A tudósok szerint ha ezt eszi, tovább él – mutatunk egy mintaétrendet

A tudósok megállapították, hogy azok a nők, akik sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és halat ettek, általában tovább éltek, mint azok, akik vörös húst és sört fogyasztottak. 

Akik tovább akarnak élni, figyeljenek oda az étrendjükre. A jó hír az, hogy a mediterrán étrend követése több mint 25 év alatt körülbelül negyedével csökkentheti a halálozási kockázatot

– mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Samia Mora a Sunnak. A kutatók 23 315 egészséges, 45 éves vagy idősebb amerikai nőt vizsgáltak. A vérminták leadása mellett az érintettekkel kitöltettek egy kérdőívet is az étel- és italfogyasztásukról. A részt vevők nullától kilencig terjedő pontszámot kaptak aszerint, hogy mennyire követték a mediterrán étrendet. Ez magában foglalta a zöldség, a gyümölcs, a diófélék, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a halak, a vörös- és feldolgozott húsok, valamint az alkohol fogyasztását.

Három szintet különböztettek meg aszerint, hogy mennyire tartották be a mediterrán étrendet: nullától háromig (alacsony), négytől ötig (közepes) és hattól kilencig (magas). 25 év elteltével 3879 ember halt meg: 935-en szív- és érrendszeri betegségben, 1531-en pedig rákbetegség következtében.

Több betegség kockázatát is csökkentheti a mediterrán étrend

Az elemzés azt mutatta, hogy akik magasabb pontszámot értek el a fenti kutatásban, azoknál 23 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata még úgy is, hogy figyelembe vették a testsúlyt és a testmagasságot, valamint a dohányzást, a fizikai aktivitást, az alkoholfogyasztást és a menopauzát befolyásoló tényezőket.

Az egészséges táplálkozás 17 százalékkal csökkentette a rákban és 20 százalékkal a szív- és érrendszeri megbetegedésekben való elhalálozás kockázatát. Minél elkötelezettebbek voltak a nők a diéta mellett, annál jobb volt az eredmény. 

„A mediterrán étrend előnyeit az egészségügyi szakemberek is elismerik. A közegészségügyi politikának támogatnia kellene a mediterrán étrendet” – mondta Dr. Samia Mora, a Brigham and Women's Hospital kardiológusa és a Harvard Medical School orvosprofesszora. A kutatás másik szerzője, Shafqat Ahmad, a svédországi Uppsalai Egyetem docense hozzátette: 

Kutatásunk jelentős közegészségügyi ismeretekkel szolgál. Az anyagcsere-betegségeknél, a gyulladásos betegségeknél, az elhízáshoz és az inzulinrezisztenciához kapcsolódó betegségeknél is jelentős javulást eredményezhet a mediterrán étrend. 

A tanulmányt a JAMA Network Open című folyóiratban tették közzé.

Mit jelent a mediterrán étrend?

A mediterrán étrend növényekben gazdag: diófélék, magvak, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek a fő alkotóelemei. A fő zsiradék az olívaolaj, általában extra szűz, és az étrend általában mérsékelten tartalmaz halat, baromfit, tejtermékeket, tojást és alkoholt. A többi hús, édesség, sör, feldolgozott élelmiszerek és finomított gabonafélék fogyasztása minimálisra korlátozódik.

A mediterrán étrend egyéb jellemzői, amelyek szintén jótékony hatással lehetnek az egészségre: 

• az étkezések megosztása másokkal,
• a vörösbor mértékletes fogyasztása
• és az ételek ízesítése fűszerekkel és gyógynövényekkel a só helyett.

Így néz ki egy tipikus mediterrán étrend:

Reggeli: Joghurt müzlivel, banánnal, fügével, mandulával, napraforgómaggal és mogyoróvajjal.

Ebéd: Csirkesaláta csicseriborsóval, mozzarellával, paradicsommal, uborkával, kelkáposztával, spenóttal, hagymával és egy szelet teljes kiőrlésű kenyérrel és extra szűz olívaolajjal.

Vacsora: Roston süllő barna rizzsel, rukkolával és egy pohár vörösborral.

Nassolnivaló: Alma és mandulavaj, humusz és keksz, valamint főtt tojás.

Nyitókép: Pexels