Saját alaptörvényét is lábbal tiporná a Fidesz, ha eltérően szabályozná a beleegyezési korhatárt az azonos neműeknél

„Gyermekeink védelme az első” – írták arra a fotóra, ami péntek este került ki Orbán Viktor Facebook-oldalára. A képen a kormányfő Pintér Sándor belügyminiszterrel ráz kezet, akivel aznap több órán át egyeztettek a Miniszterelnökség Budai Várban található épületében, más miniszterek és államtitkárok társaságában. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerint oktatási kérdésekről tárgyaltak, ahogy ő fogalmazott: elsősorban a gyerekek „genderideológiával” szembeni „védelméről”.

A Facebook-posztban az áll: Orbán Viktort szülőként mélyen megrázták és felháborították az óbudai iskolában történtek. Két hete derült ki, hogy az egyik III. kerületi általános iskola pedagógiai asszisztense egy 15 éves fiúval folytatott szexuális kapcsolatot. A 39 éves B. Zsolt erről a saját TikTok-csatornájára feltöltött videóban beszélt. A férfi később azzal védekezett, hogy csak viccelt, de kirúgták az állásából, és a tankerületi vezetőt is elbocsátották.

Magyarországon az úgynevezett beleegyezési korhatár a 14 év. 

Ez azt jelenti, hogy a 14 év feletti fiataloknak bárkivel lehet szexuális kapcsolatuk, ha az kölcsönös beleegyezésen alapul. 

A pénteki egyeztetés másnapján azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter belengette a szabályozás szigorítását. „Nézzük az európai joggyakorlatot is. Vannak azért különböző, a magyarnál szigorúbb megoldások ma az uniós tagállamok büntetőjogában is” – mondta a politikus.

A legalacsonyabbak között

1961. december 16-án öles betűkkel és Kádár János fotójával hirdette az aznapi Népszabadság, hogy az Országgyűlésben elfogadták az új Büntető törvénykönyvet. „A szocialista jogrend megszilárdításának fontos eszköze” – írták a címlapon az átfogó büntetőjogi szabályozásról, amiben 14 évnél húzták meg a beleegyezési korhatárt. Ehhez azóta nem nyúltak, csak az azonos neműekre vonatkozó korhatár változott az évtizedek alatt.

Az uniós tagállamok mindegyikében van belegyezési korhatár, ami az országok többségében 14 és 16 év között van. Erre az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint azért van szükség, hogy a kiskorúakat megvédjék az erőszaktól és a túl korai szexuális élet negatív következményeitől, például a nem kívánt terhességtől vagy a szexuális úton terjedő betegségektől. 

A legalacsonyabb korhatár a 14 év, ami hét tagállamban van érvényben: Magyarország mellett Ausztriában, Bulgáriában, Észtországban, Németországban, Olaszországban és Portugáliában. 

A beleegyezési korhatár Máltán a legmagasabb: 18 év.

Az uniós tagállamok nagyjából fele a fiatalkorúak közötti szexuális kapcsolatokra külön szabályokat alkalmaz. Olaszországban és Cipruson például kölcsönös beleegyezéssel két 13 év feletti fiatal is szexelhet, ha a közöttük lévő korkülönbség nem haladja meg a három évet. Magyarországon a 12 év a választóvonal: az alatt minden szexuális cselekmény automatikusan erőszak, egy 12 évet betöltött fiatal viszont nyugodtan szexelhet egy 18 év alatti társával, ha abba mindketten beleegyeztek.

Van példa szigorításra

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász az rtl.hu-nak azt mondta: a hazai beleegyezési korhatár európai átlagban alacsonynak számít. „A hasonló kultúrkörbe tartozó, hozzánk történelmileg közel álló országok szabályozása ilyen, például az osztrákoké vagy a németeké. De vannak más példák is, például a szerbeké, az olaszoké vagy a portugáloké, ahol szintén 14 év a beleegyezési korhatár. De azért látni kell, hogy az európai országok többségében ennél magasabb” – magyarázta.

Szerinte a világ folyamatosan változik, új veszélyek jönnek, és megfigyelhetővé vált egy olyan trend, amely szerint a jogalkotók próbálnak szigorítani. 

Franciaországban például 2021-ben emelték 14-ről 15 évre a beleegyezési korhatárt azzal a kikötéssel, hogy a 18 év feletti felnőtteknek bizonyos esetekben tilos a 18 év alatti fiatalkorúakkal szexuális kapcsolatot létesíteni
 

 – mondta a nemzetközi jogász.

Hoffmann Tamás szerint abban mindenhol egyetértés van, hogy alsó korhatárra szükség van. „Abban van véleménykülönbség, hogy ezt hol kell meghúzni. Egyértelmű, hogy bizonyos dolgokat nem szeretnénk, ha a gyerekek túl fiatalon tennének meg. Az alkoholfogyasztást jellemzően tiltjuk, ahogy a dohányfogyasztást is, hiszen abból indulunk ki, hogy ezek károsan hatnak a testi vagy akár a lelki fejlődésre is. A szex bizonyos esetekben ugyanilyen lehet.”

Az Alaptörvényt is megsértenék

Magyarországon az azonos neműek közötti kapcsolatok jogi megkülönböztetésének évtizedeken keresztül a beleegyezési korhatár volt az egyik legfőbb eszköze – erről írt egy tanulmányában Takács Judit szociológus, a magyar LMBTQ emberek társadalmi helyzetének egyik legismertebb kutatója. Az 1961-es Büntető törvénykönyvben például az azonos neműek közötti kapcsolatoknál hat évvel magasabb, 20 év volt a beleegyezési korhatár, amit 1978-ban 18 évre csökkentettek. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egy 19 éves fiú például büntetlenül létesíthetett szexuális kapcsolatot egy 15 éves lánnyal, de egy 17 éves fiúval már nem.

A jogegyenlőségért küzdő szervezetek a rendszerváltás óta követelték a beleegyezési korhatár egységesítését,

az Alkotmánybíróság végül 2002-ben mondta ki, hogy hátrányos megkülönböztetést jelent, ha szexuális irányultság alapján eltérő beleegyezési korhatárt írnak elő. 

A szombati kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt: ő maga sosem értett egyet ezzel a döntéssel. „Ha az én véleményemre kíváncsi, akkor az nincs rendben, hogy az nem bűncselekmény, hogy egy 40 éves ember egy 15 éves fiatallal vagy gyerekkel szexuális kapcsolatot létesít. Akkor sincs rendben, ha különböző nemű, de azonos nemű esetén még kevésbé van rendben” – mondta Gulyás Gergely, akitől megkérdezték, hogy vonatkozhatnak-e külön szabályok a melegekre. A miniszter szerint a kormány nem tárgyalt erről, és nincs ilyen javaslat az asztalon.

Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője az rtl.hu-nak azt mondta: hátrányos megkülönböztetést jelentene, és megbélyegző lenne, ha az LMBTQ emberek közötti kapcsolatoknál újra eltérő beleegyezési korhatárt vezetnének be. 

Ez mindenképp diszkriminatív lenne, mert összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tenne különbséget a jog szexuális irányultság alapján, bármiféle nyomós közérdek vagy tudományosan megalapozott indok nélkül.
 

Szerinte az uniós országokban még csak példa sincs hasonlóra. „Az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján ez elfogadhatatlan volna” – magyarázta. – A meleg, a leszbikus és a biszexuális kapcsolatokat akarják stigmatizálni.”

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász is így látja. „Ennek a felvetésnek semmilyen jogi realitása nincs, és ezt nyilván a miniszter úr is tudja.” Szerinte ilyen jogszabályt hozni az Európai Unió tagjaként, a Magyarország alapján is jóváhagyott nemzetközi egyezmények alapján egyszerűen nem lehetséges. 

Magyarország megsértené az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az uniós jogot, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a magyar Alaptörvényt is.
 

Vagyis azt az alkotmányt is, amit épp a Fidesz és a KDNP fogadott el. „Az Alaptörvény 15. cikkének második bekezdése rögzíti, hogy az alapvető jogok mindenki részére biztosítottak, és ebbe beletartozik természetesen a szexuális orientáció is. Tehát ha annak alapján tennének különbséget az emberek között, az a diszkrimináció tilalmába ütközne.”

A Háttér Társaság jogi programvezetője szerint ha mindezek ellenére mégis megpróbálnának egy hasonló tartalmú törvényt elfogadni, az az LMBTQ közösséghez tartozó fiatalokat mentálisan is nagyon rosszul érintené. „Ha van egy büntetőjogi szabály, akkor az érintettekben a szexuális kapcsolathoz akkor is társul egy bűntudat, ha őket adott esetben nem is érinti. Ez rettenetesen megterhelő pszichológiailag, mert állandóan stigmatizál.” Polgári Eszter szerint az is nagyon álságos érv, hogy az azonos neműek közötti kapcsolatoknál épp azért van szükség magasabb beleegyezési korhatárra, hogy az LMBTQ közösséghez tartozó fiatalok nagyobb védelmet kapjanak. „Ez azért álérv, mert nincsenek tudományos bizonyítékok arra, és nem igazolható, hogy ők nagyobb veszélyben lennének, vagy jobban kihasználnák őket a felnőttek.”

Nyitókép: Rawpixel/Getty Images