Néha még a napi egy szelet kenyér is lelkiismeret-furdalást okoz – nem tudnak már min spórolni az átlag felett fogyasztó családok

Közel egy évtizede a Fidesz politikájának egyik legerősebb eleme a rezsicsökkentés és annak fenntartása volt. A választási kampány egyik fő üzenete volt, hogy ha a Fidesz kormányozhat tovább, minden marad a régiben. Sőt Orbán Viktor pártelnök a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is mondta: látott olyat, hogy valaki a választások után megváltoztatta a politikáját, de annak nem lett jó vége.

Ehhez képest a nyár egyik legtöbbeket érintő híre az volt, hogy bejelentették: a rendszer megváltozik, és a lakosság jó része sokkal magasabb rezsire számíthat majd. Van, aki arra készül, hogy az eddigieknek a dupláját kell majd kifizetnie.

Eddig se éltem nagy lábon. Egyszerű dolgokat főzök, nem is mindennap, nincsenek luxuskiadásaim

– kezdte a Házon kívül stábjának Mária. 

A nyugdíjas asszony jövedelme a kormánytól függ, ha emelik is, legfeljebb pár ezer forinttal havonta. Azt mesélte, 230 ezer a nyugdíja, és „ez még nem is számít alacsonynak”. Ebből várhatóan 80 ezer lesz a fűtés és az áram – ez a duplája az eddigi havi számláinak –, de szemetet, vizet is fizetnie kell, nem beszélve a 32 ezer forintos banki tartozásról.

Egyedül nevelte fel gyermekeit, nyugdíjasként költözött jelenlegi otthonába Pécs külvárosába, ami a réginél jóval kisebb, de jobb állapotú, szigetelt. Árammal fűt, eddig az emeleten 20 fok volt, lent pedig 17-18. „Fázom, de most már egészen rétegesen tudok öltözködni. Pólóing, pulóver, kardigán, mellény, mindent magamra veszek, idén télen még gondolom, téli kabátot is, nem tudom” – fogalmazott. Mária eddig is spórolt, túl van két rákon és egy stroke-on, a felírt gyógyszerei felét már most sem tudja kifizetni.  

Mozgáskorlátozott fiát ápolja, nem elég az elektromos kerekesszék után járó kedvezmény

Erzsi Budapesten él egy 36 négyzetméteres önkormányzati bérlakásban férjével, és öt gyerekükből már csak kettő él velük. Ricsi 25 éves, de egy hároméves gyerek értelmi szintjén van, otthon ápolják. A fiút emelgetni kell, ami egy szerkezettel könnyebben megy, de Erzsi elrakta, mert árammal megy. „Fájó szívvel, de eltettem. Az az ezer-valamennyi kW, amit egy évre adnak pluszba, az talán elég lesz a kerekesszékre. De már tavaly is 600 kW volt a havi fogyasztásom, mert folyamatosan használjuk, anélkül nem is tudok vele sehova menni” – magyarázta.

A mozgáskorlátozottak egyesületének közbenjárására ugyan Erzsiék kapnak valamennyi kedvezményt az áramszámlájukhoz, de csak az elektromos kerekesszék után. Szerinte az kevés lesz. Emellett fürdetnie kell a fiút, szinte mindennap mosni rá, a tévé meg egész nap megy, mert ha nem, előfordulnak olyan balesetek, hogy például megharapja magát, jegyezte meg az édesanya.

Nem tudok vele mit kezdeni, ha egy nap tízszer pisili át a pelenkát. Folyamatosan kell menjen a világítás is a gyerek miatt, nem ülhetünk a sötétben 

– magyarázta. 

Sérült gyerekkel egyébként sincs lehetőség sok programra, így ezek a családok szinte egész nap otthon vannak. Erzsiéknek ráadásul még a fűtésre is rá kell segíteniük egy kis árammal, mert a lakásban lévő két gázkonvektor nem ad elég meleget, a ház ugyanis nagyon rossz állapotban van.

Erzsi abban bízik, hogy talán gázból beleférnek a rezsicsökkentett mennyiségbe. Hogy mennyi lesz a villanyszámlájuk, azt még ki sem merte számolni, januárban például több mint 32 ezer forintot fizettek. Férje dolgozik, ő a sérült fia miatt nem tud, így az ápolási díjjal és a rehabilitációs ellátással együtt 400 ezer forintból élnek négyen. 

Gyakorlatilag az evésről is leszokott, nem tud már min spórolni.

„Öt gyerek után sosem voltunk gazdagok, mindig voltak anyagi problémáink, és én megszoktam, hogy mondjuk maximum egy szelet kenyeret eszem egy nap, és néha még az az egy szelet kenyér is a lelkiismeretfurdalás szintjén van, mert az még jó lett volna holnap” – osztotta meg Erzsi.

„Próbálok kézzel mosni a kisgyerek után, mert egész nap mehetne a mosógép”

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára korábban azt ígérte az állami rádióban, hogy segítenek azokon, akiket a rezsi emelése a leginkább sújt: a nagycsaládosokkal, kis településen élőkkel külön foglalkoznak, ahogy azokkal is, akik a környezetet jobban kímélő árammal fűtenek. Dömötör Csaba erről július közepén beszélt, de azóta sem döntöttek semmilyen segítségről.

El vagyunk keseredve, hogy mi lesz

– mondta Sztojka Jánosné. A Sztojka család egy 500 fős kis borsodi faluban, Jákfalván él. Két gyereket nevelnek, a nagyobbik 18 éves, a kicsi másfél. A férje bádogos, mindennap, hétvégén is dolgozik. Amikor megvették a házukat, nagy kerttel, tyúkokkal, malacokkal, akkor még nem gondolták, hogy ilyen nehéz lesz.

Úgy számol, biztos, hogy átlag felett fogyasztanak az áramból, eddig 13 ezer forintot fizettek, reméli, nem éri majd el a 20 ezret a számla. Amivel tudnak, már most is spórolnak. 

Kihúzom a konnektorból a gáztűzhelyt, hogy ne világítson az óra, vagy a mikrót, a tévét nem kapcsolom be a gyereknek, inkább kimegyünk az udvarra játszani. Próbálok kézzel mosni a kisgyerek után, hogy ne használjak annyi vizet meg áramot, mert egész nap mehetne az automata mosógép a kicsi után, ő jobban koszolja a ruháit

– sorolta az anyuka.

Vegyes tüzelésű a kazánjuk, de azt mondja: a gázt biztos nem fogják bekapcsolni. „Nem is tudjuk, mit fogunk csinálni, mert ahogy beszélték, 50-60 ezer forint lesz egy köbméter fa, az rettenetes ár, és ha olyan a tél, szenet is jó lenne venni, mert a fa csak elég, de nincs meleg tőle” – részletezte. Szerinte ugyanúgy kellene kedvezményt adni a kétgyerekes és az egygyerekes szülőknek is. A három- vagy többgyermekeseknek ugyanis ad kedvezményt a kormány. 

300 ezer forintból élnek heten, egyre nehezebb beosztani a pénzüket

Szabóéknak hat gyerekük van, öt velük él, mégsem kapnak nagycsaládos kedvezményt, mert a gázt csupán főzésre használják, de az is palackos. Egy háromszobás házban élnek Jákfalván, amit most vettek falusi CSOK-ra. Nincs szigetelve, és az ablakok is régiek, még fel kell újítaniuk. 300 ezer forintból élnek heten, egyre nehezebb beosztani a pénzüket.

„Spórolni nem lehet, mert majdnem mindennap kell. A gyerekek nagyon kenyeresek, hiába van főtt kaja. Most 520-525 egy kiló kenyér, én naponta elhozok négy kiló kenyeret, azért vagyunk bőven, heten” – mondta az édesanya.

Úgy számol, már a villannyal sem férnek bele a rezsicsökkentett keretbe. „Olyan 20-21 ezer körül biztosan fogunk fizetni” – mondta. Amire lehet, odafigyel, hiszen attól is tart, hogy ismét online oktatás lesz, amihez telefon, villany kell.

Az iskolák, önkormányzatok is számolnak

Ettől tart sok szülő, és talán nem is alaptalanul, mert az iskolák rezsiköltsége is jelentősen megnőtt. A Házon kívül bemutatta, hogy például a budapesti Kőrösi Csoma Sándor gimnáziumban felmérték, hogy a szülők hozzá tudnak-e járulni a rezsiköltségekhez. Egyszeri támogatást kérnek, 101 302 forintot.

A tervezett összegnek nagyjából a 80 százalékára van vállalásunk vagy felajánlásunk a szülők részéről, valamennyit még az iskola is megpróbál majd ehhez hozzátenni, és bízunk benne, hogy lesz állami támogatás is a történetben. De azt nagyon fontos leszögezni, hogy a mi iskolánk speciális helyzetben van, mert ez egy elitebb, bel-budai gimnázium, ahol egy összetartó, jó szülői közösség van, jobb lehetőségekkel

– magyarázta Berczelédi Zsolt iskolaigazgató.

A gimnázium célja, hogy ne kelljen online oktatásra átállni a drága rezsi miatt, és ugyanez a cél vezérli a győrszentiváni Benedek általános iskolát is. Ők hosszabb téli szünetet terveznek, cserébe viszont a gyerekeknek két hónapig szombaton is iskolába kell járniuk.

Arról még nincs hír, hogy a Jákfalva környéki iskolákban hogyan gazdálkodják ki a megemelt rezsit. Vilcsek Ernő polgármester arról beszélt, ha az önkormányzat nem adna fát az embereknek, sokan hideg házban lennének kénytelenek élni. Várják a kormány által megígért szociális tűzifát, de attól tart, az szinte semmire nem lesz elég, a falu 124 házából 70-be kellene vinni.

Még van fája a településnek, saját pénzükből vették korábban, de a polgármester szerint nem biztos, hogy ezt szét tudják osztani a családoknak, mert intézményeiket is fűteni kell valamiből. Az óvodában ugyanakkor nehéz spórolni. 

Bár a polgármester már megkérte a vezető óvónőt, hogy a lehető legtöbbet legyenek a gyerekekkel a szabadban, hogy legalább az árammal takarékoskodjanak, a gázzal nem tudnak, hiszen nem lehet minden másnap hideg élelmet adni a gyerekeknek.

Ráadásul nem tudja, mennyiért kapják majd a villanyt és a gázt, így pedig nehéz tervezni. Azt viszont már tudják, hogy a közvilágítás 46 százalékkal drágább lett, ami évente 150-170 ezer forint pluszkiadást jelent az 500 fős falunak. „Bár van, aki egy nap alatt elveri ezt a pénzt, nekünk a 150-170 ezer forint is borzasztóan sok” – szemléltette.

Februárban fogadták el a falu költségvetését, épp nullára hozták ki, nincs tartalékuk, és a költségvetésen belül átcsoportosítani sem lehet. Jákfalva halmozottan hátrányos helyzetű településként kapott 15 millió forint úgynevezett kötött normatívát, ezt azonban csak arra lehet költeni, amire a kormány adta.

Ami arról szól, és elnézést, hogy közhelyes leszek, hogy etessük-itassuk meg az embereket egy nap, legyen egy falunapi rendezvény, dínom-dánom, és utána meg 363 napig nézzünk ki a fejünkből, hogy holnapután mi legyen. Ha ezt át lehetne csoportosítani, már lehetne egy picit csillapítani

– nyilatkozta a polgármester, aki szerint álszent dolog, hogy miközben a kormány spórlásra biztat mindenkit, és arra kér, hogy csak annyit tankoljon, amennyit muszáj, a parlamenti képviselőknek járó üzemanyagkeretet megemelték, így egy a fővárostól távol lakó politikus akár 10 400 kilométert is autózhat közpénzből, ami piaci árral számolva több mint 500 ezer forintos benzinkártyát jelent havonta.

Brutálisan megugorhat a kis sajtüzem villanyszámlája

„Mi hajlandók lennénk dolgozni, de nem engednek, mert ezekkel a rezsiárakkal és üzemanyagárakkal minket megfojtanak” – Mülnerék mindennap reggel négykor kelnek, teheneket, kecskéket tartanak, egy kis sajtüzemet visznek a Baranya megyei Mozsgón. Ehhez légkondit, párátlanító gépet használnak, sokat fogyaszt a tejmelegítő gép is, és a tejhűtő is folyamatosan működik. Óriási volt eddig is a villanyszámlájuk, most úgy számolnak, 200 ezer forint is lehet havonta.

Hogyha a víz is fölmegy, akkor egy hónapra a villanyszámlánk, a víz, a csomagolástechnikai anyagok, a sajtkultúra és a többi szerintem közel 300 ezer forint lesz 

– magyarázta Müller Zoltánné, aki a benzint még nem is számolta, pedig minden szombaton bejár Pécsre a piacra árulni. Elismerték: van egy határ, amin túl már nem fogják tudni működtetni az üzemet. „De nem fogjuk tudni azonnal abbahagyni, mert ki az az ember manapság, aki ilyen villanyszámla és takarmányár mellett vesz egy állatot tőlünk?” – magyarázta.

„Ez egy cirkusz”

Asbóth Istvánnénak közben a fűtés miatt fájhat a feje. Házukat 1977-ben kezdték el építeni a férjével és a sógornőjével, egy épületbe két lakást. Ám egy gázóra van, egy kazánról megy a két lakás fűtése. Eddig egyszerűen csak elfelezték a számlát a sógornőjével, így viszont már biztos nem férnek bele a kedvezményes fogyasztásba, hétszeresére drágul a fűtésszámlájuk.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a többgenerációs családi házakban élőknek nemrég azt javasolta, hogy alakítsák át társasházzá az ingatlanukat. Asbóthné nem érti, mi értelme az egésznek. 

Minden engedélyben, hivatalos iratban kétlakásos lakóépületként szerepel az ingatlan, és akár félmillió forintjába is kerülhet a folyamat, amíg társasházzá alakul.

Új tervrajz kellene, újra ki kell kérni a lakások használatbavételi engedélyét, ehhez a levéltárba kell menni, emellett ügyvédet kell fogadnia, mert a társasházhoz alapító okirat is kell, és még sok-sok illetéket is fizetnie kell a különböző dokumentumok után.

„Ez egy cirkusz szerintem, vicc kategória, hogy ha úgy hívják, hogy kétlakásos ház, akkor nem jár, ha úgy hívják, hogy társasház, amire most ráköltök 500 ezer forintot, akkor jár. (…) Az nem baj, hogy a kormány egy éjszaka alatt meghozta az intézkedést, de minden ilyen ügyintézésnek minimum 15 napos az átfutási határideje. Közben meg a levéltárban azt mondták nekem, hogy mire ezt elintézem, addigra pont december lesz, és lehet, hogy az egész 500 ezer forint pénzkidobás lesz, mert hoznak egy új törvényt, és eltörlik még ezt a 144 köbméteres sávot is. Én is ettől félek” – összegzett az asszony, aki nem tudja, nyugdíjából hogyan fog telni a hétszeresére drágult gázszámlára, ami évente kétmillió forintra rúghat.