Százhúsz év alatt az egész országban csökkent a téli fűtési igény, leginkább a január és a február lett melegebb.

A klímaválságot csak úgy lehet megoldani, ha komoly változtatásokat eszközölünk a mindennapjainkban. A 2022-es klímastratégia szerint az nem elég, ha a kormányok és szervezetek ölnek rengeteg pénzt a fenntartható megoldásokba: a mindennapi életünket is át kell alakítanunk a Föld védelme érdekében.

Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek. Az már világosan látszik, hogy hiba lenne a politikusokra várni, átlagemberként viszont többet tehetünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, mint azt esetleg gondolnánk. De mi közük van ehhez az időjárás-jelentőknek?

Forrtak az indulatok. 

Kína kivételesen visszavett, az USA kivételesen nem.

Az ENSZ klíma-csúcstalálkozói nélkül még ott sem tartana az emberiség az éghajlat-változás megfékezésében, mint ma – a COP-ra tehát szükség van. Az eddigi klímavállalások azonban nem elegendőek, és a helyzeten nem sokat segít, hogy az idei esemény főszponzora a Coca-Cola. Mire számíthatunk az idei konferencián?

„Kit érdekel majd az üvegházhatás egy lehetséges nukleáris katasztrófa után?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök.

A klímaaktivista szerint azoknak kell megszólalniuk, akiket közvetlenül érint a klímaválság.

Egyre több akciót szerveznek a klímaváltozás megakadályozása miatt. A klímaváltozásról tanácskoznak politikusok és tudósok az ENSZ egyiptomi klímacsúcsán is. Szakemberek azonban nem sok eredményt várnak a kéthetes konferenciától.

Beteljesült a rémálmuk. A nyári cserebogár inváziónak még nincs vége a szegedi Tasi család kertjében. Nyáron a bogarak a sárgabarackfájukat rágták meg, most pedig azok bábjai a fű gyökereit ették meg. A zöld pázsit több helyen már hiányzik az udvaron és sárga foltok mutatják, hol pusztult el a növény. A szakemberek azt mondják, ha továbbra is enyhe telünk lesz, egyre több kárt okoznak majd a rovarok.

Az igazságügyi miniszter szerint foglyul ejtették az EU-t a civil szervezetek.

Idén még egy ilyen hosszú és meleg időszak már nem lesz. Ám ha erre a szezonra el is kell csomagolnunk a nyári ruhákat, a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy évtizedről évtizedre egyre hosszabb a vénasszonyok nyara, a klímaváltozás pedig még melegebbé teheti a jövő őszeit.

A klímaaktivista nem tervez politikai karriert. 

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Új könyve kapcsán beszél erről, aminek bevételeit jótékony célokra fordítja, pedig elmondása szerint neki is jól jönne a pénz.

Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Manapság a nagyvállalatok is sokat beszélnek arról, hogy jelentős tennivalójuk van a fenntarthatóság érdekében. 

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Ha az eddigi ütemben fűtjük tovább a bolygót, akkor az évszázad végére teljesen eltűnhetnek Magyarországról a hidegrekordok, miközben megsokszorozódnak a melegrekordok – ez a lényege annak az új hazai tanulmánynak, amelyet az ELTE kutatói készítettek.

A filmben hasonló módszer vezetett ahhoz, hogy újabb jégkorszak jött el.

Öt „átbillenési pont” küszöbén áll a Föld éghajlati rendszere egy figyelemre méltó új tanulmány szerint. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben is nagyon közel vagyunk ahhoz az állapothoz, ahonnan a természet már nem találja meg a visszautat.

Eseménydús és több szempontból szomorú nyáron vagyunk túl, ami az időjárást illeti. A világ nagy részén a hőség és szárazság adta fel a leckét, míg egyes országok az özönvízszerű esőzések hatását nyögték. 

A tudomány diszkrét intelme láthatóan nem elég, ezért a „lázadó” tudósok másképp érnék el, hogy minél többen lépjenek egyet hátra, és gondolják át, mit tehetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében. Nagy port kavart közös cikkük, amelyet sok folyóirat nem is akart megjelentetni.

Kaliforniában mindenki a Nagy Rengést várja, pedig annál is sokkal nagyobb természeti katasztrófa van készülőben, amire csak kevesen számítanak. Egy „megaáradás”, amely szinte felfoghatatlan pusztítást végez majd a leggazdagabb amerikai államban, és nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor. 

A pénzintézetek elengedhetetlen szerepet töltenek be a zöld átállásban. 2015 óta 74%-kal csökkentették a saját szén-dioxid kibocsátásukat, amit 2030-ra nyolcvan százalékra szeretnének növelni. Hogyan teszik mindezt, annak járt utána a Zöld Bolygó.

Ha a javukra döntenek, az az európai kormányoknak radikális lépéseket kell tenniük az éghajlati válság megállításáért.

A Reggeliben Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza mesélt arról, hogy mi várható a jövőben az időjárás tekintetében, és mit tehet az egyén, hogy csökkentse a klímaváltozás negatív hatásait.

VV Anett közel két hónappal a teaszánsza után megrázó interjút adott a Fókusznak, ahol arról mesélt, látta a sátánt. Mindeközben nem csitul a botrány Molnár Gusztáv körül, aki új életet akar kezdeni. A mezőgazdaságban dolgozók életét a hőség keseríti meg, az pedagógusokét meg majd lehet, hogy a hideg. Felcsúton viszont hattyúhíd, kilátó és üvegfalú étterem is épül. A hét videói. 

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást – ezzel a címmel jelent meg szerdán az ELTE kutatóinak legfrissebb elemzése. 

Nagyon úgy fest, vagy alábecsülték a klímaváltozás hatását, vagy történt valamilyen ritka éghajlati esemény.

Elképzelhető, hogy az ország területén túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben lesz erdős sztyeppe, eltűnhetnek a bükkerdők.

Koreai-, ázsiai bozót-, vagy tigrisszúnyog – egyre változatosabb és egyre veszélyesebb szúnyogok bukkannak fel Magyarországon. Az oka a klímaváltozás. De hogyan védekezhetünk?

„Pár évszázad múlva” baj lehet a dologból, figyelmeztetett szösszenetnyi cikkében egy új-zélandi lap 1912. augusztus 14-én.

Mit gondol, mennyi idő alatt ivódik be a víz a teljesen kiszáradt talajba?

Nyakunkon a klímaváltozás.

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki.

Az 50 fokot is meghaladják a hőmérsékleti értékek.

A tó ráadásul még tovább apadhat a héten várható meleg időjárás miatt. 

Fejfájás, vérnyomás-ingadozás, rossz alvás, szorongás, szédülés, fülzúgás, szokatlan fáradtság – ezek mind a frontérzékenység tünetei lehetnek. 

Pocsolyává zsugorodott horgásztó Debrecen környékén, csontszáraz folyómeder Heves megyében és kritikusan alacsony vízszint a Velencei-tóban. A Fókusz riportere bejárta egész Magyarországot, hogy megnézze, hány tó és patak száradt eddig ki.

A század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma.

Óriási a szárazság, az energiaárak pedig elszabadultak, a terméskiesés 25 és 100 százalék közötti. 

Marad a hőség, az előrejelzések szerint még a jövő hét elején is 37-38 fok lesz.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.

A többi dél-európai országban is sok áldozata van a melegnek, a szárazság miatt ráadásul sok helyen erdőtűz pusztít. Egy idős görög férfi önkezével vetett véget életének, miután az elmúlt években harmadszor égett le a háza.

A 40 fokos hőség minket is megviselne, hát még az angolokat. Az Egyesült Királyságban először rendeltek el piros fokozatú figyelmeztetést a várható rendkívül szokatlan, de szerencsére csak rövid ideig tartó hőség miatt.

A kutatók szuperszámítógépekkel modellezik, milyen lenne az éghajlat az emberi tevékenység nélkül. Bebizonyosodott, amit eddig is sejtettek: sok mindenért az ember felelős.

Az elmúlt két hét erős hőhulláma során talán a szokásosnál többen érezték úgy, hogy mindent meg kellene tennünk a klímaváltozás megállítása érdekében. Vannak, akik nem bíznak a nagy gazdasági átalakulásban és az egyéni cselekvés erejében, helyette inkább a modern technika vívmányait hívnák segítségül.