Csaknem 500 éve nem volt az ideihez mérhető aszály Magyarországon, de ha nem lesz intenzív esőzés tavaszig, jövőre még rosszabb lesz a helyzet

Életünket évmilliók óta formálják a természeti változások és a katasztrófák, legyen szó árvízről, egy pusztító viharról, jégesőkről, vagy éppen az aszályról, amellyel napjainkban is küzdünk. Bár az elmúlt napokban esett egy kis eső Magyarországon, az egész országot, sőt Európát sújtó hatalmas aszálynak még közel sincs vége, csak egy kicsit javult a helyzet. Kovács Erik klímakutató, szerint amit most tapasztalunk, a klímaváltozás része.

A helyzet most attól különleges, hogy gyakorlatilag egy egész kontinenst, egész Európát és Közép-Európát is érinti, az egész dunai vízgyűjtő területet befolyásolja ez a szárazság.

Séta a folyómederben

Az alacsony vízállás miatt Budapesten a Petőfi híd lábánál régi sírkövek is előbukkantak. A legendák szerint ezeket a II. világháború után a felszámolt Németvölgyi temetőből hozták ide. Ahogy 2018-ban is, idén is bárki kisétálhatott a Margit híd középpillérének a déli oldalához, ahol egy ötven méternél is hosszabb félsziget bukkant elő a víz alól.

A szemfüles bámészkodók még egy nagy kőtömböt is találtak különböző évszámokkal, amik az aszályos éveket jelzik. Az elmúlt évszázadokban ugyanis jócskán voltak olyan alkalmak, amikor hasonlóan vészjósló szárazság pusztított, mint idén nyáron.

Pusztító aszályok a múltban

Az aszály azonban nem új jelenség hazánkban, több 1900-as évekből származó filmhíradóban is beszámolnak pusztító szárazságról. Egy 1941-es híradóból például az derült ki, hogy a szárazság bizony gyakran sújtotta a gazdákat. Olyan szintű volt az aszály, hogy már augusztus elején bebarnultak a fák levelei, több patak, folyó és tó pedig kiszáradt.

Ez történhetett a Velencei tóval is, ami Ifj. Kupi László geológus szerint a múltban körülbelül 100 évente kiszáradt.

Az 1860-as években volt utoljára a velencei tó ennyire alacsony szinten, sőt, akkor még alacsonyabb szinten is volt

– mondta.

A kiszáradást azonban nem úgy kell érteni, hogy egy csepp víz sem marad, hanem hogy bizonyos helyeken kiszárad a tómeder, és kisebb pocsolyákra tagolódik az egységes vízfelület.

A legtöbbet talán idén is erről a tóról olvashattuk, ugyanis megdőlt a valaha mért legnagyobb negatív rekord. 1863 és 1866 között is súlyos aszály pusztított a sekély tónál, ami annyira kiszáradt, hogy a 1866-ban a fehérvári huszárok a tó medrében gyakorlatoztak. Ezekben az években olyannyira súlyos volt a helyzet, hogy elkészült az ország első hivatalos aszályjelentése is.

Ferenc József követet küldött Magyarországra, hogy felmérje magát az aszályt, felmérje a károkat, ami alapján megállapították, hogy nem csak a klíma és az időjárás okozta, hanem gyakorlatilag az embernek is köze volt hozzá. Olyan olvashatóak ebben az aszály jelentésben, hogy túl sokáig termesztették ugyanazon a földön az adott növényt, nem volt elég tárgyázás, nem volt megfelelő az öntözés, tehát már akkoriban is lehetett látni, hogy van emberi beavatkozásnak következménye

– mesélte a Fókusznak a klímakutató.

De olyan is előfordult a történelemben, amikor a szokatlan szárazság éhínséghez vezetett. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy Mátyás király mondhatni túladóztatta a jobbágyokat. A mostanihoz hasonló aszály utoljára csaknem 500 éve, 1540-ben volt Európában.  

Ezeknek a szokásosnál jóval szárazabb időszakoknak jól láthatóan történelemformáló erejük van. Kovács Erik szerint az ideihez hasonló száraz évek egyre gyakoribbak lesznek.

Ha majd 100 év múlva visszanéznek az iskolások, tanítják nekik a történelmet 2022-ről, nagy valószínűséggel azt fogják tanítani, hogy a 2022-es év a magyar gazdaságban, illetve a magyar mezőgazdaságban rendkívül komoly változást indított el. Eddig is rendkívül gyorsan fejlődött a magyar mezőgazdaság, de most gyakorlatilag ezzel elkezdődik egy technológiai átalakulás, áttérünk a robotizációra, a digitalizációra.

Így az is lehetséges, hogy egy teljes mezőgazdasági forradalom elindulhat egész Európában az idén pusztító szárazság miatt. A kutatók szerint a legoptimálisabb a következő hónapokra nézve az lenne, ha intenzív, csapadékosabb idő lenne ősszel, télen és tavasszal is. Ha ez ugyanis elmarad, jövőre még súlyosabb helyzettel kell, hogy számolnunk.