Gazdaság

A fizetések tovább értéktelenednek, a nemzetgazdaság zsugorodik, de a kormány szerint minden rendben – válságjelek Magyarországon

Rédli BalázsRédli Balázs

2023. március 29. 9:34

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

528 ezer forint, bruttóban. Valószínűleg sokan vannak, akik megelégednének ekkora fizetéssel. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes munkaidőben dolgozóknál ennyi volt az átlagkereset 2023 januárjában: 16,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban a legmagasabb, 867 400 forint, amit a pénzügyi szolgáltatási szektor és az energiaipar követ. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100, a kedvezményeket is figyelembe vége pedig 363 900 forint.

2010-hez képest az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt – büszkélkedett a KSH adatainak nyilvánosságra kerülése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is 

 – közölte a tárca. A közleményből azonban kihagyták a KSH olyan adatait, amik baljós folyamatokról árulkodnak, a valós helyzet megértéséhez pedig érdemes a közzétett számok hátterének is utánanézni.

A reálbérek nem nőnek, zuhannak

Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal, vagyis ezt az értéket torzítja, ha egy szűk kisebbség extrém jól keres. A legtöbben azonban Magyarországon nem keresnek extrém jól, és a hétköznapi nyelven átlagosnak nevezhető fizetés megtalálásához érdemes inkább az úgynevezett medián bért nézni.

Ez úgy jön ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középső érték lesz a mediánbér: a dolgozók fele ennél többet, a fele pedig kevesebbet keres. 

A KSH szerint a medián fizetés nettó 294 500 forint, vagyis Magyarországon az emberek fele ennél kevesebbet keres, a fele pedig többet. 

Ez 17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke megint szuperül hangzik, csak közben meglódult az infláció is, ami ennél jóval magasabb, 25,7 százalékos volt.

Szóval itt érdemes figyelembe venni a munkabérek reálérékét, ami a vásárlóerejüket mutatja meg. A KSH adatai alapján itt már drámai a visszaesés: a reálbérek 7,6 százalékot zuhantak egy év alatt. Vagyis sok munkáltató hiába emelte a fizetéseket, a különbözetet elvitte az infláció. Igazán pórul pedig azok jártak, akiknek a bére egyáltalán nem változott.

Zsugorodik a gazdaság

„Ilyen jelentős reálbércsökkenést utoljára a 2008-2009-es időszakban láthattunk” – mondta az rtl.hu-nak Hornyák József, a Portfolio elemzője. „A bruttó keresetek 16 százalékos növekedése nem volt meglepetés, mert a garantált bérminimumot 14, a minimálbért pedig 16 százalékkal emelték. Tehát várható volt, hogy az átlagkereseteknél is hasonló mértékre lehet számítani. Az infláció ugyanakkor 25 százalék felett volt januárban, és a pénzromlás mértéke jócskán meghaladta a keresetek emelkedését. Így jött össze a jelentős reálbércsökkenés” – magyarázta.

Ez pedig nem marad következmények nélkül, figyelmeztet a szakértő. 

Ez most már az ötödik egymást követő hónap, amikor esnek a reálbérek. Emiatt azt is látjuk, hogy zuhan a kiskereskedelmi forgalom, mert egyre többet vannak, akik kevesebbet tudnak vásárolni a bérükből és kénytelenek spórolni 

 – mondta. Hornyák József szerint a  legnehezebb helyzetben a minimálbérből és garantált bérminimumból élők vannak. „Az élelmiszer-infláció őket érinti a legrosszabbul. Az élelmiszerárak továbbra is 40 százalékot meghaladó növekedést mutatnak, ők pedig a fizetésükből arányaiban többet költenek élelmiszerre. A minimálbért vagy a bérminimumot keresők esetében az év elején kapott fizetésemelés egész egyszerűen kevés ahhoz, hogy az életszínvonalukat tartani tudják.”

A fizetések emelkedéséhez és a boltokban tapasztalható dráguláshoz az úgynevezett „ár-bér spirál” kialakulása is hozzájárult, ami a béreket és az árakat is felfelé hajtja. Hornyák József szerint a jelenség valamelyest csillapodott. „Ez főleg a tavalyi év második felében volt látható: sok cég év közben kényszerült arra, hogy pótlólagos béremeléseket hajtson végre, és hónapról hónapra azt láttuk, hogy magasabb a béremelkedés üteme. Ez mostanra csökkent, de azért továbbra is jelentős mértékűnek mondható.” Ennek az az egyik oka, hogy a gazdaság teljesítménye csökken, két egymást követő negyedévben is zsugorodott. „A magyar gazdaság recesszióba csúszott, így a vállalatok nehezebb helyzetben vannak, szóval a legtöbb helyen kénytelenek voltak lassítani a béremelési tempón” – magyarázta a Portfolio elemzője.

Nyitókép: Törik a Burley típusú dohányt Barna József dohánytermesztő földjén Biri határában 2022. július 26-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

#Gazdaság#átlagbér#gazdasági válság#gdp#infláció#reálbér#fizetések#drágulás#ma#Belföld

Címlapról ajánljuk