„Bőven marad még hó végén akármire” – hogyan élnek túl rezsicsökkentés nélkül a Nyugat-Európába települt magyarok?

Bár a kampányban a rezsicsökkentés megvédését ígérték, a választási győzelem után júliusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Németh Szilárd rezsibiztos az addig ismert rezsicsökkentés részleges felszámolását jelentette be. Az azóta érkező megemelt rezsiszámlák a családok jelentős részének jókora többletterhet jelentenek, sok vállalkozást, önkormányzatot és közfeladatot ellátó civil szervezetet pedig a csőd szélére sodortak.

Ez azonban a kormány kommunikációjából és a kormányközeli sajtó tudósításaiból teljesen kimarad. „Magyarország képes volt arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa” – október közepén például erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Négy Nyugat-Európában élő magyar családot kérdeztünk arról, hogy mennyire aggódnak a rezsijük miatt, és mennyi segítséget kapnak az államtól a kifizetéséhez. 

Németország

Az asztal megterítve, a vacsora készül. Kazinczi Eszter és Zima Miklós a bajorországi Vilshofenben él két fiukkal. A házaspárt két és fél éve ismerhették meg, az RTL külföldre költöző magyarokat bemutató dokumentumfilm-sorozatában, az Isten Veled Magyarországban. „Hát, inkább nem mondok semmit” – bosszankodott a nagyobbik gyerek, amikor a kiköltözésük napján a műsor stábja náluk járt. Épp a XVII. kerületben pakolták össze addigi életüket. 

„Nem állunk rosszul. Azt gondolom, kicsit itt a fiúkat nógatni kell” – állapította meg akkor Miklós. Őt könnyebb volt meggyőzni a költözésről, a fiaikat, Mórt és Kendét már kevésbé. Eszter Németországban egy gyerekotthonban kezdett el dolgozni, olyan gyerekekkel foglalkozik, akiket valamiért kiemeltek a családjukból. Miki kezdetben sofőrködött, mostanra azonban egy sörfőzde szakmai vezetőjeként helyezkedett el. A legtöbb Németországban élő családhoz hasonlóan az ő rezsijük is emelkedik ezen a télen. Úgy számolnak, nagyjából 18 százalékkal nő a havi energiaszámláik végösszege.

„Az áramunk 80 euró 67 cent volt, ez most 96 euró lesz. Tehát ez közel 16 eurót jelent havonta pluszban. És a gáz 98 euró 32 cent volt, ez most 117 euró lesz” – sorolta Eszter. 

Mivel a német fizetések jóval magasabbak a magyar béreknél, ez különösebben nem rázza meg őket. Ahogy a környezetükben élő többi családot sem. 

„Olyannal még nem találkoztunk, aki olyan rossz helyzetbe került volna, hogy ne tudta volna kifizetni a költségeit” – mondta Miki. Eszter a spórolásnak egyetlen jelét tapasztalja: másodállásban divattanácsadóként dolgozik egy ruhaüzletben, és szerinte valamivel kevesebbet költenek ruhára az emberek. „Az élelmiszeren nem spórolnak, tehát ugyanúgy megveszik a jó minőségű termékeket, nem látni olyat, mint Magyarországon, hogy sokan sokan csak a leértékelt vagy akciós termékekre utaznak” – mondja.

A rezsiszámlák kifizetéséhez a német állam bőkezű támogatást nyújt. 

Szeptemberben kaptunk 300 eurót fejenként, ez volt az energiepauschale, egy hozzájárulás a családok energiaköltségeihez. Ez ráadásul nem családonként, hanem fejenként járt

– mondja Eszter. A támogatáshoz bejelentett munkahely kell. Mivel már a fiaik is dolgoznak, a pluszpénzt mind a négyen megkapták. „Tehát így a családunk 1200 eurót kapott pluszban szeptemberben.”

Az állam a fűtéskorszerűsítést is támogatja. „A modernizálásra per pillanat akár 45 százalékot is tud az állam biztosítani. Tehát ha az önrész tízezer euró, akkor az állam 4500 euróval finanszírozza a fűtésfelújításodat” – mondja Miki. Németországban minijobnak nevezik, amikor valaki részmunkaidőben is dolgozik a főállása mellett. Ilyenkor csak a főállásban megkeresett bérből vonják le az adókat és járulékokat. A drágább megélhetési költségek a részmunkaidőben megkereshető összeget is megemelték: október elsejétől nem 450, hanem 520 eurót lehet így keresni.

Ha valaki soknak érzi a rezsijét, szolgáltatót válthat, elképzelhető, hogy talál kedvezőbb árú szolgáltatást. A német kormány mindezek mellett óriási összeg, 200 milliárd euró elköltését tervezi az energiaárak megfékezésére. Korlátoznák a gáz árát, drasztikusan csökkentenék az energiahordozó áfáját, a fogyasztók pedig a tervek szerint további pluszpénzt kapnak a rezsiszámlák kifizetéséhez.

Ha a ráköltött pénzt nézzük, Európában ez a legnagyobb rezsicsökkentés, a 2021-es német GDP 5,6 százalékát költik erre. 

A Telex számításai szerint kétszer akkora összegbe kerül, mint a második és harmadik helyezett francia illetve olasz intézkedéscsomag együtt. Amikor Eszterék az itthoni ismerőseikkel beszélgetnek, sokszor akkor döbbennek rá, hogy a magyar média nagy része mennyire torz képet fest a németországi viszonyokról. „Fával fűtünk, tábortüzünk van” – nevet Eszter. „Én nem akarom megmutatni a telefonom, hány aggódó üzenetet kaptam otthonról, hogy te, Miki, tényleg ennyire rossz a helyzet itt nálatok? 

Kicsit szörnyű, amikor még a saját szüleink is megkérdezik, hogyan tudunk majd fűteni.

Azt mondják, az éttermek, áruházak tele vannak, ők nem tapasztalják, hogy az emberek aggódnának a megélhetésük miatt. Minden juttatást beleszámolva a rezsi nem éri el a kiadásaik 10 százalékát. Szerintük itthon nehezebb volna boldogulni. „Magyarországon az összbevételünknek a felét biztos, hogy elvinné a rezsiköltség és a hiteltörlesztés” – mondja Eszter. „Biztos, hogy nem élnénk ilyen színvonalon” – teszi hozzá Miki.

Nagy-Britannia

Horváth Dénes és barátnője, Eszter négy éve költöztek az angliai Guildfordba. A Londontól délre fekvő kisvárosban egy egyszobás lakást bérelnek. Dénes programozó-szoftverfejlesztő, Eszter egy sérült embereket ellátó intézményben dolgozik. A lakbér és a rezsi körülbelül félmillió forintjukba kerül havonta. Dénes szerint

egyáltalán nem okoz problémát, hogy ezt kigazdálkodjuk. Például bőven marad még hó végén akármire, amire szeretnénk.

Jól keresnek, többszörösét a magyar átlagfizetésnek. Az energiaárak növekedéséről először egy levélből értesültek. „Idén tavasszal kaptunk egy levelet az államtól, hogy fogunk kapni 150 fontot, mert az energiaárak növekedni fognak, és ezt kompenzálják, hogy segítsenek nekünk Igazából ez volt az első jele annak, hogy itt valami történni fog. És akkor utána szépen lassan elindultak fölfelé az árak.”

A drágulás azonban messze elmarad a magyarországitól. Gázzal fűtenek, áramot is használnak bőségesen. „Én itthonról dolgozom, szinte egész nap megy a számítógépem, fogy az áram, az áramszámlánk általában magasabb, mint a gáz. A leghidegebb hónapokban körülbelül egyenlő, nyáron és ilyenkor pedig sokkal magasabb a villanyszámlánk. De sosem kellett azon gondolkoznunk, hogy ha most befizetjük a számlát, akkor nem tudom, miből veszünk hó végén kaját, vagy ilyenek.”

Dénes azt mondja, nincsenek rászorulva, mégis kapnak állami támogatást. „Októbertől hat hónapon át havi 66 fontot az állam áll minden egyes háztartás áram- és gázszámlájából” – mondja. Szerinte ez valós segítség, szemben a magyarországi intézkedésekkel. A szüleit például nagyon megrázta, amikor megjöttek az első csekkek a rezsicsökkentés átalakítása után. 

Megkapták az első gázszámlát, és majdnem három és félszeresére nőtt. Én meg néztem, hogy ez hogy lehetséges. Hogy egyik hónapról a másikra ekkora terhet dobnak egy átlagemberre. Ez nem normális szerintem.

Franciaország

Horvát Zoltán séf két ötveneuróst szorongat a kezében, ezúttal otthonra vásárol. A franciaországi Corbigny-ban vezet éttermet, így hát jól ismeri az eladókat és az árakat. Minden egyre drágább. „Ez olyan 3-4 euróval emelkedett” – állapítja meg a sajtpultnál az egyik kedvenc terméke kilójáról. A csomagolt paradicsom majdnem egy euróval kerül többe. A hal azonban brutálisan megdrágult a múlt havi bevásárlás óta, majdnem kétszer annyira kerül. 

A kocsi csomagtartójába két szatyor élelmiszer került. A 100 euró viszont kevésnek bizonyult. „Másfél, két hónapja ez bőven elég volt a heti bevásárlásunkra. Hát a mostani bevásárlás 181 euró lett” – néz rá a számlára. 

Nemcsak az otthoni bevásárlás drágult, hanem a beszállítók is. Megdrágult a fűtőolaj és a szintén a fűtéshez használt pellet is. A rezsiárak elszabadulása pedig már az étlapot is átírta. Bár a pizza a vendégek egyik kedvence, vannak olyan délelőttök, amikor Zoltán inkább kihagyja a választékból, hogy ne kelljen bekapcsolni a kemencét.

Franciaországban januártól ársapka bevezetését ígérik a földgázra és az áramra, 12 millió rászoruló család pedig úgynevezett energiacsekket kap a számlák kifizetéséhez. Zoltán kevesli a segítséget. Az országban indult hatalmas tiltakozáshullám azt jelzi: mások is így vannak vele. „Akik a létminimum alatt élnek, ők 100 eurós támogatást kapnak az államtól. De ezen kívül másfajta segítség nincsen" – mondja Zoltán, aki szerint a rezsiárak elszabadulása miatt sok vállalkozás is már most a csőd szélén van. 

Beszéltem a pékkel, akitől a bagettet rendelem.  Azt mondta, hogy ki fog tudni fizetni egy vagy kettő, talán három emelt díjas számlát, ami majd jönni fog, és utána bezár.

Ő azonban nem tart a munkája elvesztésétől. Szerinte a francia kultúrának része, hogy az emberek étterembe járnak, még ha a forgalmukon érződik is, hogy sokan spórolósabban válogatnak az étlapról. „Nincs itt a világvége. Csak egyszerűen lejjebb kell adni az eddig megszokott kényelmes életből" – véli. 

Hollandia

Az RTL egykori műsorvezetője, Valkó Eszter férjével és kisfiával Hollandiában él. A házukban a konyha és a fürdőszoba is pici, csak az ablakok hatalmasak, és szigetelve sincsenek. Eszterék háza ezért télen hideg, nyáron meleg. De ez nem csak az ő problémájuk, a holland házak nagy része szigeteletlen.

Az állam viszont bőkezűen támogatja a szigetelést, a tulajdonosok ezer euró vissza nem térítendő támogatást kapnak. Az energiaárak emelkedését ugyanis már tavaly télen érezni lehetett.

Eszterék két évvel ezelőtt havi 100-120 eurót fizettek a gázra, tavaly viszont már 400-500 eurót.

A hollandokat mégsem zaklatta fel különösebben a többszörös gázszámla. Ahogy Eszter fogalmaz:

nyilván drágább a gáz meg az elektromosság itt, mint Magyarországon, de nem olyan nehéz ezt kigazdálkodni. A hollandok nem gondolkoznak azon, hogy akkor beszerzünk egy jó kis kályhát, és befűtünk fával.

A holland kormány novemberben és decemberben mégis 190 euró támogatást ad mindenkinek, aki kéri, januártól pedig sapkát kap a gázár. Az árak Hollandiában is elszálltak, az infláció 17 százalékos. De Eszter szerint ott a fizetéseket is megemelik emiatt. Szerinte a hollandok ezért nem érzik annyira a drágulás súlyát.

Ez egy jóléti társadalom, igyekeznek az embereknek az életét megkönnyíteni, és ez valóban így van. Nem hátráltatnak, hanem segítenek. A holland kormány óriási összeget, 23,5 milliárd eurót különített el erre a programra.

Az egykori tévés nem irigyli a magyar kisnyugdíjasokat és a minimálbérből élőket. Szerinte még a mostani helyzetben is sokkal könnyebb Hollandiában talpon maradni, mint Magyarországon.