A magyar kormány a rezsicsökkentésben hisz, Európa más országaiban azonban számos más eszközzel támogatják a növekvő rezsivel szembesülő családokat. A Házon kívül Nyugat-Európába költözött magyar családokat kérdezett arról, aggódnak-e a rezsiszámláik miatt, és mennyi segítséget kapnak az államtól a kifizetésükhöz.

Az olcsónak nevezett hatósági áras tűzifa néha kifejezetten drága. A legrászorultabbak számára a szállítással együtt megfizethetetlen, aki meg vásárolna, van, hogy csak tavasszal jut hozzá. Sokan pedig olyan fát kaphatnak, ami idén alkalmatlan a fűtésre. A Házon kívül körüljárta, mennyire segít az embereken a hatósági áras tűzifa bevezetése.

Nagy bajban van a rezsiemelés miatt egy miskolci alapítvány, ami körülbelül 500 családnak segít már 20 éve. Jól menő farmot, lakóotthonokat és segítő hálózatot üzemeltetnek. 330 embernek adnak munkát: a többségük megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő. A Házon kívül a túlélésért folytatott küzdelemről készített riportot.

Egy szülő szerint csak a gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt valamilyen komoly baleset vagy tragédia a gödöllői iskolában. Vizes, poros épület várta nap mint nap a diákokat és tanárokat, órák közben bontották az azbesztes tetőt, de ez sem volt elég, hogy elrendeljék a digitális oktatást. Ma már külső helyszíneken zajlik a tanítás. A Házon kívül riportja.

Az utóbbi 1-2 hétben minden napra jutott valami látványos megmozdulás, ami az oktatási rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. Tiltakoztak gyerekek, szülők és tanárok, iskolákban, a tankerületeknél és a főváros és néhány vidéki város utcáin is. Ők most a hangos kisebbség, akik nem félnek megmutatni magukat. De beszéltünk olyanokkal is, akik kimaradtak a tiltakozásokból, ők a néma többséghez tartoznak.

Augusztus óta sokan törik a fejüket, vajon hogyan és mennyi pénzből tudnák úgy átalakítani otthonukat, hogy lényegesen kevesebb rezsit fizessenek. Főleg, ha többet fogyasztanak, mint az átlag, ugyanis ezért a rezsicsökkentés részleges eltörlése óta a korábbi ár akár hétszeresét kell fizetni. Vajon létezik olcsó megoldás, és mennyiért lehet teljesen függetlenedni a drága gáztól és villanytól? Két szakértő két család otthonába látogatott el, ahol alaposan megvizsgáltak mindent, és kiszámolták, mennyiből és hogyan lehetne korszerűsíteni a régi, pazarló házakat.

Mondjuk, ha mennek, abban sem lett volna mindenütt köszönet. Volt, ahol a paneleket sikerült egy fal mögé rakni, máshol meg az északi oldalra, ami pont az ellenkezője annak, amit a szakértők tanácsolni szoktak. A Házon kívül stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós támogatásból telepített napelemes rendszer. Az ide tartozó 15 iskola korszerűsítésére összesen 250 millió forintot költöttek el. Ha mindenhol működött volna a rendszer, akkor milliókat lehetett volna spórolni az áramszámlákon.

Mennyibe kerülne, hogy sokkal kevesebbet kelljen fizetniük? Szakértők vizsgálták meg két család házát.  

Bár a törvény tiltja ezt, ma is tömegesen kerülnek gyerekek a nélkülözés miatt állami gondozásba. A Házon kívül stábja érintett családoknál forgatott: egy részüknél gyakorlatilag kizárt, hogy segítség nélkül valaha is megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani – vagyis vezetékes vizet, megfelelő bútorokat, meleget és élelmet.

Két gyerekről lemondtak, hogy hét velük maradhasson, legalább egy ideig. Házon kívül kedden a késő esti híradó után.

Van, akinek az eddigi összeg hat-hétszeresét kell befizetnie az államnak havonta, miután a kormány megváltoztatta a kata szabályait. Van, aki külföldre költözik, a futár viszont, aki hiába tárgyalt Palkovics miniszterrel, továbbra is a szüleivel él majd Magyarországon. A Házon kívül annak járt utána, ki, hogyan boldogul az új korszakban.

A háború kitörése óta rengeteg ukrán gyerek menekült Magyarországra. Vannak közöttük, akik beszélnek magyarul, vannak, akik nem, de mindegyikük nagyon nehéz helyzetben van. Már csak azért is, mert a Házon kívül által megkérdezett tanárok szerint a magyar állam magukra hagyta őket, hogy boldoguljanak valahogy ezzel a problémával.

Lecsalózták őket, pedig becsületesen dolgoztak. A katások most próbálják újratervezni az életüket és a munkájukat. Házon kívül kedden a késő esti híradó után. 

A rezsicsökkentés részleges eltörlése súlyosan érinti a társasházakat is. A lakók saját rezsije is nőhet, de a közös költségek is rendesen megemelkedhetnek. A Házon kívül riportere végigjárt néhány társasházat, ahol lakókkal és információhiányra panaszkodó közös képviselőkkel találkozott.

Éppen az vette meg árverésen az eladósodott család bébi házát, akitől segítséget reméltek: a falu tehetős polgármestere, mélyen áron alul. Mivel az önkormányzatnál határozták meg az ingatlan értékét, és az majdnem éppen annyi volt, mint a polgármester megtakarítása, az ügyben nyomozás indult. A Házon kívül felkereste az érintetteket.

A 67 éves asszony 1984 óta élt újpalotai lakásában, de a moratórium lejárta után tartozásai miatt kilakoltatták. Nem ment messzire: beköltözött az épület folyosójára, és zacskókból él. A lakók egy részét persze zavarja a helyzet, segítséget is kértek, de hiába, nincs, aki megoldja a helyzetet. 

Durván emelkedő rezsi, durván emelkedő közös költségek. Osztanak és szoroznak rengeteg társasházban, nehéz idők várnak a lakókra. Házon kívül kedden, a késő esti híradó után.

Egy pécsi nyugdíjas asszonynak már a gyógyszereire sem jutja, a sérült fiát otthon ápoló édesanya gyakorlatilag az evésről is lemondott, egy kis borsodi faluban élő anyuka kézzel mos, úgy spórol, egy sajtüzemet működtető házaspár a bezáráson gondolkodik. A Házon kívül riportja bemutatta, kit hogyan érint a rezsi növekedése.

Sokan nem tudják, min spórolhatnának még, pedig sokan erre kényszerülnek a rezsicsökkentés részleges eltörlése után.  

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég egy interjúban a keveset kereső tanárokról és tűzoltókról beszélt, az érintettek szerint nem sok empátiával. Tette mindezt úgy, hogy a csuklóján egy körülbelül 11 milliós óra volt. Hogy tényleg ennyit ér-e, vagy hamisítványt viselt, nem derült ki, az viszont tény, hogy az óra, mint státuszszimbólum, sokat elárulhat a politikusokról és a politikaközeli szereplőkről.

A kormány szerint az adófizetőket nem érint sem az, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, sem az úgynevezett extraprofitadó. Ezek a hivatalos kommunikáció szerint nem okozhatnak drágulást. De a gazdasági szereplők nem így gondolják: ahhoz, hogy életben maradjanak, valamin biztos emelniük kell. Ez így történt már 2010-ben is, amikor különadókat vezettek be, és minden bizonnyal most is így fog.

Az iparkamarai elnök 11 milliós órája. És politikusok drága órái. Státuszszimbólum, divat és befektetés is lehet a szép és drága karóra.

Hosszasan lehet sorolni, hogy mit ajánlottak fel a tiszaszigeti család segítségére, akiknek május elején égett le a háza. Ilyen összefogást, ilyen önzetlen segítségnyújtást ritkán látni.

Megdöbbentő adat, hogy minden hónapban történik egy, az aszódihoz hasonló eset.

20 perc alatt semmisült meg egy élet munkája. Most az egész település összefogott értük. Nem ide születtek, de befogadták őket, és a bajban minden segítséget megadnak nekik. Házon kívül kedden 23:05-kor az RTL-en! 

Egy tüzép telep vezetője szerint van, aminek az ára 5 év alatt az ötszöröse lett.

A Blissbe járó gyerekek szülei attól tartanak, hogy ha gyermekük iskolája megszűnik, akkor jövő tanévtől nem jutnak megfelelő ellátáshoz.

Most jó helyen vannak a gyerekek, de az állam felrobbantaná a rendszert. A szülők szerint csak rosszabb helyre kerülhetnek. Mi a baj a halmozottan sérült gyerekek alapítványi iskolájával?

Hiába a csúcsra járatott trollhadsereg, Oroszország ezt az információs háborút elvesztette. Elemzők szerint ugyanakkor Magyarország EU- és NATO-tagként nem mutat kellő ellenállást a Kreml narratíváival és üzeneteivel szemben, az orosz propaganda pedig a független média felületein is megjelenik a kommentek között. Ám míg más visegrádi országokban a háborús álhírek terjesztőit felelősségre vonják, itthon még nem láttunk ilyet.

Sokat nem tehetnek a kétharmad ellen, de folyamatosan mondják majd, amit mondaniuk kell.

Egy több mint 150 fős, nőkből álló civil csapat dokumentálja a háborút Ukrajnában.

Napfénytetőn át kifüstölt katonák, mesterlövészek akcióban. Ez most minden idők legjobban dokumentált háborúja. Ukrán nők, akik életüket kockáztatva rögzítik a borzalmakat, és orosz kiskatonák, akik a kegyetlenkedéseiket osztják meg. A szomszédunkban zajló háború legerősebb felvételei és a magyarázatuk.

Az 53 éves tanár, egy ételallergiás nő és M. Richárd ügye is arról árulkodik, hogy a hatóságok nem tudnak mit kezdeni azzal, ha leromlik a fogvatartottak egészségi állapota.

Mennyit segít a minimálbér-emelés, a nyugdíjprémium vagy az adó-visszatérítés, ha brutálisan elszabadulnak az árak? A műkörmös családanya, a kazánfűtő és a vidám nyugdíjasok is ugyanarra panaszkodnak a Házon kívül riportjában.

A börtönben elhunyt miskolci történelemtanárról pár hete olvashattunk. A börtönkórházban halt meg anélkül, hogy elítélték volna, és a rokonai találkozhattak volna vele. M. Richárdról is azt állítja ügyvédje és élettársa, hogy nem kapott megfelelő ellátást. A börtönben ülőkkel kevesen szolidárisak, de léteznek szabályok.

A választások előtt ömlött a pénz: nőttek a bérek, emelkedett a nyugdíj, sőt nyugdíjprémium is volt, és persze a gyerekesek megkapták az adó-visszatérítést. Ezzel párhuzamosan viszont szinte sosem látott mértékben nőttek az árak. Kinek, mit jelentett ez? Három élethelyzet, három történet.

40 kilót fogyott, és a börtönben halt meg az alvilági erősember, M. Richárd. Másfél évig tartottak fogva egy halálos beteg tanárt, ő is a börtönben halt meg. Más ellátás jár nekik csak azért, mert a rácsok mögé kerültek?