Jó az nekünk, ha a kormány hatalmas gázerőműveket építtet?

„A nemzeti függetlenség szempontjából a lignitvagyon stratégiai kérdés” – egyebek mellett erről beszélt 2020 januárjában a miniszterelnök, amikor arról kérdezték: miért vásárolta vissza az állam a Mátrai Erőművet alig két évvel azután, hogy eladták Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek. Orbán Viktor a válaszában azt részletezte: az erőmű közelében bányászott lignit Magyarország egyetlen saját erőforrása. 

Hogyha baj van, háború, rendkívüli helyzet, sok minden történhet a világban, akkor legyen Magyarországnak egy olyan erőforrása, energia-erőforrása, ami nem függ semmitől, hanem a mienk

 – magyarázta a miniszterelnök.

Pár hónappal később az erőmű vezetése már azt is nemzetstratégiai érdeknek nevezte, hogy a második legnagyobb hazai erőművet a klímavédelmi szempontoknak megfelelően alakítsák át. Az Ukrajnában kitört háború aztán némileg átírta a terveket. A kormány tavaly augusztusban úgy döntött, hogy felpörgetik a szénbányászatot, és a Mátrai Erőmű leállított blokkjait is minél hamarabb újraindítják. Most azonban úgy tűnik, a belengetett átalakítás is nagyobb fokozatra kapcsol: az energiaügyi miniszter egy konferencián bejelentette, hogy a kormány földgáz tüzelésű erőművek építésébe kezd, és az egyik a Mátrai Erőmű mellett lesz.

Földgázzal termelnének áramot

Lantos Csaba energiaügyi miniszter múlt héten az MVM energetikai konferenciáján részletezte a kormány energiapiaci terveit, a részletekről a Portfolio számolt be. A legnagyobb hír abból lett, hogy év végéig nem emelik a rezsicsökkentett gáz, áram és távhő árát, és a rendszerhasználati díjak is változatlanok maradnak. A tárcavezető ugyanakkor arról is beszélt: az iparosítás, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok miatt jelentősen növelni kell az ország áramtermelését.

Ennek a legfontosabb pillére a Paksi Atomerőmű, ahol dolgoznak a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbításán, és Lantos Csaba szavai alapján „nem szeretnének lemondani” a bővítésről sem. A miniszter ugyanakkor közölte: 

a kormány 2028-ig három nagy gázerőművet fog felépíteni. 

Kettőt Tiszaújvárosban, egyet pedig Visontán, a Mátrai Erőműnél. „Három nagy CCGT-t tervezünk megépíteni az elkövetkező években” – mondta Lantos Csaba a Portfolio szerint. Ezek nagy, körülbelül 500 MW-os teljesítményű, úgynevezett kombinált ciklusú gázerőműveket jelentenek. De miért épít gázerőműveket a kormány az európai gázválság közepén, ráadásul úgy, hogy miközben a kontinens országai óriási erőfeszítéseket tesznek az orosz kitettség csökkentésére, addig a Magyarországon felhasznált gáz túlnyomó része Oroszországból származik?

Fosszilis tüzelőanyag, zöld átállás

Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője szerint a földgáz tüzelésű erőműveknek az a nagy előnyük, hogy könnyen be lehet kapcsolni őket, ha a hálózatban áramhiány lépne fel, és a kikapcsolásuk is hasonlóan egyszerű. „Az elmúlt években nagyon jelentős megújuló energiatermelési kapacitások épültek ki. Ez döntően napelemeket jelent, amik viszont nem képesek folyamatosan termelni, illetve nyilván a napon belül is jelentős ingadozásokat produkálnak” – magyarázta az elemző. 

Muszáj, hogy az ingadozó termelést kiszabályozzák, és itt jön a képbe az, hogy a jelenlegi technológiai adottságok mellett erre az egyik legkézenfekvőbb és legrugalmasabb lehetőség a gázerőművek bevetése 

 – mondta Weindhardt Attila. Vagyis szerinte némileg paradox módon a földgázzal, vagyis egy fosszilis tüzelőanyaggal működtetett erőművek segítik a megújuló energiaforrások térnyerését, mert kiszámíthatóbbá teszik az energiatermelést.

Szerinte a gázerőművek építése mellett ez a rugalmasság a legfőbb érv. „Ezeket nagyon rövid idő alatt lehet teljes kapacitásra felsrófolni, aztán ha az általuk megtermelt áramra már nincs szükség, pillanatok alatt vissza lehet fogni a kapacitásukat.” Weinhardt Attila szerint az áramhiányt lehet importból is fedezni, de az borzasztó drága tud lenni. „Azokban az időszakokban, amikor valaki rászorul az import energiára, akkor ennek nyilván megkérik az árát. Szóval az energiabiztonsági és ellátásbiztonsági kérdések mellett költségvetési szempontok is felmerülnek” – magyarázta. Weinhardt Attila szerint modern erőművekről van szó. „Ezek kombinált ciklusú gázerőművek, ami azt jelenti, hogy a gázból és a termelés során leadott gőzből is képesek áramot termelni, így a hatásfokuk sokkal magasabb, mint a hagyományos gázerőműveké.”

Magyarországon a legtöbb áramot a paksi atomerőműben termelik, aminek a működtetéséhez szükség van az orosz félre. 

Az ország azonban nem csak az atomenergia terén függ Oroszországtól: a magyar gázfelhasználás 85 százaléka is onnan származik. 

Ha nem jön közbe valami váratlan, ez még jó ideig így is lesz, mert a gáz beszerzésére a kormány hosszú távú szerződést kötött Moszkvával. Weinhardt Attila szerint Magyarországra több irányból is érkezhet földgáz, szóval nem tudni biztosan, hogy a gázerőművek fűtőanyaga honnan jön majd. De eléggé adja magát, hogy Oroszországból. „Jelenleg hatályos a 15 évre kötött orosz-magyar gázszerződés, amely szerint évente 4,5 milliárd köbméternyi gázt vásárol Magyarország.” Szerinte tévhit, hogy ez olcsó lenne. „Az árazásnál a holland gáztőzsdei árhoz igazodnak, vagyis összességében nincs olcsó orosz gáz: olyan áron kapjuk, ami egyébként a legnagyobb forgalmi gáztőzsdén kialakul.”

Amikor a szakértőtől azt kérdeztük, hogy mennyiben növeli kitettségünket, ha az új gázerőművekhez is orosz gázra lesz szükség, Weinhardt Attila arra hívta fel a figyelmet: egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok le tudják szállítani a szerződésben vállalt gázmennyiséget. 

Egymilliárd köbmétert már nem teljesítettek. Magyarország most csak déli irányból, a Török Áramlaton keresztül jut orosz gázhoz, és itt óriási kockázatok vannak azzal kapcsolatban, hogy ez meddig fog működni és milyen kapacitáson képes az országot ellátni 

– mondta.

Rákérdeztünk arra is, hogy a hazai kitermelés mire elég, de a szakértő szerint ez csak a fogyasztásunk töredékét fedezi. „Az elmúlt években a hazai földgázkitermelés évente nagyjából másfél milliárd köbméter, az ország éves gázfelhasználása pedig nagyjából 10 milliárd köbméter volt. Volt, amikor 11 milliárd, volt, amikor 9, nyilván függött a téli időjárástól és hőmérséklettől. Szóval összességében a felhasznál gáz nagyjából 15 százalékát lehet itteni mezőkből kinyerni” – mondta az elemző. 

A kormány szeretné, ha ez az arány nőne. Ha sikerülne összehozni, a szakértő szerint a következő lépés a logisztika volna. „Hogy a gázmezőket össze lehet-e a kötni a három tervezett erőművel, azt nyilván az dönti el, hogy honnan hová vezetnek a vezetékek. Ha valahol be lehet táplálni a rendszerbe, akkor ez egy könnyebb kérdés. A hazai termelés mindenesetre fokozza az ellátás biztonságát” – mondta Weinhardt Attila. 

Nyitókép: A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme - Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt