Földrengés a Balatonnál – éjszaka 2,3 erősségű földmozgást érzékeltek a szeizmológiai intézet műszerei, de a lakók is érezték Balatonkiliti és Siófok környékén. A legtöbben arról számoltak be, hogy kilengtek a csillárok és furcsa, égdörgéshez hasonló hangot hallottak. A földrengés következtében senki sem sérült meg, és károkról sem érkezett jelentés.

Egy szolgálatban lévő buszvezetőnek köszönheti életét egy budapesti nő, akinek még kedden az utcán megállt a szíve. A buszvezető gondolkodás nélkül megállt és elkezdte az újraélesztést. Közben a mentőket is értesítették, a mentésirányító instrukciókkal segített. A nőt végül stabil állapotban vitték kórházba. Megmentője családanya, gyerekei hősnek tartják.

Keddtől kötelező biztosítást kötni az elektromos rollerekre is. Kivételek vannak, a lassú és könnyű kétkerekűek után nem kell fizetni. Van, amelyik biztosítónál 400 ezer forint a biztosítás, de nem ez a jellemző, az átlagos éves díj hatezer forint körül van. Ezt azért is érdemes kifizetni, mert ha valaki kárt okoz egy balesetben, biztosítás nélkül neki kell fizetnie.

Új egyetemi campus épülhet Budapesten, nemrég mutatták be a terveit. A Károli Gáspár Református Egyetem épületében jogászokat és pszichológusokat képeznek majd, összesen 2500 hallgatót. Ferencvárosi polgármestere is örül a fejlesztésnek, mert egy megújuló park jöhet létre a mostani helyén. 

Az utóbbi évekhez képest idén valóban sokkal erősebbek a viharok Magyarországon, ezt a Viharelőrejelző Obszervatórium vezetője mondta Híradónknak. Érdekesség, hogy a legtöbb vihar Magyarországon jellemzően júliusban alakul ki.

Leküzdve saját korlátait, 20 évvel motorbalesete után egyetlen karral végzett merülést egy magyar búvár néhány napja az Adriai-tengeren. Nem is akármilyen körülmények között. A rendkívül erős áramlásban a Szent István csatahajó kutatásában vett részt, a csapat a roncs olyan részeire is bejutott, ahová eddig nem lehetett. 

Vasárnap este helyett ma hajnalban értek haza magyar turisták Bulgáriából. A repülőgép meghibásodott, ezért nem tudott felszállni. Az utóbbi hetekben egymást érték a hosszú késések és járatkimaradások. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ma arról beszélt, hogy ezért elsősorban a légiirányítás a felelős. 

Rendőrök mentettek ki egy férfit a Dunából Budapesten, másodperceken múlt, hogy nem történt tragédia. Egyik megmentője, Csikós István törzszászlós a helyszínen mesélte el az RTL Híradó stábjának, hogyan tudták kihúzni a férfit a megáradt folyóból a Margitszigetnél még júniusban.

Hetven éve éppen ezen a napon játszott utoljára világbajnoki döntőt a magyar labdarúgó válogatott. A nyugat-német csapat ellen 3:2-re elvesztett döntőről az RTL Bajnokok Ligája szerkesztőségének két munkatársával beszélgettünk, akiknek személyes élményei is vannak a meccsel kapcsolatban.

Balázs Fecó, Piramis, Pokolgép, Charlie, Keresztes Ildikó. Két közös dolog biztosan összeköti a felsorolt előadókat. Az egyik a szövegírójuk, Horváth Attila, aki a XXI. század szombati adásának egyik főszereplője, a másik Wolf Kati, aki zenekarával az öt előadó öt slágerét játszotta el a maguk stílusában. 

Elindul a főpolgármesteri posztért Vitézy Dávid, az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára, ezt kedden jelentette be. Az RTL-nek adott interjúban azt mondta, sok szakember áll mögötte és hisz abban, hogy van esélye a posztra a két nagy politikai tömb jelöltjei mellett. 

Nyilatkozott az RTL Híradójának kedden Vitézy Dávid, miután kiderült, hogy ő is indul a június 9-i önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri székéért. „Azt gondolom, tudnám ezt jobban csinálni, tudnék a budapestiek hasznára lenni” – mondta a kérdésre, hogy miért jelölteti magát a főváros élére. Mint mondta, hol civil aktivistaként, hol a BKK vezetőjeként húsz éve foglalkozik azzal, miképp lehet fejleszteni Budapestet, hogyan lehet jobb hely a város, ahol ő is született és ahol felnőtt. Szerinte régebben Bécs vagy München utolérése sem tűnt lehetetlennek, de mára a Varsóval vagy Prágával sem tudja a lépést tartani a magyar főváros, lemarad a fejlődésben, akár új lakások építéséről, parkosításról, vagy a közlekedésről van szó. „Városfejlesztési szakemberként rengeteg olyan kiváló szakembert tudnék Budapest szolgálatába állítani, akikkel valóban érdemben tudnánk fejleszteni a fővárost” – magyarázta törekvéseit Vitézy Dávid, aki civil-LMP közös jelöltként határozta meg magát.

A volt szocialista országokban kiadott újságok digitalizálásába kezdett egy kis magyar családi vállalkozás. A lapok az egykori Szabad Európa Rádió archívumából kerültek hozzájuk, ahol évtizedekig gyűjtötték a kelet-európai és szovjet újságokat. Ezekből most egy hidegháborús adatbázist építenének fel.

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. március 15-én a Petőfi-szobornál gyülekezett a tömeg, amely aztán több 10 ezer fősre duzzadva a Szabadság térre ment. Sok civil ruhás rendőr is volt köztük, de senki nem akart erőszakot, hiába fűtötte azzal az állami propaganda a közbeszédet, hogy néhány rebellis a tévészékház elfoglalására készül. Az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését a kor legnépszerűbb színésze, Cserhalmi György olvasta fel a Magyar Televízió lépcsőjén. De milyen út vezetett idáig?

Hosszú évekig senki nem tudott annak a felvételnek a létezéséről, amit száz éve forgattak Csornán. A kutatók több mint egy éve nyomoztak azután, hogy kik lehetnek a korabeli kalapban és sapkában kíváncsiskodó gyerekek és felnőttek. A filmet levetítették egy olyan közönségnek, akik segítettek a kutatóknak megfejteni a rejtélyeket. A riportból megismerhetik Horváth Menyhért szélhámos elképesztő történeteit, és azt is kiderül, hogyan azonosították a helyszíneket és az embereket.

Nem mindennapi megbízást kapott egy magyar családi vállalkozás: egy amerikai cég kereste meg őket, hogy fejlesszenek egy digitális keresőt, ami képes amerikai újságok között kutatni. Az amerikai archívumban 310 millió oldalnyi újság és dokumentum van. A 35 éve alapított Arcanum a mesterséges intelligencia segítségével oldotta meg a feladatot. 

Egy celluloidszalag az előző századból, amin Magyarország történetének egyik legnagyobb kaliberű szélhámosát kapták lencsevégre. A Horváth Menyhért álnéven futó svindler azzal házalt, hogy ő herceg Festetich Tasziló törvénytelen gyermeke. Ki volt ez a nemzetközi hírű csaló, hogyan vették filmre, és vajon születni kell-e arra, hogy valakiből sikeres szélhámos váljon? Borsody István filmje a XXI. Században.

Színes vagy fekete-fehér képek? Hagyományos analóg fényképezőgép, vagy digitális? Netán, ahogy az ma már általános, elég egy telefon is ahhoz, hogy jó fénykép szülessen? A fényképezés történetével foglalkozik a hétfő esti XXI. Század úgy, hogy közben fotósok, fényképekkel foglalkozó szerkesztők és kurátorok mondják el véleményüket és élményeiket.

Befőttesüvegben égette el rossz írásait, imádja az építészetet, az uszodát, főzött már furcsa lekvárokat és a legsikeresebb kortárs magyar krimiíró. Aki még soha nem adott tévéinterjút, és soha nem is fog. Szondi Vandával tett kivételt, aki a XXI. század számára készítette el Kondor Vilmos portréját, a műsort december 29-én, egy 50 perces különkiadásban láthatják az RTL nézői. 

Az RTL nézői az utóbbi években megszokhatták, hogy szilveszter éjjel nem egyszerűen elővesszük az archívumból a Himnusz egy régi felvételét, hanem reagálunk az elmúló évben történtekre. Ezért énekeltek 2022 első perceiben orvosok és ápolók. 2023-ban pedig tanárok. 2024-ben Budapest lesz a központban, hiszen idén ünnepelte 150. évét a főváros. 

Egy 103 éves, elveszettnek hitt magyar film restaurálásán dolgoznak Budapesten. Az 1920-ban készült, Deésy Alfréd által rendezett Halál után című film Belgiumból került elő. A Filmintézethez tartozó Filmlabor és Filmarchívum munkatársai hónapok óta, kockáról kockára tisztítják, digitalizálják és javítják a filmtörténeti különlegességet. A felújításról az RTL Híradó készíthetett elsőként riportot.

Mozgó múzeumok Budapesten: veterán buszokat állított forgalomba a Közlekedési Múzeum. Az utolsó csavarig felújított Ikarusokra bárki jegyet válthat, és nemcsak a főváros utcáin, de kicsit az időben is utazhat.  

Különleges hangulatú, 50 éven át a fiókban fekvő fotókból nyílt kiállítás Budapesten, a Capa Központban. Kereki Sándor – aki később televíziós operatőrként dolgozott – még kamaszként járta a várost, és fényképezett. Mindent, ami neki tetszett.

Szépül Horthy Miklós különvonatának étkezőkocsija: a Turán felújításán forgathatott az RTL stábja. A vasúti kocsit ezelőtt nyaralónak használták Szlovákiában. A tervek szerint fél év múlva már eredeti állapotában lehet megnézni a szerelvényt, ami több szempontból is fontos része a magyar történelemnek.

Részeg autós miatt borult sötétségbe egy város Pest megyében. A 15 ezer lelkes Abonyban a lakások többségében szerdán már újra volt áram a vasárnapi baleset után, de a szerelés miatt volt olyan otthon, ahol szünetelt a szolgáltatás. Az egyik orvosi rendelőnél pedig aggregátorra volt szükség.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

 A színészek és művészek között a Híradó és a Fókusz műsorvezetőit, valamint meteorológus kollégáinkat is láthatják Keleti Éva frissen nyílt kiállításán, Budapesten. A 92 éves Kossuth-díjas fotóművész a hírstúdióban készítette el képeit, amelyeket most mások fényképeivel együtt kiállított az Eötvös 10 Művelődési ház galériájában. 

Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész készített portrékat az RTL hírműsorainak műsorvezetőiről és stábjáról új kiállításához. Nézze meg videónkat arról, hogyan dolgozott Keleti Éva.

Karikó Katalin tavaly nyáron Eötvös Loránd Tudományegyetemen, idén pedig a Magyar Tudományos Akadémián mondott beszédet. Az RTL mindkettőn ott volt. 

Az időkapszulát az 1790-es években helyezték el a murgai templom falában, amikor azt II. József király türelmi rendelete miatt, az akkor ezer lelkes településen felépíthették. Az eltelt idő alatt kétszer is felkutatták, először 1893-ban.

A Tolna megyei Murgán, egy evangélikus templom falából előkerült üvegben papírdarabokat és pénzérméket találtak. Ezek között van, amelyik a török hódoltság idejéből származik.

Makk Károly végigfilmezte a XX. századot. 1954-ben készítette el a Liliomfi című filmet, ami a kor legnépszerűbb vígjátéka volt, pedig Makk Károly akkor még nem volt 30 éves. Aztán egymás után jöttek a filmsikerek: a Ház a sziklák alatt vagy a Déry Tibor novelláiból készült Szerelem, ami díjat nyert az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon.

Matuska Szilveszter: tömeggyilkos, robbantásszakértő, őrült. Szavak, amik először eszembe jutnak – nekem és valószínűleg az olvasónak is – e név hallatán. Polihisztor vagy művész, ezek már olyan kifejezések, amik messze elkerülik a figyelmünket, ha a biatorbágyi rémről elmélkedünk, pedig ezek is éppen olyan jól írják le, mint az elején említettek.

Béres Ilona, Eperjes Károly és Kulka János – hárman azok közül a művészek közül, akikről Keleti Éva idén újra portrét készített. A képekből készült kiállítás vasárnap nyílt meg Gödöllőn, ahol fel is köszöntötték a pár napja 92. születésnapját ünneplő fotóművészt.

Hat éve ezen a napon mutattuk be, hogy 97 évesen a budapesti Masters vizes világbajnokságon rajtkőre állt egy magyar úszó. Bánki Horváth Béla egyedüliként indult el a 95 évesnél idősebbek csoportjában, többször volt már bajnok. A 2017-es versenyen öt számban indult. Béla bácsi fiatal korában vízilabdázott és úszott, hatvanéves kora után kezdett el újra versenyszerűen sportolni. A Balatont életében először 79 éves korában úszta át, nyolcvanévesen még futóversenyen is elindult, ott ezüstérmet szerzett. A szenior úszó a riport után több mint két évvel, 2019 novemberében, életének kilencvenkilencedik évében hunyt el.

Dobrocsi Gábor motoros rendőr egy éve szolgálat közben súlyos balesetet szenvedett Budapesten. Egy figyelmetlen autós nem adta meg az elsőbbséget, ő pedig átrepült a kocsin, és összetörte magát. Tíz hónap lábadozás után augusztus elsején állt újra szolgálatba, a Fókusz elkísérte őt visszatérése első napján.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

A Városligetből az egykori az Északi Járműjavítóba költöztetett Közlekedési Múzeum felújítása még évekig eltarthat, de ideiglenes kiállítások ezalatt is lesznek. Folyamatosan keresik és újítják fel a régi járműveket. Négy Ikarus 200-as buszt csütörtökön mutattak be a sajtónak.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Ismert képsorok: feje tejején pörgő autó, átszakított szalagkorlát és egy fiatal, szabályosan közelekedő kerékpáros, akinek egy közúti versenyzés okozhatta a halálát pár hete az Árpád hídon. A rendőrség statisztikái szerint még mindig a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok. A Fókusz stábja a BRFK közlekedésrendészetének két egységét kísérte el július közepén egy péntek éjszakai járőrözésre, ahol a rendőrök gyorshajtókra vadásztak – olyan autósokra, akik szeretik legyőzni a szabályokat és egymást.

Felgyorsulhat az 1945 utáni titkos ügynöki jelentések feldolgozása, az Állambiztonsági Levéltárnál mától a kutatók már online, akár a világ másik végéről kikérhetik és megkaphatják a jelentéseket és más dokumentumokat.

A roncskutató búvárok a tenger fenekén évtizedek óta várakozó elsüllyedt hajók fedélzetén, folyosóin bolyonganak és az időről időre elkerülő leleteknek köszönhetően felidézhetik a tengerészek életét. Egy magyar búvárcsoport pár hete egy sértetlen, több mint 130 éves csatahajó roncsát filmezte le, a felvételeket kizárólag a Fókusznak adták át. A Ferenc József cirkáló több mint 100 éve fekszik az oldalán, 40 méter mélységben.

Őrsi Ferenc, az Ikarus hőskorának formatervezője beszélt az Ikarus 200-as sikerszériájáról és a divatteremtő 300-as sorozatról. Hogyan lett a rajzolni szerető sárbogárdi kisfiúból nemzetközileg is keresett buszformatervező, milyen volt a magyar vállalat 386-os luxusbusza, és miért nem lett tömegcikk az Ikarus fantasztikus külsejű emeletes csuklós buszából, a PALT-ból? 

Őrsi Ferenc nemcsak az egyik legtapasztaltabb búvár Magyarországon, hanem olyan helyeken merül, ahonnan mások inkább menekülnek. Kifejezetten azokat a tengereket keresi, ahol sokfajta cápa él. Őrsi Ferenc még gyerek volt, amikor a mozikba került Cousteau kapitány filmje, ami olyan világot mutatott be, ami addig nem csak Magyarország, de az egész világ számára ismeretlen volt – minden ezzel kezdődött. Persze nem csak búvárkodik, zseniálisan rajzol is. A Fókusznak mesélt tengeri kalandjairól és arról is, milyen tervekkel kápráztatta el az Ikarus gyárat annak idején.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Robert Capának, a világhírű magyar származású fotósnak nyílik állandó kiállítása Budapesten, ami egyedülálló a világon. A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest lesz a Capa-hagyaték legfontosabb őrzője. A júniusban nyíló tárlat előkészületeibe pillanthatott be az RTL stábja.

75. születésnapja alkalmából forgatott portrét Gálvölgyi Jánosról a XXI. század, pár nappal az előtt, hogy kórházba került. Magyarország egyik legnépszerűbb színésze – aki azóta sokkal jobban van – a forgatáson nemcsak vidám szerepeiről beszélt, hanem gyerekkoráról, álmairól és a színpadra vitt legfontosabb drámai karakterekről is.

A XXI. század május 3-án készített hosszú interjút Gálvölgyi Jánossal – egy héttel az előtt, hogy rosszul lett, és intenzív osztályra került. Az elképzelés az volt, hogy pályája kevésbé ismert részleteit mutassák be közelgő születésnapja alkalmából: kevés filmszerepét, tragikus vagy szomorú színpadi játékát. Így igazán különleges adás készült, amiből most ízelítőt láthatnak-olvashatnak az rtl.hu-n.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.