Mi lesz a 30 milliárdos magyar űrhajós programmal, ha az Egyesült Államok és Oroszország az űrben is egymásnak feszül?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. július 30-án jelentette be a Facebookon, hogy Magyarország Farkas Bertalan után újabb űrhajóst küld a világűrbe.

A HUNOR-programra (Hungarian to Orbit) 2022. január 31-ig bárki jelentkezhetett, a régi gyakorlattal ellentétben ugyanis ma már nem kell feltétlenül repülési tapasztalattal rendelkeznie az űrhajósjelölteknek.

A kormány tájékoztatása szerint a kiírásra több mint 240 pályázat érkezett, közülük összesen 100 jelölt jutott tovább a kiválasztás második fordulójába.

Magyari Gábor, a magyar kutatóűrhajós intéző testületének repülésért és kiképzésért felelős vezetője a folyamatról korábban azt nyilatkozta, hogy elégedettek a jelentkezők számával, főképp, hogy az elmúlt negyven évben Magyarországon nem volt nagy hagyománya az űrhajózás népszerűsítésének.

Magyari Gábor – annak a Magyari Bélának a fia, aki Farkas Bertalan tartalékosa volt az 1980-as Szojuz–36 misszión – a kritériumokról elmondta, kifejezetten a HUNOR-projektre választották az űrhajósokat, azt nézték, hogy kik szolgálnák legjobban a program sikerét.

30 milliárd forint egy kirándulásért?

Az új magyar űrhajós alapvetően tudományos munkát fog végezni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.

A HUNOR kutatási és technológiai alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához

– mondta még februárban Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése.

Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó tudományos ismeretterjesztés, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység – részletezte Zábori. A projekt felelősei szerint az utóbbiakat úgy kell elképzelni, hogy ha mondjuk egy középiskola szeretné meghívni a magyar űrhajóst, hogy tartson egy rendhagyó fizikaórát a diákoknak, akkor arra is lesz lehetőség.

A kormány szerint minden ilyen és ehhez hasonló lehetőség nyitott lesz a társadalom előtt, mivel azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a HUNOR egy nyitott, mindenki számára elérhető projekt.

A HUNOR-programhoz tudományos területről is keresnek együttműködő partnereket, de csak akkor, ha ez nem jár azzal, hogy további eszközöket kell feljuttatni az űrállomásra, ugyanis a program terhelhetősége limitált. Zábori újságírók előtt azt is elmondta, hogy a nemzetközi űrközösségnek már van tapasztalata magyar fejlesztésű eszközökkel, példának a Pille dózismérőt hozta fel, ami az egyik legrégebb óta működő ember alkotta eszköz a világűrben.

A HUNOR űrhajósa az Nemzetközi Űrállomáson tizenkét kísérletet fog elvégezni, ezzel a misszóval soha nem látott lendületet vehet a magyar űrtevékenység.

A HUNOR-program kiválasztási szakasza az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben történik. Ez azt jelenti, hogy a magyar űrhajós megkapja az ügynökség tanúsítványát is, ami azért fontos, mert a magyar űrprogram komoly kereskedelmi értéket képvisel és az értékesítéshez hivatalos ESA-tanúsítvány szükséges. A HUNOR-program egyébként még extra kísérleti lehetőséget is ajánl az együttműködő partnerek felé.

Sztáray Péter, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára februári sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 

kapcsolatban állnak francia, orosz és amerikai szervezetekkel is, amelyekkel hosszútávú együttműködés kialakítására törekszenek.

A magyar közlönyben megjelent információk szerint a HUNOR – Magyar Űrhajós Program összesen mintegy 100 millió dollárból (vagyis nagyjából 30 milliárd forintból) valósul meg. A bejelentéskor az is kiderült, hogy a magyar űrhajóst az Axiom Space kereskedelmi űrtevékenységgel foglalkozó cég juttatja majd a Nemzetközi Űrállomásra.

Háború az űrben?

Az Ukrajnában folyó háború miatt újra hidegháborússá váló orosz-amerikai viszony elkezdett beszivárogni a Nemzetközi Űrállomásra is. Az orosz megszállás utáni hetekben egyre többször lehetett hallani, hogy a Roszkoszmosz a fojtogató nyugati szankciókra válaszként

rádobhatja az űrállomást Európára.

Ezzel fenyegetőzött Dimitrij Rogozin, az orosz űrügynökség igazgatója. Rogozin a Twitteren rendszeresen oszt meg háborúpárti bejegyzéseket, hűséges Putyinhoz és állítása szerint, ha kell, akkor a Roszkoszmoszt is a háború szolgálatába állítja. Az eredetileg újságírói és gazdasági végzettséggel rendelkező 56 éves politikus gyakran borzolja a kedélyeket nyilatkozataival, de a nemzetközi űrközösség vezető hatalmai szerint miután az orosz kitombolta magát, le lehet vele ülni tárgyalni.

Dmitrij Rogozin időnként kifakad, de aztán lehet vele együtt dolgozni

– összegezte a helyzetet Bill Nelson, a NASA adminisztrátora, miután az orosz igazgató azt mondta, hogy az amerikaiak kénytelenek lesznek seprűnyélen repülni, ha Oroszország nem szállít több rakétahajtóművet az Egyesült Államoknak.

A HUNOR-projekt szempontjából a Nemzetközi Űrállomás sorsa talán a legfontosabb, mivel a magyar kutatóűrhajós az ISS fedélzetén végezné el a kísérleteket. Az orosz fél részéről korábban felmerült, ha Washington nem fejezi be az oroszellenes tevékenységét, akkor az űrállomásról leválaszthatják a saját moduljaikat, ami akár a létesítmény végét is jelentheti. Magyari Gábor az rtl.hu-nak elmondta, hogy ezek a sajtóhírek sokszor túlzóak és pontatlanok.

AZ ISS-nek van egy tervezett életciklusa, ami 2030-ban lejár. Az említett modulok leállításának vagy ahogy írják: leszerelésének nem volna sok értelme, ugyanis ezeket már nem lehet más projektekben felhasználni

– mondta Magyari, aki szerint az űrállomás működése jelenleg nincs veszélyben.

Az amerikaiak az oroszok aggressziójára rendszerint higgadtan reagálnak, a NASA nemrég azt közölte: a Nemzetközi Űrállomáson minden rendben és továbbra is együttműködnek az orosz asztronautákkal. Az eddigi leglátványosabb orosz akció az volt, amikor bajkonuri űrrepülőtéren a munkások felsőbb utasításra leragasztottak több zászlót is, így került le a Szojuz rakéta orráról a brit, a japán, az amerikai és a dél-koreai lobogó.

A videót egyébként nem más osztotta meg, mint a Roszkoszmosz főigazgatója, Dimitrij Rogozin:

A magyar űrhajós program szempontjából nagyon nem mindegy, hogy a Nemzetközi Űrállomáson milyen a hangulat, arról már nem is beszélve, hogy a projekt miatt orosz partnerekkel is kapcsolatban kell lenni. Az elmúlt hetekben többször is megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, miként befolyásolhatja az orosz-ukrán konfliktus miatt egyre nagyobb orosz-amerikai feszültség a HUNOR-projektet.

A külügytől a következő kérdésekre vártunk válaszokat, ám nem reagáltak megkeresésünkre:

• A háborús érinti-e valamilyen módon HUNOR-program felkészülési és az előkészítési folyamatait?
• Van-e arra vonatkozó terv, hogy amennyiben bármilyen oknál fogva nem tudna a Nemzetközi Űrállomásra jutni a magyar űrhajós, akkor mi lenne a projekt sorsa?
• Átcsoportosítható-e a programra elkülönített 30 milliárd forint, ha igen, milyen ágazatok kapnák meg az összeget?
• A február 14-i sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a HUNOR-program együttműködik orosz partnerekkel is. Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, történt-e változás ezen a téren?

Nyitókép: HUNOR – Magyar Űrhajós Program