„Ez a betegség nagy kínlódás, és úgy érzem, hogy az állam egyáltalán nem segít” – miért kezelik drogosként Magyarországon a kannabiszra szoruló betegeket?

„Felőlem akár csillámpóni is lehet” – mondja nevetve Judit, amikor arról beszélgetünk, hogy milyen névvel szerepeljen a cikkben. Végül a Juditnál maradunk: azt kéri, az igazi neve maradjon titokban. A 25 éves nő a fővárosban neveli a kislányát a párjával, két éve szklerózis multiplexet diagnosztizáltak nála. Az első tünete az volt, hogy érzéketlenné vált a bőre. „Ha megcsíptek, vagy ilyesmi, nem fájt. Aztán szédelegni kezdtem, mint aki alkoholt ivott. Fülészetre küldtek el, mert az elején azt gondolták, egyensúlyzavarom lehet. Ott megnéztek, mondták, hogy minden teljesen oké, és küldtek is tovább neurológiára. Ott derült ki, hogy mi a probléma” – emlékszik vissza.

A húszas évei elején kapta kézhez a diagnózist a központi idegrendszert érintő betegségről. Nagyon megviselte. 

Igazság szerint először az futott végig rajtam, hogy a kislányom vajon örökölheti-e. Az orvostól is rögtön ezt kérdeztem. Szóval rettenetesen rosszul éltem meg
 

– meséli. Azt mondja, semmit sem tudott az SM-ről. „Utána kellett olvasnom, hogy mégis mi ez. De egy idő után inkább a párom foglalkozott ezzel, mert akárhányszor rákerestem, mindig csak a negatívumokat találtam, hogy bénulás meg a társai. Úgyhogy egy idő után eldöntöttem, hogy nem akarok erről olvasni sem.” A szklerózis multiplexnek a tudomány jelenlegi állása szerint nincs gyógymódja, a tünetei pedig betegenként eltérőek lehetnek. A gyógyászati célú kannabisz azonban sok betegnél hatékonyan enyhíti a panaszokat.

Juditnak először az ismerősei ajánlották, hogy próbálja ki. „Azzal jöttek többen is, hogy a daganatos betegeknél is alkalmazzák, és hát úgy voltam vele, hogy miért is ne. Mi veszítenivalóm van?” Mint kiderült: a kannabisz nála is működik. 

Akkor már hosszabb ideje egyáltalán nem volt éhségérzetem. Amikor először próbáltam, fél órával később brutálisan elkezdett korogni a gyomrom. Aztán a családból többen is szóvá tették, hogy helyreállt a beszédem. Én ugyan nem vettem észre, de kicsit zavarttá vált. Ez elmúlik, amikor a hatása alatt vagyok
 

 – magyarázza. A kannabiszhoz hozzájutni azonban nem egyszerű, a fogyasztását pedig Magyarországon törvény tiltja. „Irtó kellemetlen, hogy van valami, ami segít, de csak feketén lehet beszerezni. Ez a betegség enélkül is nagy kínlódás. Úgy érzem, hogy az állam egyáltalán nem segít, sőt, inkább az ellenkezője” – mondja Judit, és a hangján érezhető a felháborodás.

Beleegyeztek, aztán mégis vétóztak

A kannabisz gyógyászati alkalmazását engedélyező országok száma évről évre nő. 

• Csehországban a kezelőorvos írhatja fel előre meghatározott betegségekre. 
• A gyógyászati kannabisz Németországban is vényköteles, ott azonban az orvosra van bízva, hogy milyen betegségek esetén alkalmazza. 
• Olaszországban bármelyik általános vagy szakorvos felírhatja, majd a gyógyszerész a kezelőorvossal együttműködésben választja ki, hogy a beteg milyen készítményt kapjon.

2019-ben az Egészségügyi Világszervezet azt javasolta, hogy az ENSZ illetékes szakbizottsága törölje a kannabiszt a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, és inkább a gyógyászatban is alkalmazható kábítószerek között tartsák nyilván. Ez megkönnyítené a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat is, a legalizálását azonban nem írja elő. A hatvanas években elfogadott jegyzékben a kannabisz olyan kábítószerekkel együtt szerepel, amelyek különösen ártalmasak, és gyógyításra nem alkalmazzák őket, ilyen például a heroin. A kannabisz gyógyászati célú felhasználását azonban évtizedek óta kutatják, és mostanra jelentős szakirodalma van. 

A WHO javaslata végül 2020 decemberében került az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága elé. 

A szavazáson az az uniós tagállamok közül egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel a WHO javaslatára. 

Magyarország ezzel illusztris társaságba került: a WHO ajánlását többek között Oroszország, Angola és Türkmenisztán utasította el.

Pedig az uniós tagállamok korábban úgy döntöttek, hogy támogatni fogják a kannabisz átsorolását. Mivel a közösen elfogadott uniós álláspont betartása a tagállamoknak kötelező, az Orbán-kormány vétója miatt az Európai Bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított. Ilyenkor hosszas levelezés kezdődik, amelynek során mindenki megindokolja a maga álláspontját. Az Európai Bizottság múlt héten bejelentette, hogy a magyar kormány válaszait nem találták elfogadhatónak, ezért az eljárás újabb szakaszba lép: pert indítanak, és az ügy az Európai Unió bíróságán folytatódik. De mivel indokolta a vétót a magyar kormány? 

Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk
 

 – ezt mondta az Orbán-kormány álláspontját ismertetve Dancs Ferenc helyettes államtitkár a Népszava akkori tudósítása szerint. Az Európai Bizottság által indított perrel és a Judithoz hasonló betegek helyzetével kapcsolatban kerestük az egészségügyért felelős Belügyminisztériumot, de nem reagáltak.

Büntetőeljárás fenyegetésében

A kannabiszt több ezer éve használják a gyógyításra és kábítószerként. A növény több mint 140 hatóanyagot tartalmaz, de a két legismertebb a THC és a CBD. A THC-nak van tudatmódosító hatása, ettől lehet „betépni”. A CBD-nek nincs ilyen hatása, és függőséget sem okoz, de gyógyászatban és terápiás céllal használható. A Telex egy korábbi cikkében összeszedték, hogy milyen betegségek esetén hatékony. 

Az orvosi kannabiszt rákos betegek fájdalmainak és étvágytalanságának kezelésére, az epilepsziás rohamok enyhítésére, alvászavarok és szorongás ellen, poszttraumás stressz kezelésére és az idegrendszert érintő betegségek tüneteinek enyhítésére használják.

A magyarországi szabályozás azonban nem tesz különbséget a kannabisz orvosi és élvezeti felhasználása között. A növény beszerzése és termesztése bűncselekmény, még a magjai megvásárlásáért is eljárást indítanak. A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet két évtizede foglalkozik a kannabisz orvosi célú felhasználásával, és több olyan súlyos beteg jogi képviseletét is ellátták, akik ellen kannabisz birtoklása miatt indult eljárás. Ők arra hívják fel a figyelmet: 

az állapotuk javulásáért küzdő betegek ugyanazokkal a büntetőjogi következményekkel szembesülnek, mint akik csak élvezetből használnak marihuánát.

Betegek tízezrei érintettek

Kardos Tamás, a TASZ drogpolitikai szakértője szerint a magyar szabályozás betegek tízezreit fosztja meg attól, hogy a tüneteiket hatékonyan enyhítsék. „Ami a hagyományos orvoslásban elérhető, az nem mindenkinek felel meg. Például a kemoterápia miatt megjelenő étvágytalansággal az orvostudomány nagyon nehezen tud mit kezdeni, miközben ott van az orvosi kannabisz, ami az egyik legjobb étvágyfokozó, amit ismerünk.”

Szerinte a kormány veszélyes drognak próbálja beállítani a kannabiszt, pedig amire hivatkoznak, azt kutatások cáfolják. 

„Összemossák a szer gyógyászati és a szabadidős használatát, és azzal érvelnek, hogy a gyógyászati célú felhasználást azért nem szabad engedélyezni, mert akkor nőni fog a rekreációs használat. Ezt sem a kutatások, sem a tapasztalat nem igazolta vissza” – magyarázta. Sőt, vannak kutatások, amik épp az ellenkezőjére jutottak. Egy 16 éven át tartó, az Egyesült Államok 45 tagállamára kiterjedő vizsgálatból például az derült ki, hogy éppenséggel kevesebb kamasz próbálta ki a kannabiszt azokban a tagállamokban, ahol az orvosi használata engedélyezett. 

A kormány hozzáállása olyan, mintha azért nem engedélyeznénk a vényköteles, opiát tartalmú fájdalomcsillapítókat vagy görcsoldókat, mert vannak, akik heroint használnak, ami szintén opiát
 

 – tette hozzá.

Kardos Tamás szerint a mostani szabályozás ráadásul veszélyes a betegekre. „Ha valaki a betegségét kezeli, az ugyanúgy bűncselekményt követ el, mintha csak élvezeti célból vásárol.” A tiltás ráadásul rákényszeríti az érintetteket arra, hogy a kannabiszt feketén szerezzék be. „Az meg nyilván ellenőrizetlen forrás, tehát nem tudhatják, hogy pontosan mit vesznek meg, mekkora a hatóanyag-tartalma, és milyen szennyeződéseket tartalmazhat. Ha a gyógyászati célú kannabiszt az orvosok írhatnák fel, az biztosíthatná, hogy a beteg tiszta és szennyeződésektől mentes kannabiszvirágzathoz jusson, olyanra, amilyenre a betegsége kezeléséhez szüksége van.” A szakember szerint a minőségen a betegek további sorsa múlhat. „A leromlott egészségi állapotú, rossz immunrendszerű betegekre kifejezetten veszélyes lehet, ha vegyszerekkel átitatott, kannabiszként árusított anyagokat adnak el nekik.”

A cikkünk elején szereplő Judittal is megesett már, hogy átvágták.

Volt olyan, hogy átvettem, aztán landolt a kukában. Mert konkrétan vadkender, vagy nem is tudom, mi a Jóisten lehetett. Ez nagyon nem biztonságos így
 

 – mondta az rtl.hu-nak. Ő annak örülne, ha a tünetei enyhítéséhez szükséges orvosi kannabiszhoz szabályozott körülmények között juthatna hozzá. „Szerintem arra volna szükség, hogy akinek az enyémhez hasonló betegsége van, azok receptre tudjanak vásárolni vagy rendelni, mint más európai országokban. Nem úgy, hogy aggódni kell, hogy most jót veszel-e, vagy sem” – jegyezte meg.

A TASZ szakértője azt mondja, ehhez az orvosok képzésére is szükség volna. „Sok orvos abban sem biztos, hogy a kannabisz hatóanyagait tartalmazó készítmények használatával bűncselekményt követ-e el. Képezni kellene őket, hogy milyen gyógyszerek vannak, milyen biztonsági előírásokkal és hatékonysággal.” Kardos Tamás szerint az egyébként hatékony készítmények elterjedését is gátolja, hogy drágák, amin a tb-támogatás segíthetne.

Példaként a Sativex szájspray-t említette, amit a szklerózisos betegek használhatnak. „Tudunk pár betegről, akinek felírta az orvosa, de egyetlen esetben sem kaptak tb-támogatást rá. Így viszont a havi költsége nagyjából 200 ezer forint, amit a súlyos, sok esetben csökkent munkaképességű betegek nem tudnak bevállalni.”

Úgyhogy az érintettek többségének marad az aggodalom. Judit azt mondja, a környezete mostanra elfogadta, hogy tüneteit a kannabisz tudja enyhíteni, a beszerzése azonban mindig stresszes. „Benne van az emberben a félelemérzet, hogy ezt nem igazán szabad. Egyik oldalról úgy vagy vele, hogy ez legalább segít, szóval ezt kell csinálni, ez van. De aztán mindig eszembe jut, hogy van egy kisgyerekem is.”

Nyitókép: Wikimedia Commons