„Pár évszázad múlva” baj lehet a dologból, figyelmeztetett szösszenetnyi cikkében egy új-zélandi lap 1912. augusztus 14-én.

Más szemmel nézi a Velencei-tavat egy strandoló, más szemmel egy horgász, más szemmel egy helyi és más szemmel egy vízügyi szakember. Egyet azonban mindannyian ugyanúgy látnak: a helyzet kritikus. Annyira alacsony a vízszint, hogy legalább 150 métert kell begyalogolniuk a strandolóknak, ha fürödni akarnak. A nagy hőségben akár napi fél-egy centit is apadhat a tó vize, a vízszint további csökkenése pedig odáig is vezethet, hogy felborul a tó ökoszisztémája, az pedig már visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Portugália vagy 120 pontján ég a növényzet, már több ezer hektárnyi semmisült meg.

A Magyar Tudományos Akadémiánál azt mondják, már 20 éve előrejelezték, hogy egyre több lesz az aszály sújtotta év.

Az Unicef Magyarország megbízásából készített kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek harmada azt gondolja, hogy a klímaválság a mai világ legfenyegetőbb gondja. Nem alaptalanul szoronganak a fiatalok – állítja a klímakutató. Szerinte például az elmúlt napok hősége csak egy kis ízelítő a klímaváltozás várható következményeiből.

Tavaly az össztermelés 11,1 százalékát adták a napelemek.

A Greenpeace piros masnival átkötött, 40 ezer PET-palackból készült csomagot és petíciót vitt Palkovics Lászlónak.

A mostani átlag kettő helyett akár 24 hőhullámos nap is lehet évente a század végére

Egy szlovák bányából hónapok óta sárga víz folyik a folyóba, a szervezet attól tart, hogy innen kerülhetett a mérgező fém a vízbe és egyre több jöhet, ha nem állítják meg a szennyezést. 

Az LMP társelnöke szerint viszont a magyar szakaszon is okozhat károkat a szennyezés, mert az okát a mai napig nem szüntették meg.

A gondozatlannak tűnő réten újra megtelepedett a méhbangó, ami egy orchidea-féle, és negyedmillió forint az eszmei értéke. 

Az amazonasi esőerdők kiirtásáról és a Gangesz folyó szennyezettségéről szóló filmek is bekerültek abba a 100 műbe, amelyeket a Nemzetközi Természetvédelmi Filmfesztiválon mutatnak be.

A mérést egy helyi civil szervezet kezdeményezte.

Futva is gyűjtöttek szemetet.

Április 22-e a Föld napja.

Akár 100 ezer tonna szaharai por is érkezhet az országba.

Szinte minden szektorban szükség van változásra.

Porzanak a szántóföldek a súlyos vízhiány miatt, a gazdák aggódnak.

A rendőrség a Duna-parton szervezett szemétszedést középiskolásoknak, látványos flashmobbal is hangsúlyozták a környezetvédelem fontosságát.

Másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre lehet számítani. 

Ritka áradások, erdőtüzek és hőhullámok jellemezték a tavalyi év időjárását a Másfélfok nevű éghajlatkutatókból álló csoport szerint. 

Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani.

Újra megközelítette a járvány előtti szintet az üvegházhatású gázok kibocsájtása az Európai Unióban.

 A Levegő Munkacsoport a szemétégetés veszélyeire akarja felhívni a figyelmet.

4100 tonna építési törmeléket és szemetet takarít el a Budapesti Közművek.

Az országban Pécsen hoztak először ilyen szabályt.

A június 1901 óta a legszárazabb volt.

A fővárosi szemétgyűjtést végző FKF szerint így egyszerűbb lesz a válogatás.

A globális felmelegedésnek ellenálló korallok tenyésztésével veszik fel a harcot hawaii kutatók a korallzátonyok rohamos pusztulásával. A szívós és kevésbé ellenálló példányokat laboratóriumi körülmények között keresztezték, a különleges szuperkorallok ellenállóképességét pedig nemsokára az óceánokban teszik próbára. A tét nagy: egy évtized alatt a világ korallállományának 14 százaléka pusztult el.

A karácsony nem csak a szeretetről és az ajándékozásról, hanem a pazarlásról is szól. Az ünnep miatt decemberben csaknem kétszer annyit költünk, mint más hónapokban. Az általunk megkérdezett szakértő szerint rengeteget tehetünk azért, hogy fenntarthatóbb legyen a karácsonyunk.

Egyre több a mikroműanyag a Tiszában, és a folyó üledékével együtt vándorol – erre a következtetésre jutott a Szegedi Tudományegyetem kutatója. Kiss Tímea három éve vizsgálja a folyót. Azt látja, hogy a felső-tiszai műanyag-szennyezés egyre délebbre vándorol, és a szennyeződések könnyen bekerülhetnek a táplálékláncba.  

Rekordot döntött egy dabasi iskola azzal, hogy elkészítették az ország legnagyobb papírhengerekből és zoknikból készült kígyóját. Több, mint 600 méter hosszú lett. A diákok az akció miatt egész évben gyűjtötték a használt zoknikat. Ezekből később szigetelőanyag készül. Az iskola ezzel fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy fontos az újrahasznosítás.

22 milliárd forintból épül fürdő a városban, a már engedélyeztetett terveket nemrég mutatták meg a helyieknek. Civilek akkor szembesültek azzal, hogy a fürdő területén lévő védett tölgyeket kivághatják. A térség országgyűlési képviselője ezért most azt ajánlja, ültessék át a fákat, mivel a beruházást nem lehet leállítani.

Táblákkal és árkokkal védik a vízimadarakat az emberektől a tatai Öreg-tónál. Egyre nagyobb tömeg akarja ugyanis testközelből látni a több tízezer vadludat, ezzel azonban sokszor megriasztják az állatokat.

Idén 8 milliárd forint kárt okozott a jégeső a gazdáknak a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint. Jelentős volt az aszály és a fagykár is. Az egyik érintett aggteleki gazda azt mondja, birsalmából a szokásos mennyiség harmadát tudta csak feldolgozni. A klímakutató szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb lesz Magyarországon a szélsőséges időjárás.

Fontos eredmények születtek a glasgow-i klímacsúcson – ezt mondja Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület alelnöke. Szerinte a magyar vállalások tarthatóak, viszont nem minden ország elég elkötelezett a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A konferencia elnöke elcsukló hangon kért bocsánatot a kéthetes csúcs vállalásai miatt.

Aláírták a résztvevő országok a glasgow-i klímacsúcson született egyezményt, a környezetvédők mégis elégedetlenek. A megállapodás ugyanis jogilag semmire sem kötelez, így félő, hogy az egyezményben foglaltak csak ígéretek maradnak. Sokakban kelt visszás érzéseket az is, hogy a kéthetes találkozó annyi károsanyag kibocsátással járt, amennyit tízezer háztartás termel egy év alatt.

120 ezer ember, köztük egy magyar csoport is utcára vonult szombaton Glasgow-ban, így próbálták felhívni a városban rendezett klímacsúcson összegyűlt vezetők figyelmét a klímaigazságosságra. Az LMP szerint olyan, mintha Magyarország részt sem venne a csúcson. Kerestük a kormányt, ki képviseli őket az klímacsúcson, azt írták, hétfőtől Steiner Attila államtitkár vesz részt a találkozón.

Egy friss kutatás szerint 68 százalékkal nőtt a növényi termékek forgalma Európában az elmúlt két évben. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a vegán életmóddal csökkenteni lehet az üvegházhatású gázok mennyiségét és a vízfogyasztást is. A dietetikus azt mondja, a növényi étrendnek sok előnye van, de nem ajánlja a nagyon szigorú diétát.

Legkésőbb 2030-ra vége az erdőírtásoknak - erről állapodott meg több mint száz ország vezetője a glasgow-i klímacsúcson. A tanácskozás alatt tüntetők is utcára vonultak. Sokan környezetszennyező szócséplésnek tartják a konferenciát, ahova például az amerikai elnök 26 autóból álló konvojjal érkezett, és 400 magánrepülő is landolt a résztvevőkkel. Borítókép: Photo by Vyacheslav Bobin from Pexels

Néhány éven belül leállhat a széntüzeléses energiatermelés Magyarországon és 2030-ra minden magyar városban elektromosra cserélik a városi autóbuszokat - erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Glasgow-i klímacsúcson. A kormány nem reagált kérdésünkre, hogy hogyan érhetőek el ezek a célok ilyen rövid idő alatt. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes Híradónknak azt mondta: Budapestet a kormány még a jelenleg futó Zöld Busz Programból is kizárta.

Megállíthatatlanul terjeszkedik az európai kontinens első sivataga a dél-oroszországi Kalmükföldön, amelyet nemrég még füves sztyeppe borított. A helyi hatóságok egyértelműen a klímaváltozásban látják az évről-évre emelkedő hőmérséklet és az állandósuló csapadékhiány okát, és attól tartanak, hogy ha nem lesz áttörés az ENSZ hétfőn kezdődő glasgowi klímacsúcsán, rövidesen teljesen élhetetlenné válik a környék.

Űrbéli látványt nyújtó hatalmas krátereket fedeztek fel Oroszországban. A szibériai szigeten tátongó gödrök a földből kitörő gázrobbanások következményei. Keletkezésük pontos okát még vizsgálják a tudósok, de egyre valószínűbb, hogy megjelenésük a klímaváltozással van összefüggésben.

Most jelentek meg az állami napelempályázat részletszabályai, amelyekben számos változás történt, ezeket a Portfolio.hu szedte össze. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Híradónk kérdésére elmondta, uniós elvárás, hogy elsősorban a szegényebb régiókat fejlesszék.

Mobillal az eltűnő víz nyomában - Pécsen mutatták be azt a telefonos alkalmazást, ami feltérképezi a patakok, csermelyek vízállását, ugyanis ezekről alig vannak adatok. A globális éghajlatváltozás és a növekvő vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, ennek hatását vizsgálnák most.

Hulladékmentesítőt szereltek fel Romániában a Kőrös egyik csatornáján, így akadályoznák meg, hogy a folyón úszó szemét Magyarországra jusson. Az első szűrőt további 11 követi, ígérte a román környezetvédelmi miniszter. Tánczos Barna azt mondta az RTL Híradónak, hogy egy magyar találmányt hasznosítottak.

Évente 30 ezerrel nő az autók száma csak Budapesten és Pest megyében, erre is felhívta a figyelmet az európai autómentes napon a Levegő Munkacsoport. Több helyen voltak ma megmozdulások a légszennyezés ellen. A Greenpeace zebrákra írt üzenetet, miszerint évente több mint 13 ezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt.

  Az eddigi legnagyobb kiállítás nyílt meg Gödöllőn hulladékból készült szobrokból. Csak újrahasznosított anyagokat, például fémet, autógumit vagy sörösdobozt használtak az alkotók. A tárlatot a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon lehet megnézni. A rendezvényt helyi vállalkozások, szervezetek és az önkormányzat szervezi azért, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelemre.

A Bodrogon startolt a következő folyótisztító verseny, a PET Kupa. Mától a csapatok több napon át hulladékból készített hajókról szedik a folyóban és az árterekben felhalmozódott szemetet Sárospatak és Bodrogkeresztúr között. Nyáron a Tisza-tavat és a Felső-Tisza vidékét takarították, összesen több mint tíz tonna szemetet gyűjtöttek össze.

Egyre súlyosabb aszály sújtja Dél-Amerikát. A folyók kiszáradnak, és ez mindenre hatással van. Veszélybe került a halászok megélhetése, súlyosak a károk a mezőgazdaságban, és a hajóforgalomban. A vízierőművek sem tudnak rendesen működni, ez pedig egyre több országban az áramszámlán is meglátszik.