Pokorny Lia amikor tud megy és ültet a 10 millió Fa nagyköveteként. A színésznőhöz Trokán Nóra is civilek is csatlakoztak. Az évek alatt eddig 400 ezer fát sikerült elültetniük. 

Évente már majdnem kétezer ember hal meg villámcsapás miatt Indiában. 

A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

A klímaváltozás kamu, mi?

A NASA által közzétett animáció minden korábbi klímamodellnél nagyobb pontossággal mutatja meg a Földünk légkörébe pumpált szén-dioxid felhőit.

Németország legforgalmasabb, frankfurti légikikötőjét klímaaktivisták bénították le, a repülőtéren teljesen leállt miattuk a közlekedés. A demonstrálók a kerítést átvágva jutottak be, és egyszerűen odaragasztották magukat a kifutópályához. Az Utolsó Generáció nevű mozgalom tagjai azt ígérik, világszerte folytatják akcióikat, amelyekkel a fosszilis tüzelőanyagok használata ellen tiltakoznak.

A mérések szerint július 11-étől hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord.

180 év múlva visszajöhet a hetvenes-nyolcvanas évek átlaga, addig azonban az évszázad második felében biztosan jóval magasabb lesz a hőmérséklet. 

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében a korábbi évekhez képest csaknem egy hónappal korábban kezdődött meg a szüret.

Az első magyar klímamenekültnek nevezi magát a Capa Központ Hullámtörés című fotókiállításának egyik szereplője. A magyar fotográfusok tárlata azt mutatja be, hogy hogyan élünk és hogyan élünk vissza a vízzel, a természeti adottságokkal. A képeket augusztus 25-ig lehet megtekinteni.

Jégesővel érkezett az átmeneti lehűlés szombat este Zalába. Diónyi jég hullott Letenyén, golflabda méretű pedig a szomszédos Becsehelyen. A helyiek szerint kerteket, veteményeseket, gyümölcsösöket tett tönkre a vihar. Az RTL meteorológusa szerint azonban a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt a jövőben is számíthatunk hasonló viharokra.

Nincs megállás, az idei június is rekordmeleg volt a felmérések szerint. Egyre rosszabb a klímahelyzet, 13. hónapja folyamatosan dőlnek a globális hőmérsékleti csúcsok. Csaknem valamennyi kontinenst érintették a hőhullámok, sokfelé pedig az átlagosnál jóval több volt a csapadék. A Párizsi Klímaegyezmény sarokszámát, a másfél fokot már egy éve folyamatosan meghaladjuk.

Beköszöntött a nyár, és vele együtt rekkenő meleg, hét megyére is kiadták a hőségriasztást – Pártai Lucia szerint ebben semmi szokatlan nincs, mert nyár van, de a legkisebbek és a legidősebbek nehezen alkalmazkodnak a kánikulához. Magyarországon 34 fokra is számíthatunk, de máshol sokkal rosszabb a helyzet: Görögországban az elmúlt napokban hat turista halt bele az extrém hőségbe. Hogy mikor számíthatunk enyhülésre, és hogy hogyan érdemes átvészelni ezeket a napokat, kiderül a teljes interjúból.

Súlyos vízhiány súlyosbítja az indiai hőhullámot. A fővárosban teherautókkal próbálják ellátni a lakókat, de csak minden negyedik ember jut ivóvízhez. A közel másfél milliárdos népességű ország nyugati részében már gödrökből merik a szennyezett vizet, hogy inni tudjanak. Közben tovább tombol a kánikula, a napokban 53 fokot is mértek. Egy hét alatt több mint 50 emberéletet követelt az időjárás.

Kutatások szerint a repülők évente 68 ezerszer találkoznak kisebb vagy közepes turbulenciával, melyek előfordulása 1979 és 2020 között néhány helyen 55 százalékkal nagyobb lett. A turbulencia összességében bár ijesztő, de nem kezelhetetlen jelenség. Viszont nem is elkerülhető. Hogy mi köze a légáramlatokhoz a klímaváltozásnak, azt Kovács Erik klímakutató mondja el.

A jogszabállyal erősítenék meg a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló és versenyképességét.

Véglegesen jóváhagyták a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet.

Egymást érik a brutális viharok Kínában. A déli országrészben felbukkant tornádókban legalább öten haltak már meg. Közben Pekingtől nem messze visszatért a tél. Sorra szedi áldozatait a szélsőséges időjárás az Egyesült Államokban is. Oklahomában eddig négy emberéletet követeltek a tornádók, amelyek a szokásosnál hetekkel korábban jelentek meg.  

Március óta a hőmérséklet a nyugat-afrikai ország egyes részein 48 Celsius-fok fölé emelkedett, ami már több mint 100 ember halálát okozta.

Teljes körű geológiai és statikai vizsgálatokat végeznek, hogy kiderüljön, biztonságosan látogatható-e.

A klímaváltozás miatt Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens. Ezt az Unió Klímaváltozás-figyelő szervezete, és az ENSZ Világmeteorológiai Szervezete állapította meg legfrissebb tanulmányában. A tudósok sürgetik a kormányokat, hogy az egészségügyet készítsék fel a klímaváltozás okozta problémák orvoslására, illetve módosítsanak a munkavégzési szabályokon, így védve a dolgozókat a hőség okozta kockázatoktól. A becslések szerint az elmúlt 20 évben a hőség miatti halálozás 30 százalékkal nőtt meg.

A Reggeliben Köves Alexandra ökológiai közgazdász mondta el, milyen változásokra van szükség a Föld megmentése érdekében.

Az, hogy a világ egyik legmelegebb és legszárazabb régiójában Dubaj egy része víz alá kerülhetett a heves esőzések miatt, a tudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás jele. A baj Magyarország közvetlen környezetében még nagyobb lehet. Olyan városok kerülhetnek víz alá az Európai Unióban a klímaváltozás miatt, amelyek jelenleg a turisztika fellegvárai, de akár fél Hollandia, Németország és Dánia egy részét is elfoglalhatja a tenger. És nem csak ez a gond a vízzel, a globális felmelegedés miatt az árvizek száma a korábbi évekhez képest a többszörösére növekszik. 

Ötször annyiba kerül a speciális termelésből származó tulipán, mint a kiskerti változata, de utóbbihoz a korai elnyílása miatt valószínűleg nem lehet majd hozzájutni három hét múlva, anyák napján. A felmelegedés hatására már van ahol az orgona is elvirágzik. Szakértők szerint a jelenség a klímaváltozáshoz köthető és mivel hetekkel előrébb jár a természet a megszokottnál, elképzelhető, hogy az első rózsák is nyílnak majd a közelgő ünnepekkor.

Úgy tűnik, a tavaszi ruhák helyett egyből a nyárira lesz szükség. Hétvégén akár 28 Celsius-fok is lehet, és bár a jó időnek sokan örülnek, egy klímakutatóval utána jártunk, milyen következményei lesznek hosszútávon annak, ha eltűnik a tavasz. Kovács Erik klímakutató arról beszélt, a következő évtizedekben egyre gyakoribb lesz már márciusban a tartós hőhullám. A nyár 6 hónaposra nőhet, míg a tél egy hónapra csökkenhet.

Egy indiai kutatás szerint kétszer nagyobb a kockázata a halvaszületésnek a meleg környezetben dolgozó nőknél.

Egyre több gyerek szorong a klímaváltozás miatt, sok szülőnek viszont fejtörést okoz, hogy hogyan beszéljenek erről a nehéz témáról a gyerekekükkel. Zubor Rozália a Hello Szülő platform szerkesztője kiemelte, a legrosszabb, amit egy szülő tehet, ha nem válaszol ezekre a kérdésekre, anélkül ugyanis ott marad a kétely a gyerekben. Arról is beszélt, hogy miért ne hagyjuk felügyelet nélkül netezni őket és hogy mi a legjobb ellenszer klímaszorongás ellen.

30 éve tartanak klímakonferenciákat, de először a tavalyin beszéltek arról, hogy a fosszilis energiahordozóktól meg kell szabadulni, haladunk, csak a klímaválság gyorsabb – erről beszélt a Reggeliben Perger András a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. Kiemelte: a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, ebben mind a 8 milliárdan benne vagyunk, de különböző mértékben. Egyes kutatások szerint a világ felső 10 százaléka felelős a kibocsátás feléért. Hogy miért tartják szinte bűnnek, hogy a kormány 2029-ig meghosszabbítaná a Mátrai Erőmű működését az eredetileg tervezett 2025 helyett, és mivel váltanák ki annak termelését, kiderül a videóból.

A covid idején lehetett online klímakonferenciákat tartani, most viszont újra felszálltak a repülők – emlékeztetett Pártai Lucia a visszásságokra, amelyek a klímaváltozás terén zajlanak. A meteorológus szerint nagyon nehéz megmondani, hogy mi lesz a Kárpát-medence éghajlatával. A Golf-áramlat leállására már 2025-2039-re 75 százalék valószínűséget jósoltak, de az évszázad végére már 90 százalék feletti lesz ennek az esélye. Ennek pedig a következménye a tűzforró nyarak és az akár mínusz 20 fokos telek lehetnek. 

Tavaly is sorra dőltek a negatív rekordok: az Atlanti-óceán északi részének hőmérséklete és az éves átlaghőmérséklet a legmelegebb volt, és olyan is előfordult, hogy 4 napon keresztül 2 Celcius-fok felett alakult a globális felmelegedés. Ennek ellenére Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint nem olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. 

Mesterséges gleccserekkel küzdenek Kirgizisztánban a klímaváltozás miatt kialakult nyári aszályok ellen. 

A sarki rókák alkalmazkodtak a messzi észak zord körülményeihez, számuk folyamatosan csökken a klímaváltozás miatt. 

Orbán Viktor és kormányának narratívája egyre gyakrabban a klímavédelemmel és a zöld átállásal indokolja az akkumulátorgyár-beruházások szükségességét. De vajon tényleg annyira zöldek az akkumulátorgyárak? És ha igen, okoznak-e olyan járulékos kárt, ami lenullázza a kibocsátás csökkenésével járó hasznot?  A téma szakértőjét, Győrffy Dórát kérdeztük, aki szerint ott lesz tisztább a levegő, ahol felhasználják az akkumulátorokat, nem pedig ott, ahogy gyártják.

„Siralmas a kép jelen pillanatban Európában, hiszen a síterepek jelentős része leolvadt” – mondta a Fókusznak Oltványi Tamás turisztikai szakértő, a HighLife magazin producere. Szerinte főként az 1200 méter alatt fekvő téli üdülőhelyeken lehet komoly baj a közeljövőben, de a pályák egészen 1800 méteres magasságig veszélyben lehetnek. Ráadásul az élmény is más lesz.

Az elmúlt hetekben sorra dőltek az időjárási rekordok, egy kicsit meg is bolondult a természet. Már virágzik a téltemető, a krókusz és a vadon termő sáfrány is. Ha már a rekordokról van szó, a 10 legmelegebb évből Magyarországon nyolcat 2014 óta mértek.   Vagyis egy 9-10 éves gyerek számára a globális felmelegedés jól ismert fogalom.

Az őrült ötlettel már komolyan foglalkoznak egyes tudósok, akik szerint minden lehetséges megoldást vizsgálni kell. Mások szerint az árnyékoló elkészítéséhez szükséges irdatlan erőforrást arra kellene fordítani, hogy a Földön fékezzük meg a klímaválságot.

A világ legnagyobb tengerjáró hajója 365 méter hosszú és mintegy 7600 utas befogadására alkalmas. A környezetvédők azonban nem örülnek, az LNG-vel működő hajó metánkibocsátása miatt aggódnak.

Új-Zéland egészen jól áll megújulóenergia-fronton, de a rengeteg juh és szarvasmarha metánkibocsátása miatt nem lehetnek túl nyugodtak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Jönnek az emissziós bikák, a vakcinák és a spéci takarmányok, na meg a szellentésadó. Vajon rávehetők-e a gazdák, hogy kisebb termetű és egyébként drágábban tartható, ámde környezetbarát szarvasmarhákat vegyenek? 

Dr. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, arról beszélt, hogyan kell(ene) csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának drasztikus, 90 százalékos csökkentését javasolja az Európai Bizottság. 2050-ra az a cél, hogy nettó 0 legyen a kibocsátásunk – azaz annyi, amennyit hosszútávon el tudunk tárolni. Ha nem teszünk a környezetszennyezés ellen, nagyon szomorú jövőkép vár ránk szerinte.

Pártai Lucia meteorológus, szemléletes példával magyarázta el azt, milyen hatással vagyunk a környezetünkre: aki valaha kacsázott már kaviccsal vízfelületen, tudja milyen hullámokat vet egyetlen kő eldobása is – hasonlóan hatunk mi is a környezetünkre. A Föld rendszerében, ha bármit megváltoztatunk, annak következményei lesznek, mondta. A változások kapcsán összegezte a Debreceni Egyetem egyik friss kutatását is, ami azzal foglalkozott, milyen hatásai lehetnek annak, ha az olvadó jégsapkák miatt a tengerek sótartalma megváltozik és leáll a Golf-áramlat. Ha ez bekövetkezik, nem lesz áramlat, ami meleg levegőt szállítson az európai térségbe, így a telek nagyon hidegek lesznek majd, a nyarak pedig hosszúak és szárazak. Mennyi esély van arra, hogy ez 2025-2039 között bekövetkezik? Kiderül a videóból. 

A NASA kutatói szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2023-ban volt az eddigi legmagasabb. 

A középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ezzel 2023 a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

A SUV-ok ellen küzdő brit klímaaktivisták nagyot tévedtek, amikor leeresztették egy autó kerekét. Az ugyanis egy elektromos autó volt. 

Az Európai Unió betiltja a húsevést és ehetünk mindannyian szöcskét? Brüsszelben mindenkinek elment az esze? A klímaváltozásra hivatkozva már mindent szabad? A globális felmelegedés a 21. század egyik meghatározó problémája, amellyel szemben nem sokat ér, ha a kisebb nemzetállamok külön-külön próbálnak fellépni ellene. Éppen ezért lehet szükség a nemzetközi, blokkokat egyesítő intézkedésekre. Cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb tényeket és tévhiteket az EU harcáról a klímaváltozás ellen.

De az egész Európai Uniónak bele kell húznia, ha tartani akarja a 2030-ra kitűzött célt.

 Jégeső és özönvízszerű esőzések voltak három államban.

A korallszigetek pusztulása Ausztrália tengeri határaira is hatással lehet.

Idén tavasszal francia tudósok olyasvalamit találtak Lotaringia elhagyatott szénbányáiban, amit egészen mostanáig mindenki lehetetlen mítosznak tartott. Hidrogénlelőhelyet. Méghozzá olyat, ahol óriási mennyiségben rejtőzhet a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb fegyverének tartott gáz, ez pedig mindent teljesen megváltoztathat. A felfedezés jelentőségére azonban csak az év vége felé kezdtek felfigyelni. 

Megállapodtak a világ országai az ENSZ éghajlatvédelmi találkozóján, hogy megválnak a fosszilis tüzelőanyagoktól, helyettük a megújulókra helyezik a hangsúlyt. 2015 után ezúttal ismét a másfél fokos felmelegedést tűzték ki célul, amit ha sikerült elérni, akkor a növények 8, míg a gerincesek 4 százaléka fog kipusztulni. De legyünk optimisták, nem biztos, hogy az ember is köztük lesz.