Matuska Szilveszter, a festő, kórustag és börtönigazgató – a hírhedt tömeggyilkos ismeretlen oldala

Kevesen tudják, de Matuska Szilveszter Németországban is robbantott. Az 1931-es merényletnek nem volt halálos áldozata, Biatorbágy után mégis felelnie kellett ezért a bűnéért is, amikor Bécsben elfogták. Az ottani bíróság 6 év börtönbüntetésre ítélte, míg a magyar törvényszék halálos ítéletet szabott ki rá. 

Az osztrákok Horthy Miklósnak csak úgy adták ki a robbantómestert, ha a kormányzó biztosítja életben maradását. 

Így kapott Matuska Szilveszter kegyelmet, és került a váci börtönbe, ahol szabadulási dátuma helyén egy oldalra fordított nyolcas várta.

Tagja volt a börtönkórusnak, és a börtönkórház igazgatójának asszisztenseként dolgozott, sőt 1942-ben még a frontra is kivitték, a legenda szerint robbantási szakértőként. Ám két hét múlva visszaszállították, mert állítólag nem volt megbízható. Amikor 1944. novemberben a fegyőrök megszöktek az előrenyomuló szovjet katonák elől, a rabok is elhagyták a börtönt – kivéve Matuskát, ő maradt, és később mint a börtön igazgatója mutatkozott be egy szemtanúnak.

Képmásoló is lehetett volna

Évtizedekkel később Papp László műgyűjtőnek különös festmény került a kezébe. Anyamacska a kölykeivel fekszik a kövön – az ecsetvezetés alapján híres festőművész alkotása is lehetett volna. A felirat mégis mást bizonyított: Matuska Sylv, 1943.

„Olyan jól tudott másolni, hogyha ő képmásolással foglalkozott volna – nem hamisítással, mert vannak a múzeumoknak hivatalos képmásolói –, akkor rengeteg pénzt kereshetett volna. A világ legnagyobb galériáiban is elfogadták volna, mint képmásolót” – mondta a XXI. Századnak adott interjújában Papp László.

Nem ez volt az egyetlen „Matuska”, ami napvilágot látott: a robbantó otthon, a vajdasági Csantavéren kezdett alkotni. Az ott lakók művelt polihisztornak, nem pedig tömeggyilkosnak tartották. 

A képek Matuska ládájából kerültek elő, amit sokáig nem mertek felnyitni, hiszen egy robbantómesternél bármi megtörténhet. Évekkel később feszítették csak fel a dobozt, akkor kerültek elő a vásznak, amiket egy volt fegyőr értékesített.

A csantavéri templomnak még betlehemet is készített, egy 5-ször 8 méteres, monumentális alkotást. „Ezt minden karácsonykor megnézik a csantaiak. Egy olyan ember művét, aki állítólag megölt egy csomó embert” – fogalmazott Szász Csongor rendező, aki dokumentumfilmet készített a biatorbágyi rémről.

A cikk és a videó a XXI. század 2011-es adását dolgozza fel.