Még a nyílászárók cseréje sem fért bele a gigafelújításba, elszállt a Parlament rezsije

Látjátok… hogy nem láttok állványt az Országház homlokzatán?

Halk derültség fogadta a parlamenti padsorokban a kőfaragással foglalkozó Reneszánsz Zrt. egyik vezetőjének kérdését 2013 decemberében. A karácsony előtt néhány nappal tartott rendezvényen azt ünnepelték, hogy véget ért az Országház homlokzatának emberöltők óta tartó felújítása. A törvényhozás épületének látogatóit valóban évtizedek óta nem látott látvány fogadta: a rekonstrukció végén mindenhol elbontották az állványzatot, és az épület olyan makulátlanul nézett ki, mint az átadása után.

A Parlament külsejét gyakorlatilag újjáépítették a munkálatok alatt: 35 ezer díszkövet faragtak meg és illesztettek gondosan helyére. Kőfaragók, ácsok, asztalosok, restaurátorok és más szakemberek hosszú munkája ért véget. „Vannak olyan kollégák, akik tíz éve, húsz éve, harminc éve… sőt, van olyan kolléga, aki 40 éve dolgozik itt. Idejött inasként erre a házra dolgozni, aztán szakmunkásként, majd nyugdíjasként is itt dolgozott” – mondta az azóta 24.hu-ra átnevezett Hír24 tudósítása szerint Balogh Miklós, a felújítással megbízott cég vezérigazgatója.

Az épület nem sokkal később modern díszkivilágítást kapott, a járókelők és a Kossuth téren fotózkodó turisták pedig vélhetően azt gondolják, hogy a rekonstrukciónak vége, és a következő évtizedekben nem lesz szükség állványokra. Ez azonban óriási tévedés. 

Bár az Országház kívülről teljesen megújult, a fűtésrendszerét már 120 éve nem korszerűsítették. 

Erről a Parlament és környékének felújítását koordináló Steindl Imre Program vezetője, Wachsler Tamás beszélt az állami hírügynökségnek.

Nem nyúltak az elavult gőzfűtéshez

Az Országház melegen tartását Európa egyik első távfűtési rendszerével oldották meg. A kazánház nem a Parlamentben van, hanem a közeli Balassi Bálint utca egyik lakóházának udvarán, a fűtéshez használt gőz innen egy alagúton át jut a törvényhozás épületébe. A kisebb irodákat, termeket radiátorokkal, az üléstermeket, csarnokokat és a kupolatermet légfűtéssel tartják melegen.

Wachsler Tamás szerint az úgynevezett gőz közvetítőközeges távfűtés az épület megtervezése idején forradalmian újnak számított. 

Ez azonban mostanra 140 éves technológia, ami a gondos karbantartás ellenére is nagyon elavultnak számít. 

„Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas” – mondta a vezérigazgató. Szerinte részben ezért kezdik meg a belső felújítás előkészítését, amivel jelentősen csökkenteni lehetne a hatalmas épület rezsijét. 

Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne

 – tette hozzá.

A Steindl Imre Program vezetője szerint nem véletlen, hogy rengeteg ház felújításába épp az elszabaduló rezsiárak miatt kezdtek bele – na meg azért, hogy megújuló energiaforrásokat is felhasználhassák. Azt mondta, a világ több pontján is most zajlik a törvényhozás épületének felújítása. Kanadában emiatt ideiglenes helyen üléseznek a képviselők, Bécsben most érnek véget a munkálatok, Londonban pedig a beruházás előkészítésén dolgoznak. „Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele” – mondta.

Durván elszállt a fűtésszámla

De mennyi a Parlament rezsije? És mennyit nőtt az energiaválság hatására? Az rtl.hu megkeresésére az Országgyűlés Hivatala elküldte a konkrét számokat. 

A fűtéshez szükséges gázt közbeszerzési eljárás keretében szerezzük be. Az Országház fűtéséhez szükséges gázt piaci áron vásároljuk 

– írták. Mivel az épület alapterülete szintenként mintegy 17 ezer négyzetméter, és 450 ezer köbmétert kell kifűteniük, a számla végösszege elég húzós. A Parlament fűtésszámlája 2021 első három hónapjában 48 millió forint volt. Ez 2022 első negyedévére csaknem a duplájára, 87 millió forintra emelkedett a földgáz drágulása miatt.

A drágulás mértékének megértéséhez fontos tudni, hogy a gázért nem a felhasznált mennyiség alapján fizetünk (mint például a vízért), hanem a felhasznált energia alapján. Ennek a mértékegysége a megajoule (MJ).  Az Országgyűlés Hivatala 2021-ig 2,37 forintot fizetett egy MJ-ért. Ez tavaly felugrott 5,32 forintra, majd idén októberben 24,64 forintra. Az összegekhez még hozzájön az áfa és a jövedéki adó.

Az Országgyűlés sajtóirodája szerint az október elejétől érvényes, drasztikusan megdrágult új árral még nem kaptak számlát, de abban bíznak, hogy az időközben bevezetett takarékoskodási intézkedések miatt – például azzal, hogy a középületeket elég csak 18 fokra felfűteni – a fűtésszámla nem fog a gáz árával arányosan nőni. A Parlamentben az őszi és a tavaszi ülésszak között amúgy hosszú szünetet tartanak, ez azonban nem segít a spórolásban. „A felhasznált gázmennyiség nem függ szignifikánsan attól, hogy az Országgyűlés ülésezik vagy sem. Az a külső hőmérséklettől, az épületen belül elvárt hőmérséklettől, a földgáz árától és a munkanapok számától függ elsősorban” – írták.

Százmilliók a felújítás előkészítésére

A kormány a jövő évi költségvetésből több mint 457 millió forintot különített el a Parlament belső felújításának előkészítésére. A méregdrága gőzfűtésnek azonban úgy néz ki, még van pár éve. Wachsler Tamás az állami hírügynökségnek arról is beszélt, hogy 

ebben a parlamenti ciklusban, tehát 2026-ig semmilyen felújítás nem lesz az Országházban,

 és az sem biztos, hogy utána elkezdik.

Mivel az elkülönített pénz miatt a sajtóban több helyen is az jelent meg, hogy a kormány nekiáll a belső felújításnak, a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium sietett leszögezni, hogy erről egyelőre nincs szó. Közleményükben a háború és a megszorítás szót gondosan kerülve arról írtak: „a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében” a kormány minden, még el nem kezdett beruházást felfüggesztett. 

Ez érvényes az Országház – amúgy időszerűvé vált – belső korszerűsítésére is  

– szögezték le. 

Szerintük ahhoz, hogy az Országház továbbra is a törvényhozás otthona lehessen, az energetikai, gépészeti, biztonsági rendszereit és az elektromos hálózatát is sürgősen fel kellene újítani. A 457 millióból a tárca közlése alapján jövő év közepéig egy terv készül a rekonstrukció lehetőségeiről. „Mindaddig az Országgyűlés épületének belső, tervezett munkálatai – bár időszerűek és szükségesek – most még bizonytalan tervek” – tették hozzá.

Az Országház környékének felújítását irányító Steindl Imre Program vezetőjétől megkérdeztük, hogy a külső felújításnál végeztek-e valamilyen energetikai korszerűsítést, legalább az ablakokat, ajtókat lecserélték-e. Wachsler Tamás szerint csak a kőburkolatot cserélték ki. 

Következésképpen a külső felújítás nem érintett energetikai fűtési rendszer korszerűsítést, és nem járt nyílászárók cseréjével 

– írta.

Rákérdeztünk arra is, hogy a fűtéskorszerűsítés nagyságrendileg mennyibe kerülne. Erről azonban egyelőre becslés sincs. Wachsler Tamás szerint jövő május végéig a már említett beruházási tervet kell elkészíteniük, amihez alaposan megvizsgálják, pontosan mit kell felújítani. „Ezt megelőzően az Országház belső rekonstrukciójával kapcsolatban szakmailag megalapozott költségbecslést adni nem lehet” – tette hozzá. 

Nyitókép: Mohai Balázs / MTI