A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból erednek, de még így is jobb állapotban van a többi európai ország gazdaságához képest - ezt Orbán Viktor mondta reggel az állami rádióban. A friss Eurostat jelentés mást mutat. Eszerint az elmúlt negyedévben - a kimutatásban szereplő - 24 uniós tagország közül a magyar gazdaság teljesített a legrosszabbul. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint nem a háború miatt gyengélkedik a magyar gazdaság, hanem azért, mert a kormány rossz döntést hozott, amikor az akkumulátorgyárakat favorizálta.

Kisebb önerő mellett, többet adhatnak kölcsön a bankok januártól, de csak az energiahatékony otthonokra. Az igénylők 10%-át érintheti a könnyítés a Bankmonitor szerint, akik úgy számolnak, hogy a többség emelkedő kamatokra és további ingatlandrágulásra számíthat. Pedig már így is háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint 10 éve - az Eurostat adatai alapján.   

A rossz idő miatt a napelemek most alig termelnek, a kiesést pedig nem fedezik a tartalékerőművek. Orbán Viktor az ENSZ klímakonferenciáján arról beszélt, hogy a zöld átállás mellett szükség van kőolajra, földgázra és atomenergiára is. Az elmúlt években azonban csak megújuló energiaforrásból termelő erőművek épültek Magyarországon.

Már két hellyel előzi Románia Magyarországot azon a listán, amit a teljes állásban foglalkoztatott munkavállalók fizetése alapján állítottak össze.

Orbán Viktor szerint Magyarország versenyképesebb az unió többi országánál, mert itt a legolcsóbb az energia a vállalatoknak és a családoknak.

Az állami támogatások pörgették fel az ingatlanárakat, vagyis a kormány idézett elő lakhatási válságot. Ezt állítja a GKI friss kutatása.

Kevesebbet költöttek az emberek a boltokban szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban - ez is kiderül a KSH legfrissebb adataiból. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,4 százalékkal csökkent augusztushoz képest. A nemzetgazdasági minisztérium szerint ennek az árvíz az oka. A rossz ipari termelésről szóló adatokért pedig a német gazdaságot okolják. Azok azt mutatják, hogy tavaly szeptemberhez képest idén szeptemberre 5,4 százalékos volt a visszaesés.

Jövőre drágább lesz az átutalás és a készpénzfelvétel is az OTP-nél, ugyanis a bank az ügyfelekre hárítja a kormány által megemelt tranzakciós díjat. 

21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet vázolt fel Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Ennek része a lakhatási válság enyhítése, a megfizethető lakhatás biztosítása. Kvanta Tímea, ingatlanközvetítő volt a Reggeli vendége aki elmondta, mire lehet számítani az ingatlanpiacon.

Drágulhatnak a lakásfelújítások jövőre a szállítás és az energiaárak emelkedése miatt. Pedig 2025-ben a SZÉP-kártya feltöltések felét otthonuk rendbetételére költhetik a dolgozók, a kormány bejelentései alapján. 

Lefőzi a vendégforgalom a tavalyit a kormány szerint. Több mint egy éve nő az átlagbér értéke, és többen engedhetik meg maguknak, hogy vendéglátóhelyen kávézzanak. A turisztikai ágazat további növekedését Nagy Márton gazdasági miniszter 12%-ban maximalizált szervízdíjjal és ettől független, készpénzmentes borravalóval fokozná. A Vendéglátók Ipartestülete szerint a munkáltatók adóterheit növeli a kormány, és emiatt máris elbocsátásokkal számolnak.

Románia az utóbbi években néhány gazdasági mutatóban már megelőzött minket. Nagyvárad gyönyörűen felújított, szecessziós belvárosa pedig bárkit elkápráztat, aki arra jár. Ott és a határ innenső oldalán Biharkeresztesen forgatott a Házon kívül stábja. Nagy az átjárás a két ország között. Sok mindent érdemes a határ túlsó oldaláról beszerezni, sokan át is járnak dolgozni. Nálunk viszont olcsóbban lehet például kertesházhoz jutni.

Idén csak a kamatteher 3900 milliárd forint lesz összesen. Ez jóval több, mint amennyit például az egészségügyre költ a kormány. A Kopint-Tárki negyedéves elemzése szerint tovább emelkedik az államadósság, az év végére csaknem 60 ezer milliárd forint, azaz GDP arányosan számolva 74 százalék lehet. A pénzügyminiszter tegnap azt állította: az ország finanszírozása stabil.

Két-három éven belül bruttó egymillió forint lehet az átlagbér Magyarországon a jelenlegi 650 ezer forint helyett. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt reggel az állami rádióban. A munkaadók egyik érdekképviselete szerint ez csak akkor lehetséges, ha csökkenek a vállalkozások terhei. A GKI Gazdaságkutatónál viszont álomnak tartják a kormány elképzelését, mert szerintük a cégek nem tudnának kigazdálkodni ekkora béremelést.

A kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. Hogy valóban magasabb lesz-e a nyugdíjkorhatár, arról Farkas Andrást kérdeztük a nyugdíjgurutól.

A pénzügyi ismereteket érdemes már egészen kis kortól átadni, mert így később könnyebben tudnak boldogulni a gyerekek az életben. Minél előbb vonjuk be a gyermekeket a pénzügyi ismeretek világába és tanítjuk meg őket eligazodni abban, annál nagyobb eséllyel alakítanak ki helyes szokásokat és válnak pénzügyileg tudatos felnőttekké. Az Erste ezért megkereste a Pagonyt, hogy alkossanak egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában. A Reggeli vendégei Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője, valamint     Szert-Szabó Dorottya, a könyv illusztrátora volt. 

Az elmúlt 3 évben a leggazdagabbak jövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké. Ez a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentéséből derült ki. A jegybank a gazdasági növekedést is vizsgálta, eszerint idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés a kormány terveiben szereplő 4 százalék helyett. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a magyar kormány már sokadik éve nem találja el a növekedés ütemét.

Fél éve még a zöld átállásban, most már a gazdasági semlegességben látja az ország kitörési lehetőségét Orbán Viktor. A miniszterelnök szerdán mutatta be a tervét, amelyről már Kötcsén is beszélt. Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság uniós tagként nem lehet semleges. A jegybank egykori elnöke hozzátette, az új gazdaságpolitika meghirdetése arra lehet jó, hogy megmagyarázza: az uniós támogatások kiváltására miért Kínától vesz fel hiteleket a kormány.

Egyre többen járnak át Magyarországon a szomszédos országokba vásárolni, miután a kormány 27 százalékos általános áfával és különadókkal terhelte a magyar gazdaságot, aminek következtében az élelmiszerek ára jelentősen nőtt. A Reggeli vendége Németh Dávid közgazdász volt, aki szerint az áfa valóban jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszerek esetében számos ország nyilvánvaló népélelmezési, illetve politikai okokból, valamint az egyes termékpályák fehérítése miatt is kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Ez igaz Magyarország esetében is: több termékpályán, így például a sertés- és csirkehús esetében is 5 százalékos áfa van érvényben. Mindez azonban jellemzően az alapanyagokra, esetleg a konyhakész kiszerelésű húsokra (például darálthús, csirkemell) érvényes, a készítményekre, így például májasokra, felvágottakra nem. Ezekre továbbra is a rekordgyanús, 27 százalékos áfa vonatkozik. A közgazdász szerint csupán az áfacsökkentés nem jelenthet megoldást, mert az adóbevétel kiesik, érdemi fogyasztásnövekedésre azonban nem lehet számítani. Hogy mitől állhat be jelentős változás a magyar gazdaságban, kiderül a fenti videóból.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

Orbán Viktor az európai versenyképesség problémájába ágyazta, miért kell „gazdaságilag semlegesnek” lennie Magyarországnak, és elmondta, mit ért ezen. Emellett arról beszélt, hogy jövőre 3-6 százalékos növekedési sávba kerülhet a magyar gazdaság, és megduplázzák a családi adókedvezményt. De el kell kerülni az adósrabszolgaságot, és szükség lenne munkáshitelre is a nem tovább tanuló fiataloknak.

Az elmúlt egy-két hétben valóban nagyon sokan kötnek ingatlanbiztosítást az esőzésekre és az árvízre tekintettel – mondta Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője. Egy-egy nagyobb vihar után mindig megemelkedik a biztosításkötési kedv. A szakértő azt is elmagyarázta, mivel érdemes kezdeni viharkár esetén, ha azt szeretnénk, hogy kárunk megtérüljön.

Mindenki hallja és gyakran használja is a mindennapokban azokat a többnyire hárombetűs pénzügyi rövidítéseket, amelyeknek pontos és eredeti jelentésével már sokkal kevesebben vannak tisztában. Íme, a leggyakoribb banki rövidítések megfejtése, hogy ne jöjjön zavarba, ha találkozik velük. Végre megtudhatja, mit takar a THM, a JTM, az EBKM vagy éppen a BUBOR.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Új mentőautók beszerzésétől, a Lánchíd és a Váralagút fejlesztésétől, és útfelújításoktól is forrásokat von el a kormány. Az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet 130 pontban sorolja, mely beruházásokra lesz kevesebb pénz – ezt a Népszava vette észre. A Híradónak nyilatkozó volt jegybankelnök, Bod Péter Ákos azt mondta: a költségvetés augusztusi rekordhiánya után lehetett számítani az újabb megszorításra. A DK a rendelet visszavonását követeli a kormánytól. A kormány kérdésünkre azt közölte: ez nem megszorítás, csak átütemezés.

Az ütemes emelések ellenére sereghajtók közt maradhat a magyar minimálbér az Unióban a legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint. Azt mondják, a kormány havi 299 ezer forint bruttót javasol jövő januártól, miután 2027-ig évi 12%-os növekedést szeretnének. Nagy Márton miniszter szerint 2028-ra ezer euró lehet a havi magyar minimálbér. 2 euróval több, mint jelenleg Lengyelországban.

A státusztörvény végrehajtási rendeletében szerepel az iskoláskorú gyerekeket nevelő pedagógusok támogatásának lehetősége. Van olyan tankerület, ahol azt írták, nem kaptak pénzt a támogatás kifizetésére.

A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Az infláció négyszeresével, majdnem 15 százalékkal megugrottak a fuvardíjak tavalyhoz képest Magyarországon – a legfrissebb iparági adatok alapján.

Az állampapírpiacon is eladásdömpinget hozhat, ha a kormány kiengedi a pénzeket a hosszú távú megtakarításokból az ingatlanpiacra. A háztartások ugyanis nemcsak közvetlenül, de közvetetten is több ezer milliárd forintnyi állampapírt birtokolnak. Kérdés, hogy ha a gazdagok pénzét ilyen módon rászabadítják az ingatlanpiacra, az jót tesz-e majd az országnak. 

Ennek komoly költségei lehetnek, de a jelenlegi rendszer szerintük nem vált be.

Hat év alatt megduplázódtak a magyar élelmiszerárak, miközben az Európai Unióban csak 40%-os emelkedést mértek átlagosan. Az árstop és a kötelező akciók ellenére a liszt, a cukor, illetve az olaj is jobban drágultak nálunk. Tavaly a spanyoloknál és Hollandiában is olcsóbbak voltak a boltok, mint Magyarországon. 

Jó pár éve már virágkorát éli a lakások rövid távú bérbeadása, hétköznapi nevén az Airbnb, még az elmúlt évek járványa is csak átmenetileg tudta csökkenteni a szerepét a nagyvárosok ingatlanpiacain. A rövid távú bérletnek vannak előnyei és hátrányai is, emiatt is fontos lenne, hogy a lakások kiadásához megfelelő jogi szabályozás is társuljon. Hol tart most ez a szabályozás, és mi várható?

Kiugróan, 10 százalékkal drágultak a kötelező biztosítások tavalyhoz képest, miközben csupán 4 százalékkal többet költöttek a cégek kárrendezésre – derült ki a jegybank friss adataiból. Budapesten a 80 ezer forintot is meghaladta az éves átlagdíj. Ezt az úgynevezett extraprofitadóval magyarázzák az általunk kérdezett alkusz cégnél. A kormány két éve gyors és kemény beavatkozást ígért a különadók áthárítása ellen, de Gulyás Gergely kérdésünkre azt mondta, a kormány még nem lépett ilyen ügyben.

Lázár János szerint az utolsó akadály is elhárult azzal, hogy az osztrák versenyhatóság is engedélyt adott az ügylethez. A miniszter úgy látja, a GySEV magyar közpénzből is elért fejlettsége érezhető mértékben fog hozzájárulni a MÁV felzárkóztatásához is.

Hamisak lehetnek azok a brazil államkötvények, melyeket arra használtak, hogy sok ezer milliárd forint értékű cégeket alapítsanak Magyarországon. Híradónk hozzájutott több ilyen állítólagos államkötvény beszkennelt verziójához, amelyen a magyar cégek tulajdonosának adatai szerepelnek. A G7 gazdasági hírportállal közös oknyomozás során több szakértő is megvizsgálta a dokumentumokat, és mindannyian azt mondták, szerintük hamisítvány. Úgy tudjuk, már az adóhivatal is vizsgálatot indított az ügyben. 

Egy 9,6 milliárd forintos új magánrepülőt használ Mészáros Lőrinc – tudta meg az Átlátszó. Az oknyomozó portál annak a helikopternek az útjait figyelte, amely rendszeresen szállítja a leggazdagabb magyart, így tűnt fel, hogy idén új luxusrepülőt állítottak forgalomba. A gépről megkérdeztük Mészáros Lőrincet, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A vártnál kisebb, 3,4 százalékos volt az éves alapú infláció augusztusban a KSH friss közlése szerint. Farkas András nyugdíjguru mondta el a Reggeliben, hogy ez mit jelent a nyugdíjasok számára. 

Átlagosan évi 11-12 százalékkal emelkedhet a minimálbér a következő 3 évben – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután a munkáltatók képviselőivel tárgyalt. 

A Bloomberg írta meg, hogy a 2026-os választás előtt a magyar kormány hatalmas költekezésbe kezdhet hatalma megőrzése érdekében, hasonlóan a 2022-es kampányhoz. A költségvetési hiány rekordokat döntöget, sosem volt még akkora a deficit augusztusig, mint idén – 414 milliárd hiányzik a költségvetésből. Milyen következményei lesznek, ha valóban másfél éves költekezésre készül a kormány? Milyen hatással lesz ez a bejelentett hiánycélokra? Mennyire reálisak Orbán Viktor gazdasági tervei? Németh Dávid közgazdásszal beszélgettünk.

Óriási a költségvetési hiány. A friss adatok szerint augusztusban 414 milliárd forint fölé ment a deficit. A pénzügyminiszter szerint semmi ok az aggodalomra: a büdzsé stabil, a kormány képes finanszírozni az ország kiadásait. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint a bevételi oldalon kell keresni a rekordhiány fő okát: az emberek ugyanis a vártnál jóval visszafogottabban költenek.

2,42 milliárd eurót kell fizetnie a Google-nek, amiért megsértette az Unió versenyszabályait. Egy másik ítélet szerint az Apple-re 13 milliárd eurós bírság vár.

Újabb kínos rekordot döntött a MÁV: még soha nem késtek annyit az InterCity-k, mint idén augusztusban. Három vonat közül kettő képtelen volt tartani a menetrendet – erről Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár számolt be a közösségi oldalán. Szerinte ezért Lázár János a felelős, akit Orbán Viktor szombaton a leghatékonyabb miniszterének nevezett Kötcsén. Közben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette: vidéki állomásokkal folytatja a vasút bejárását.

Nagyarányú fizetésemelések várhatóak a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a minimálbér több éves, jelentős növeléséről írt a Facebookon. Megduplázná a kötelező legkisebb fizetés jelenleg alig havi bruttó 267 ezer forintos összegét Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is 2027-től. A munkáltatók szövetségénél egyelőre visszafogott emelésre számítanak, mert csődöktől tartanak.

Az indonéz kormány szerint a túlhajszolt turizmus miatt Balin le kell állítani az idegenforgalmi beruházásokat. 

Sokak szerint az apartmanoztatás tiltása a lakbéreket és a lakásárakat sem csökkentette.

Egy év alatt több mint százmilliárd forinttal tudta növelni az értékét a Mészáros Lőrinc családjának kezében lévő cégcsoport. Ezzel továbbra is vezetik a Forbes legértékesebb magyar családi cégekről készült listáját. A Reggeliben Zsiborás Gergővel, a Forbes.hu vezető szerkesztőjével beszélgettünk arról, mely cégek és hogyan kerülhettek fel a listára, kik találhatók az élmezőnyben, miért lehet, hogy 2010 után elindított cég egyáltalán nincs a köztük. Szó esett arról is, hogy mitől függ egy-egy cég pénzteremtő képessége, illetve mennyire játszanak szerepet ebben az állami megbízások.

Nincs már mit tárgyalni arról, hogy Magyarországnak ki kell-e fizetnie az átszámítva 80 milliárd forintos bírságot az uniós joggal ellentétes menekültügyi szabályok miatt – ezt az Európai Bizottság vezető szóvivője válaszolta az RTL Híradónak. Szerinte már csak az a kérdés, hogy fizet a kormány, vagy levonják az összeget az uniós támogatásokból. A bizottság hét elején küldött újabb fizetési felszólítást. A kormány azonban a Bizottságon akar behajtani 800 milliárd forintot a határvédelmi költségek miatt.

Árt a magyar gazdaságnak a GKI szerint, hogy a független jegybankelnök cseréjétől remél változást a miniszterelnök. Az atv.hu értesülése alapján Orbán Viktor azt mondta Kötcsén, hogy összehangolt gazdaságirányításra van szükség, miután Matolcsy Györgynek jövő márciusban lejár a mandátuma. A Nemzeti Bank elnöke csütörtökön teljes gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett, és a kormányfő korábbi célkitűzését bírálta.

Derűlátásra ad okot a magyar gazdaság helyzete a következő másfél évben – erről Varga Mihály beszélt a Közgazdász Vándorgyűlés pénteki napján, egy nappal azután, hogy ugyanott Matolcsy György jegybankelnök döglött lóhoz hasonlította a kormány gazdaságpolitikáját, és azonnali fordulatot sürgetett. A tárcavezető szerint viszont a jelenlegi problémákat nem a magyar, hanem a német gazdaságpolitika válsága okozza. Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kormány tavaly is azt mondta: jövőre indul meg a növekedés, most megint a következő évtől várják a fellendülést.