Klímakutató: Egyre gyakrabban jönnek a mostanihoz hasonló aszályos évek, de még van remény

Nemcsak a globális összefogás, de az egyén szintjén cselekvés is segítheti az éghajlat változásának mérséklését – mondta Szabó Péter, aki igyekszik pozitívan állni a jelenlegi klímaváltozáshoz.

Elmondta, hogy bár Magyarország csapadékmennyisége a jövőben növekedni fog összességében, az ország 50 százalékát mégis rendszeresen fenyegetni fogja a kiszáradás augusztusban, a legszárazabb hónapban. A szárazság leginkább a keleti országrészt fenyegeti a természeti adottságai miatt.

A kutatások kimutatták azt is, hogy nedves, száraz és normális évek jellemzik országunk éghajlatát a nyári hónapokban, azonban az eredményekből egyértelműen látszik, hogy 1990 után megszaporodtak a súlyosan aszályos évek.

A rekorder eddig 2003-as év volt, amit az idei év sajnos felülmúlt. Tehát ez a legszárazabb évünk ezidáig.

Jelenleg 20 évet tekintve 3 aszályos évünk van, de a pesszimista forgatókönyv alapján az aszályos évek száma négyre fog növekedni. A szakértő azt is elárulta, hogy megfelelő összefogással ez a szám tartható, sőt akár csökkenthető is 2 aszályos évre.

Bár a klímaváltozás megfékezéséhez azonnali cselekvés szükséges, a szakértő szerint vannak különböző stratégiák, amiknek az alkalmazásával alkalmazkodni tudunk a megváltozott időjárási viszonyokhoz.

A klímakutató azt is elmondta, hogy az egyén szintjén is sok mindent tehetünk, például a fogyasztás csökkentésével, a túlköltekezés mérséklésével és az ökológiai lábnyomunk csökkentésével. A szelektív hulladékgyűjtés és a kerékpárral és tömegközlekedési eszközökkel való utazás is segíthet mérsékelni a környezeti károkat.