állítani. A kétlépcsős olajembargó, amiről Orbán Viktor szavazatával még tavaly nyáron döntöttek az uniós országok vezetői, a legfontosabb bevételétől fosztja meg a putyini Oroszországot. Az rtl.hu a Mol-t és egy szakértőt kérdezett az újabb szigorítás hatásairól. 

Még ebben az évtizedben össze fog omlani Európa mostani politikai rendszere, és az európai konzervatívoknak akkor egy vezetőre lesz szükségük – ezt fejtegette Orbán Viktor azon a zárkörű beszélgetésen, amire a kormány politikájával szimpatizáló külföldi újságírókat hívták meg. A kormányfő korábban többször utalt arra, hogy 2030-ig tervez miniszterelnökként. A kormány és a Fidesz gazdasági háttérországa pedig rengeteg időt és pénzt fektetett abba, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert az európai politikában. De sikerült? És vajon Orbán Viktor magára gondolt, mint az európai konzervatívok új vezetője? 

Aki uralja egy ország médiáját, az uralja a gondolkodását is – erről beszélt egy rendezvényen a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs. A Fideszben régóta dolgoznak azon, hogy a médiában erősítsék a magyar tulajdont, de eddig egyetlen kormánypárti politikus sem beszélt ilyen nyíltan arról, hogy a médiára az ország „uralása” miatt van szükség. Az rtl.hu-nak nyilatkozó médiakutató szerint amikor a kormányban „nemzeti” tulajdonban lévő médiáról beszélnek, valójában a kormánypártok üzeneteit közvetítő sajtóról van szó. 

Közpénzből rendezik – mégsem mondják meg, mennyibe fog kerülni az augusztusi atlétikai világbajnokság. A világversenyt szervező cég vezetője csak annyit árult el, hogy vannak becsléseik, de a költségekkel utólag fognak elszámolni. A kilencnapos eseményhez az ország legdrágább stadionját húzzák fel, az építkezés költsége lassan 250 milliárd forintnál jár. Vizes világbajnokság, Puskás Aréna, költözés a Budai Várba: a titkolózást az magyarázhatja, hogy a kormány presztízsberuházásai rendre sokkal többe kerülnek, mint eredetileg tervezték. 

A reklámozók eddig is betartották, ezután is be fogják tartani a magyar nyelv védelmére vonatkozó szabályokat – ezt mondta az rtl.hu-nak a Magyar Reklámszövetség főtitkára. A kérdést amúgy egy 21 éve létező törvény már szabályozza. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar kultúra napján jelentette be, hogy a fogyasztóvédelem lecsap az idegen nyelvű hirdetésekre. A szervezet mindezt a gyermekek erkölcsi, szellemi védelmével magyarázta. Az angol nyelvű óvodáknak korábban már meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. De mi lesz az olyan szlogenekkel, mint a „Just do it”, az „I’m lovin’ it” vagy a „Together we can”?

Hónapokon át Magyarország érintésével szállítottak fegyvert Ukrajnának Bulgáriából – erről beszélt egy interjúban a volt bolgár miniszterelnök. Kiril Petkov szerint az ukrán hadsereget tavaly tavasszal, az orosz támadás utáni legkritikusabb időszakban hónapokon át így látták el lőszerrel. Bár a kormánypárti politikusok kijelentései miatt sokan azt hiszik, hogy az ukránoknak szánt fegyverek nem haladhatnak át az országon, az erről szóló kormányrendelet csak azt tiltja meg, hogy Magyarországról közvetlenül Ukrajnába szállítsák azokat.  

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Újabb rekordot döntött a magyar infláció: decemberben 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a rezsi és az élelmiszerek ára emelkedett – közölte a KSH. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL-nek nyilatkozó elemző szerint a hazai adat világszinten is benne van a top10-ben: olyan országok társaságába kerültünk, mint Venezuela, Argentína és Törökország. 

Az eladással a 4iG egy csapásra piacvezető lesz a vezetékes internetszolgáltatásokban és a műsorterjesztési piacon. De mire számíthatnak az eddigi Vodafone-ügyfelek? Ársapka nem lesz, a szolgáltató ezután is piaci árakkal dolgozik majd – mondta az rtl.hu-nak az új többségi tulajdonos. A szakértő szerint a cég átvétele után gyarapodhatnak az államkassza bevételei, mert a kisebbségi tulajdonos az állam lesz. 

Alacsonyabb inflációt, csökkenő kamatokat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelentene az euró bevezetése az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint, az Orbán-kormánynak azonban mostanra már céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre. A forint árfolyamának mélyrepülésére utalva a miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, mégis ellenzi azt. Horvátország pár napja huszadikként csatlakozott az eurózónához, vagyis az egyik legnépszerűbb nyaralóhelyen is eurót kell majd váltani az utazáshoz. Ahogy a dolgok állnak, a bolgárok és a románok is hamarabb kapják majd euróban a fizetésüket, mint a magyarok. 

Nem fogják elengedni a kirúgott tanáraikat, ígérik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok diákjai. A végzős gimisek azt mondják: bár a tankerület felmondott osztályfőnöküknek, a ballagásukon ő fogja vezetni az osztályt. A Házon Kívülben a Karinthy két elbocsátott pedagógusával és diákjaikkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg a tiltakozásokat, a kényszerű elválást, és mihez kezdenek ezután. 

Adatok sokaságát gyűjti a felhasználóiról a TikTok, és ellenőrizhetetlen, hogy a kínai kormányzat hozzájut-e ezekhez – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő. Az Egyesült Államokban nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az alkalmazást, aminek a letöltését egy frissen elfogadott törvénymódosítás értelmében megtiltanák a kormány alkalmazottainak. De napirenden van a teljes betiltása, és a tiktokozó katonák adataiért is aggódnak. A cég korábban elismerte, hogy az európai uniós – így a magyar – felhasználók adataihoz Kínában is hozzáférnek, emiatt az EU már vizsgálódik is.De vajon mit tesz a magyar kormány és a Honvédelmi Minisztérium?

Egy húszezer fős sportarénát bérelt ki a kormányközeli 4iG a karácsonyi mulatsághoz az rtl.hu-hoz eljutott levelezés alapján. A programban neves hazai fellépőket ígérnek, az éjszakába nyúló buli résztvevőit vacsorával és korlátlan italfogyasztással várják. A 4iG tarol a távközlési piacon, legfontosabb üzleteiket a kormány rendre nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíti.

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

A családok megtakarításainak „felhasználásáról” beszélt Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A jegybankelnök szerint az emberek jelentős összeget spóroltak össze készpénzben, amit most megesz az infláció. Ő úgy látja: ezt kellene például energiahatékonysági programokba forgatni. Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter, amikor a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat államosították. Az rtl.hu szakértőket kérdezett arról, hogy most mire gondolhatott. 

A legjelentősebb bevételi forrásától vágják el a putyini Oroszországot a hétfőn életbe lépett olajembargóval, mivel az idei orosz költségvetés 60 százalékát a kőolaj eladásából fedezték. A szankció bevezetését az Orbán-kormány is támogatta, miután a vezetéken érkező energiahordozóra sikerült mentességet kiharcolni. Az olcsó orosz olaj felhasználásából a Mol és magyar állam is gigantikus haszonra tesz szert, az embargó azonban tovább súlyosbíthatja az üzemanyaghiányt – és a hatósági ár fenntarthatóságát is kétségessé teszi. Mennyire fáj majd a lépés az oroszoknak és Európának? Lecsaphat más a kieső európai exportra? Milyen hatása lehet az embargónak Magyarországon? Az rtl.hu gyorstalpalója a hétfőn életbe lépő hatodik szanciós csomagról. 

Az rtl.hu gyorstalpalója a bizottsági döntésről. 

Flóris nemváltoztatási kérelmét elutasították, Martinét viszont novemberben jóváhagyták: utóbbi csak a Házon kívülnek mesélt arról, hogyan élte meg az elmúlt éveket. Úgy érezte, sosem lesz vége a pereskedésnek, kollégái tortával ünnepelték, amikor végre a javára döntöttek. Több tucat sorstársuk évek óta hiába várja, hogy elfogadják a kérelmét.

Több száz benzinkút fogyhat ki az üzemanyagból napokon belül – ezt mondták az rtl.hu-nak a Független Benzinkutasok Szövetségénél. A kis benzinkutak kiszolgálását a Mol az ellátásbiztonságra hivatkozva függesztette fel, az intézkedés határozatlan időre szól. Az olajtársaság szerint a gondot az okozza, hogy a százhalombattai finomító csökkentett kapacitással üzemel, mert a tervezettnél jobban elhúzódik egy karbantartás. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint tetézi a bajt, hogy a kieső üzemanyagmennyiséget importból sem lehet fedezni, mert az ársapka miatt leállt a behozatal. 

Önálló oktatási tárca létrehozása javasolták az ellenzéki pártok a Parlamentben, a kormányátalakításról szóló törvénymódosítás vitájában. A kezdeményezésből – ahogyan az elmúlt 12 évben mindig – ezúttal sem lett semmi. Pedig a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta minisztériumok alakultak és szűntek meg, és jöttek-mentek a tárcavezetők. Orbán Viktor sosem hezitált, hogy az általa fontosnak tartott ügyekhez igazítsa kormánya összetételét. 

Magyarország nem fogadja el, hogy az uniós tagállamok közösen hitelt vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében – jelentette be Orbán Viktor pénteken. De miért akar hitelt felvenni az Európai Bizottság Ukrajna megsegítésére? Mire költhetnék az ukránok a segélycsomagból származó pénzt? Hogyan fizetnék vissza kölcsönt, és mit vállalnak cserébe? És mi köze az egészhez az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós forrásoknak? Az rtl.hu gyorstalpalója az Ukrajnának szánt uniós hitelről.  

Csaknem a duplájára nőtt a Parlament fűtésszámlája tavalyhoz képest – tudta meg az rtl.hu az Országgyűlés Hivatalától. Októbertől ráadásul az eddigi ár több mint négy és félszereséért veszik a gázt, az új tarifával azonban még nem kaptak számlát. A néhány éve lezárult felújítás alatt a Parlamentet kívülről gyakorlatilag újjáépítették, az épület gőzzel működő fűtésrendszerét ugyanakkor 120 éve nem korszerűsítették, és a rekonstrukció alatt a nyílászárókhoz sem nyúltak. 

Újabb kérelmeket hagyott jóvá a kormányhivatal, így már öt érintettnek engedélyezték a nemváltást néhány napon belül – értesült az rtl.hu a Háttér Társaságtól. A kormánypártok  2020 tavaszán törvénymódosítással lehetetlenítették el, hogy a transz és interszex emberek megváltoztassák a nemüket, illetve a nevüket a hivatalos irataikban. Bár az Alkotmánybíróság kétszer is kimondta, hogy a folyamatban lévő ügyeket nem lenne szabad blokkolni, a hivatalok ennek ellenére évek óta nem adtak engedélyt nem- és névváltoztatásra. A Háttér Társaságnál azt mondják, a történtek nagyon sok nehézséggel és megaláztatással jártak az érintetteknek és családjaiknak. 

A kisboltoknál csőd- és elbocsátási hullámot okozhat az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncoknak a nem hatósági áras termékek drágításával, az árstopos árukból pedig olcsóbbak beszerzésével próbálják minimalizálni az intézkedés miatti veszteségüket – mondja a makrogazdasági elemző. A krumplira és a tojásra nem áll, hogy „dominánsan magyar előállítású” termékek, ahogy Nagy Márton miniszter előrevetítette.