Meghátrált a MOL: nem fúrnak olajkutat Őriszentpéternél, a várostól pár száz méterre, természetvédelmi területen, ami a helyiek szerint nemcsak a természetet, de a turizmust is zavarta volna. Februárban, amikor megtudták, országos petíciót indítottak, amit tízezrek írtak alá. A MOL azt írta Híradónknak: továbbra is vizsgálnak alternatív fúrási helyszíneket az Őrségben.

Vízhiány és áramellátási gondok - ez várhat több tízmillió amerikaira, miután több délnyugati államot ellátó víztározóban rekordalacsony vízszintet mértek. Emiatt több területen korlátozták a vízhasználatot, és le kellett állítani egy vízerőmű turbináit is. Ráadásul, veszélybe került a világ mandulaellátása is. A szakemberek szerint mindezért szintén a klímaváltozás a felelős. 

Tevéket vittek környezetvédők a fővárosi Szabadság térre. Ezzel akarták jelezni, hogy szerintük sivagai körülményekhez vezethet a jelenlegi klímapolitika. A tiltakozást szervező Zöld Gerilla Mozgalom szerint emiatt csökken drasztikusan a Velencei-tó vízszintje is. L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő tegnap Sukorón arról beszélt, a kormány segítségére is lehet számítani a tó ügyében.

Vörös kód az emberiségnek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ma publikált jelentése az ENSZ főtitkára szerint. Minimum másfél fokot emelkedik a föld átlaghőmérséklete a következő húsz évben az 1850-es évekhez képest. Az ENSZ szervezete szerint már vitathatatlan tény, hogy az ember okozza a klímaváltozást. A felmelegedés miatt egyre gyakrabban lesz szárazság, erdő- és bozóttűz. De áradások is többször előfordulnak majd.

Már több települést megközelítettek a lángok. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a klímaváltozás miatt egyre több a tűz, és most már az olvadás miatt is aggódik.

Politikai okok miatt akarják felvenni a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé a Nagy-Korallzátonyt. Erről az ausztrál környezetvédelmi miniszter beszélt kedden. Az ENSZ szakosított szervezete viszont a klímaváltozással magyarázza a lépést, ami ellen szerintük Ausztrália nem sokat tesz. Néhány hónapja a kormány ugyan zöld fordulatot hirdetett, kedden mégis egy olyan miniszterelnök-helyettest neveztek ki, aki istenre bízná az éghajlatváltozás megoldását.

Egy 59 éves tököli férfit gyanúsítanak a tavaly év végi szigetszentmiklósi környezetszennyezéssel. Többezer liter fáradt olajat önthetett a város csapadékvíz-gyűjtőjébe. A nyílt vízre a szennyezés nem jutott ki, de a Natura 2000-es, védett területből 1800 négyzetméter szennyeződött. 400 négyzetméteres területen pusztítva el ezzel 1500 tő tőzegpáfrány.

Önkéntesek műanyag palackokból építettek hajókat, ezekkel vágtak neki a szemétszedésnek. A verseny három napig tart, célja, hogy 6-8 tonna hulladéktól szabadítsák meg a vizet. Az összegyűjtött szemetet szintén önkéntesek válogatják szét, mert nagyobb részük újrahasznosítható.

Egyebek mellett műanyagból készült szívószálat, ételes dobozt és evőeszközöket sem lehet majd használni júliustól egy most megjelent kormányrendelet szerint. De a vastagabb nejlonzacskókat is vékonyabbra kell majd cserélni. Emiatt a vendéglátóhelyek lebomló alternatívákat keresnek, amelyek jóval drágábbak. És lehet, hogy a vevőknek kell majd megfizetni az árát.

Percenként csaknem 2 és fél millió egyszerhasználatos maszk fogy a világon egy tudományos folyóirat kutatása szerint. Ez azt jelenti, hogy csak ezzel naponta mintegy 3 és fél millió tonna szemetet termelünk. A Greenpeace szakértője szerint a maszkokból felszabaduló káros anyagok akár az ivóvízbe is bekerülhetnek. A környezetvédők inkább a textilmaszkokat javasolják.

Illegális hulladéklerakót számoltak fel a kisbéri rendőrök Komárom-Esztergom Megyében. Egy családi ház udvarán több tonnányi szemetet halmoztak fel az ottélők. Eljárás indult ellenük, és akár 3 évre is rács mögé kerülhetnek. Pécsen pedig több, mint 10 tonna szemetet szedtek össze az egyik bekötőút mellől, a városüzemeltető kamerák telepítésével próbálja megfékezni, hogy újratermelődjenek a szemétdombok.

Civilek fogtak össze, hogy tisztábbak legyenek a Miskolc környéki bányatavak. Csaknem 120 önkéntes gyűjtött szemetet Mályiban és Nyéken szombat délelőtt. Három óra alatt összesen 45 köbméter szemetet gyűjtöttek össze.

Hatalmas területű, mérgező szeméttelepet találtak a tenger mélyén Kalifornia partjainál. A csaknem 30 ezer elsüllyesztett hordó többsége DDT-t, egy a hetvenes években betiltott, rendkívül mérgező rovarirtót tartalmaz. Mint kiderült, a helyi vegyi cégek évtizedeken keresztül illegális hulladéklerakónak használták az óceánt.

Nemzetközi összefogást sürgetett az Egyesült Államok és Kína is a Föld megmentéséért az amerikai elnök által szervezett globális klímacsúcson. A világ két legnagyobb szén-dioxid kibocsájtója nagyszabású környezetvédelmi tervekkel állt elő. Ám szakértők szerint kérdés, hogy képesek-e valóra váltani ígéreteiket. Ahogy az is bizonytalan, hogy együtt tudnak-e működni úgy, hogy emberi jogi, geopolitikai, kereskedelmi és számos más kérdésben szembenállnak egymással. 

200 tonna veszélyes anyagot szállítottak el Kiskunhalasról, még legalább 800 hátravan. A mérgeket 2013-ban hagyta hátra egy azóta felszámolt veszélyeshulladék-szállítással foglalkozó cég a város határában lévő telephelyen, a kármentesítést most az adóhatóság koordinálja. A NAV félmilliárd forintra becsüli a munkát, amit megpróbálnak az érintetteken behajtani. A Greenpeace szerint nem kizárt, hogy a talaj is mérgezett.

Végveszélyben a világ legnagyobb tengeri teknős faja. Az akár 180 centiméter hosszúra is megnövő kérgesteknősök már akkor a földön éltek, amikor a dinoszauruszok. Az elmúlt 80 millió évben mindig sikerült alkalmazkodniuk a földi lét változásaihoz, ám mostanra már csak körülbelül 1400 tojásrakó nőstény él a Csendes-óceánban. Elsősoran az emberek és a háziállatok veszélyeztetik őket.

Egy közelben lakó készített felvételt nemrég arról, hogy egy utánfutóról karosszéria darabokat dobálnak le Pécs határában egy bekötőút mellett. A videót eljuttatta egy ellenzéki országgyűlési képivelőnek, aki megosztotta a közösségi oldalán, és feljelentést tett. Szerinte azért sok az illegális szemetelő, mert nem elég szigorúak a törvények.

Rengeteg élelmiszer végzi a kukában, és nem csak ilyenkor, az ünnepek után. Egy nemzetközi felmérésben úgy kalkuláltak, legalább 930 millió tonna ételszemét termelődik évente a Földön. Ez nem csak hogy pocséklás, de a környezetünkre is káros. A szerves eredetű élelmiszerszemét lebomlásakor ugyanis nagy mennyiségű üvegházhatású gázok szabadulnak fel, ami a klímaváltozást gyorsítja.

Rosszabb a levegő Budaörsön, mint Budapest belvárosában - ez derül ki a helytelen fűtés ellen küzdő civilek téli méréseiből. A Ne Fűts Hulladékkal! csoport országos mozgalommá szervezné azokat, akiknek elegük van a téli fuldoklásból. Magyarországon évente több mint 13 ezren halnak meg idő előtt rossz levegő miatt.

Narancsokból elektromosság. A környezettudatosság jegyében új módon használják fel a gyümölcsöt Sevillában. A narancsfáiról is híres spanyol város a rothadó gyümölcs levéből felszabaduló metán segítségével termel elektromosságot. Azt mondják, egy tonna narancs öt lakás napi áram igényét fedezi.

Döbbenetes szám, havonta 129 milliárd darab maszkot dobnak el világszerte egy dán egyetem kutatása szerint. Ez percenként hárommillió darabot jelent. Az egyszer használatos orvosi maszkok többsége mikroszálas műanyagból készül, és ugyanúgy szennyezik a környezetet, mint például a nejlonzacskók. A környezetvédők mégis azt tanácsolják, ne a szelektív kukába, hanem a kommunális hulladék közé dobjuk a használt maszkot.

300 ezer palackot szedtek ki a Tiszából a vízügy munkatársai a februári árvíz idején. 22 tonna hulladékot hozott a folyó, ebből 7 tonna az újrahasznosítható, amit a Tisza megtisztításáért küzdő civilek, a PET Kupa tagjai már eljuttattak feldolgozóba. Az úszó szemétfogót 2019-ben állították munkába.

Több nagyvárosban is elérte a riasztási szintet a levegőben mért szálló por mennyisége pénteken. Budapesten reggel a város több pontján is az egészségügyi határérték háromszorosát mérte a Greenpeace szakértője. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarország a harmadik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Unióban. A Híradónknak nyilatkozó családorvos azt mondja, a járvány miatt még veszélyesebb a tartós szmog.

Műholdas felvételek, meteorológusok és tudósok segítségével próbálják megtalálni a múlt heti olajszennyezés forrását Izraelben. Az ország történelmének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájában legkevesebb ezer tonna kátrány szennyezte be a teljes Földközi-tengeri partvonalat. A gyanú szerint egy olajtartályhajó üríthette rakománya egy részét a vízbe.

Elérte a Tiszát a Szamos szennyezése – két napja ömlött a Szamos egyik patakjába nagy mennyiségű mérgező anyag egy romániai bányameddőből. A nehézfémekkel szennyezett víz elszínezte a folyót a romániai Nagybánya közelében. A mérgező anyag két nap alatt érte el a Tiszát, de az áradás miatt felhígult: a szakemberek szerint cián szennyezés nincs, cink és réz került a folyóba. A Greenpeace szerint a halak most megúszhatják, hiszen éppen az iszapban telelnek.

Az 1600 milliárd forintnyi környezetvédelmi és energiahatékonysági uniós forrásból csupán 49 milliárdot szán a kormány környezet- és természetvédelemre a következő 7 évben. Többek között ez derül ki a Híradónk által megszerzett kormányzati tervekből. Jutna viszont tűzoltóautó vásárlásra vagy tűzoltóságok felújítására. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezekkel együtt a kormány prioritásai jók, de az otthonok energiatakarékos felújítására mindenképpen jelentős, és vissza nem térítendő támogatást kellene adni. A kormány nem válaszolt a kérdéseinkre.

Térképen követhető a hulladék útját mutató GPS jeladó palack – csütörtökön dobták a Bodrogba Olaszliszkánál azt a különleges műanyag flakont, melynek segítségével a PET Kupa szervezői arra keresik a választ: a folyókba került műanyag hulladék meddig és milyen gyorsan úszik a vízen, hova rakódik le és vajon eljut-e a tengerekig.

Az éttermek bezárása miatt 25-30 százalékkal nőtt tavaly az egyszer használatos műanyag elviteles ételdobozok forgalma Magyarországon – ezt mondta egy, a piacot közelről ismerő forrásunk. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezek a dobozok jellemzően nem újrahasznosíthatóak, ráadásul nagyrészük a természetben végzi. Bár nyártól az Európai Unióban tilos lesz ilyen műanyagdobozokat használni, még most is csupán az éttermek ötöde használ lebomló csomagolást.

Harmadával szennyezettebb a levegő a Covid-betegeket ápoló fővárosi kórházaknál, mint a hivatalos mérőállomásokon – ez derült ki a Greenpeace méréseiből. A súlyosan tüdőkárosító nitrogén-dioxid szintjét mérték. Kutatások szerint a légszennyezettség miatt könnyebb elkapni a koronavírust. A környezetvédők szerint az ingyenes parkolást meg kellene szüntetni, de az Gulyás Gergely miniszter szerint egyelőre marad. Az egészségügyi intézményeknél végzett levegőszennyezés-mérések eredményeit ide kattintva nézheti meg.

Akár az Alkotmánybíróság elé is elvinné a mezőgazdasági kútfúrások szabályozását a Jövő Nemzedékek Szószólója, ha a kormány nem változtat a decemberben elfogadott törvényen. Bándi Gyula szerint a törvénymódosítás még mindig változtatásra szorul. A Miniszterelnökség vezetője szerint viszont már eleget alakítottak a szabályokon a Szószóló javaslatai alapján, de enyhíteni akarnak a vízhiányon, és a gazdákat sem akarják felesleges papírmunkára kényszeríteni.

Már 12 millió forint jár annak, aki segít a rendőröknek megtalálni a szigetszentmiklósi olajszennyezés felelőseit. A különleges élővilágú területet mostanra nagyjából már megtisztították a több ezer liter olajtól, de a növényzet és az állatvilág pusztulása felbecsülhetetlen - erről is lesz szó a ma esti Házon kívülben.

Akár ezerszer mérgezőbb lehet, ha valaki fa helyett szeméttel fűti az otthonát – mondta el a Levegő Munkacsoport projektvezetője a Híradónak. A szilárd tüzelés okozta egészségkárosodások szempontjából nálunk a második legrosszabb a helyzet az Európai Unióban. Budaörsön civil kezdeményezésre az önkormányzat ingyenesen hívható zöld számot indított, itt várják a szeméttel fűtéssel kapcsolatos bejelentéseket. Ha valaki bizonyíthatóan hulladékkal tüzel, akár háromszázezer forintos bírságot is kaphat.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb környezetszennyezése történt a Ráckevei Duna-ágon: valaki hatezer liter fáradt olajat öntött a folyóba Szigetszentmiklósnál. Az szennyezést szombaton jelentették civilek az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. A kárelhárítás azóta éjjel-nappal zajlik. Az olajfoltot sikerült körbekeríteni, de az okozott természeti kárt egyelőre felbecsülni sem lehet. Egyelőre nem tudni, ki felelős a szennyezésért.

Eltörölné az 50 méternél nem mélyebb, öntözésre használt kutak engedélyeztetését az Agrárminisztérium, ráadásul a korábban illegálisan fúrt kutakért sem büntetnék a gazdákat. A WWF Magyarország szerint az engedélyezés megszüntetése katasztrofális következményekkel járhat. A jövő nemzedékek szószólója szerint pedig a javaslat alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért arra kérte a minisztériumot, hogy vonja vissza azt.

Pénz a lakások szigetelésére, több zöldfelület és az agglomerációs közlekedés fejlesztése. Ezek a legfontosabb lépések, amelyekkel a klímaváltozás ellen tehetne Budapest a civilek szerint. Az első fővárosi közösségi gyűlés résztvevői a héten adták át javaslataikat Budapest vezetésének. A főváros januárban szavazhat saját klímastratégiájáról.

A magyar kormány támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy 40 helyett 55 százalékkal csökkenjen az unió szén-dioxid kibocsátása a következő évtizedben. De csak akkor, ha a többi uniós ország is betartja, amit vállalt – ezt mondta kérdésünkre a Miniszterelnökség vezetője. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint, ha Magyarország 2050-re karbonsemleges akar lenni, akkor egyebek jóval több lakást kellene felújítani és be kellene tiltani a benzines- és dízelautók forgalomba állítását.

Csalódást keltő - így kommentálta a Greenpeace Magyarország, hogy az uniós állam- és kormányfők decemberre halasztották a döntést arról, hogy az Európai Unió a következő évtizedben 40 helyett 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid kibocsátását. Kutatások szerint ráadásul 65 százalékos csökkentés kellene ahhoz, hogy másfél fok alatt maradjon a globális felmelegedés az évszázad végére. Magyarországot egyébként harmadával jobban sújtja a melegedés, mint a világ átlagát.

Palackposta a környezetvédelemért: GPS jeladóval ellátott műanyagflakont halásztak ki a vízből önkéntesek múlt hétvégén a kiskörei duzzasztónál. Vásárosnaménynál engedték a vízbe még a nyár közepén. A kinyert adatok alapján a szakemberek fel tudják térképezni a szemét útját, haladási sebességét, valamint azt is, esetleg hol akad el a Tiszán.

A leggazdagabb magyarok harmincszor annyira szennyezik a légkört, mint az átlagemberek. Egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a világon még ennél is nagyobb az úgynevezett karbon egyenlőtlenség. A világ leggazdagabb tizede, vagyis nagyjából 700 millió ember felelős a szén-dioxid kibocsátások csaknem feléért. Szakértők szerint megoldást a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése mellett a luxusfogyasztások és -cikkek lényegesen nagyobb adóztatása jelentené.

Műanyagszennyezés a Tiszán! Átlagosan 3 ezer 200 mikroműanyag-szemcse található 1 kilogramm partmenti üledékben, ezt mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Meglepő módon ennek döntő többsége nem műanyag palackokból és zacskókból, hanem a szennyvízből származik. A kutatók azt is észrevették, hogy a hazai tiszai szabadstrandokon megugrik a szennyezés, elsősorban a fürdőzők miatt.

Ahol megbolygatjuk a természetet, ott sokkal nagyobb eséllyel terjednek át a koronavírushoz hasonló állati kórokozók az emberre – bizonyította be egy nemrég publikált kutatás. A természetpusztítás ugyanis kedvez azoknak a fajoknak – például a denevéreknek és a patkányoknak –  amelyek a legtöbb veszélyes betegséget hordozzák. Az általunk megkérdezett kutató szerint csak az önmérséklet jelenthet védelmet az állati eredetű járványok ellen.

Megmenekülhet az Álomvölgyként ismertté vált, fokozottan védett terület Budakeszi határában. A város képviselőtestülete ugyanis nemrég helyi védettség alá vonta a völgyet, és megtiltott minden építkezést. A civil természetvédők szerint egyedülálló együttműködés eredménye, hogy meg tudják védeni az Álomvölgyet. A tulajdonos viszont perre készül a tiltás miatt.

A kormánytól vár segítséget Ferencváros polgármestere a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepének kármentesítéséhez. Baranyi Krisztina szerint ez akár 10 milliárd forintba is kerülhet. 2015-ben derült ki, hogy az Illatos úti telepen csaknem 12 ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot tároltak szabálytalanul, amelynek egy része a talajba szivárgott. A hordókat elvitték, az épületeket lebontották, de a terület kármentesítése azóta sem történt meg.

Alig egy hét alatt több mint 8 tonna szeméttől szabadította meg a Felső-Tiszát az idei PET Kupa. A koronavírus miatt feleannyian indulhattak a környezetvédelmi versenyen, mégis majdnem ugyanannyi hulladékot gyűjtöttek, mint tavaly. Záhonytól Tokajig, 84 kilométeren tisztították meg a folyót.

Patakká apadó Tisza, víz- és élelmiszerválság - kutatók szerint ez várhat Szegedre 30 év múlva, ha az emberek nem vigyáznak jobban a környezetükre. A szegedi kutatók és egyetemi tanárok bevonásával készült riasztó jövőképpel a helyi önkormányzat azt szeretné elérni, hogy megváltozzon az emberek szemléletmódja, és párbeszéd indulna például arról, ők hogyan képzelik el a város jövőjét.

A PET-Kupán 84 kilométert tesznek meg 8 nap alatt az önkéntesek, akik flakonokra épített tutajokkal szedik össze a vízen hánykolódó hulladékot. Úgy számoltak, 10 tonnát gyűjtenek be a folyóról, hogy a Felső-Tisza vidék tiszta legyen, és később a műanyagot újrahasznosítják.

Betiltják az egyszer használatos műanyagokat - erről is döntött pénteken a Parlament. Jövő júliustól nem lehet majd kapni egyszer használatos műanyag tányérokat, evőeszközöket, fültisztító pálcikákat. De betiltják a nem lebomló, vastagabb műanyag zacskókat is. A vékonyabb, pékáruhoz, gyümölcsökhöz használt zacskók maradhatnak, de ezek termékdíját a hússzorosára emelik. A Grenpeece szerint ez egy nagyon jó előrelépés, de fontos lenne, hogy ne okozzon áremelést.

Próbáljunk lemondani az eldobható műanyagokról - ezt üzenik a műanyagmentes július résztvevői. Éttermek, boltok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Közben a parlamentben szerdán vitáznak az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A korábbi javaslatot, amely már jövő januártól tiltotta volna például a nejlonzacskókat, módosították. Ha elfogadják a szabályozást, 2021 közepétől lép majd életbe.

Megölte majd kirabolta az ellenzék klímavédelemről szóló törvényjavaslatát a kormány a Párbeszéd szerint. Az ellenzéki képviselők szerdán a parlamentben leszavazták saját javaslataikat, azt mondják azért mert a kormány „kiherélte őket”. A zöldszervezetek is csalódottak a szerdán elfogadott klímatörvény miatt. Azt mondják: ezzel nem lehet kivédeni a klímaválság következményeit.

Saját törvényjavaslatát vonta vissza a kormány az egyszer használatos műanyagok betiltásáról egy nappal azelőtt, hogy a parlament elé került volna. Több párt és a Greenpeace is megdöbbent a döntés miatt. A területért felelős minisztérium szerint csak halasztás történt, mert most az is fontos, hogy segítsék a járvány miatt nehéz helyzetbe került műanyagipari vállalkozásokat is.