A bőrünk nem felejt, így kell védenünk a káros napfénytől – bőrgyógyász válaszolt a legégetőbb kérdéseinkre

Dr. Kuzmanovszki Daniella, a Dr. Harmos Bőrgyógyászati és Lézeresztétikai Centrum bőrgyógyásza először is azt hangsúlyozta, hogy a fényvédelem egész évben fontos, ugyanis a káros UV-sugárzás egész évben éri a bőrünket, nem csak a nyári hónapokban. Emellett azonban valóban a nyári időszakban a legerősebb az UV-sugárzás, ezért kora tavasztól késő őszig kiemelt figyelmet kell fordítani a bőrünk védelmére.

A megfelelő védelemhez fontos megismerni, hogy pontosan mi ellen védekezünk. Az ultraviola (UV) sugárzás a napsugárzás bizonyos formája, mely hullámhossz és frekvencia alapján három részre bontható: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C sugárzás azonban nem éri el a földfelszínt, a légkör teljesen kiszűri.

Az UV-B sugárzás pozitívuma, hogy a D-vitamin képzésében játszik szerepet, ugyanakkor az UV-B felelős a napégésért, míg az UV-A sugárzás a bőrben mélyebbre hatolva eléri a bőr alatti támasztószöveteket is, és a bőr korai öregedéséhez, ráncosodásához, valamint pigmentfoltok kialakulásához vezet. Kiemelendő, hogy 

mind az UV-A és az UV-B sugárzás a bőrdaganatok szempontjából kockázati tényezőnek számít.

A fényvédő krémek típusai

A bőr fényvédelme szempontjából elengedhetetlen a széles UV-szűrő spektrummal bíró napvédők használata. A napvédő készítményeknek két alaptípusa van: a fizikai fényvédők nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőrön ülve alkotnak védőréteget visszaverve az UV-sugarakat. Mivel nem szívódik fel, ezért maszk-hatást kelthet, fehéres réteg maradhat tőle a bőrön, cserébe a felvitele után azonnali védelmet biztosít, ezért a gyermekeknek szánt fényvédőknél legtöbbször ezzel a típussal találkozhatunk.

A másik napvédő típus a kémiai fényvédő, amely a fizikaival ellentétben beszívódik a bőrbe, ahol a beérkező UV-sugarakat átalakítva nem engedi, hogy a bőr hámrétegébe, illetve a mélyebb rétegeibe hatolva káros reakciót váltson ki. 

A kémiai napvédők hatásának kialakulásához azonban időre van szükség, ezért a megfelelő védelem kialakulásához már 15-30 perccel azelőtt fel kell vinnünk a bőrünkre, hogy kimennénk a napra. 

Azonban egyre több helyen elérhetők az úgynevezett hibrid fényvédők, amik ötvözik a kétféle – fizikai és kémiai napvédő – tulajdonságait.

Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy bomló kémiai anyagról van szó, ami káros hatással lehet a természetre. Egyes tengerpartokon, korallzátonyok közelében előfordulhat, hogy tábla jelzi: bizonyos típusú fényvédő felvitele után nem lehet bemenni a vízbe.

Fontos odafigyelni arra, hogy mindenki olyan fényvédőt alkalmazzon, ami a bőrtípusának megfelel, és könnyedén tudja használni. A napvédők ugyanis nemcsak krém, hanem spray és lotion formájában is kaphatók, hogy minél kényelmesebb legyen az alkalmazás, és széles körben biztosítsanak választási lehetőséget.

A fényvédőkön feltüntetett SPF (Sun Protection Factor) faktorszám azt jelzi, hogy mennyi ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Egy világos bőrű személy, aki tíz perc alatt égne le, ha 30-as faktorszámú napvédőt használ, 10x30, azaz nagyjából 300 percre bővítheti az időt, ami után a bőre napégést szenved

– nyilatkozta Dr. Kuzmanovszki Daniella.

Míg az SPF az UV-B elleni védelemre vonatkozik, egy másik rövidítéssel is találkozhatunk a napvédőkön: a PA (Protection Grade of UVA) az UV-A elleni védelmet jelzi. Az SPF-hez hasonlóan a magasabb (több + jellel feltüntetett) PA hosszabb és erősebb védelmet nyújt az UV-A sugarak káros hatásaival szemben. Érdemes olyan készítményt választanunk, melyen legalább PA +++ vagy PA ++++ van feltüntetve.

Milyen gyakran kenjük be magunkat, és milyen faktorszámot válasszunk?

A doktornő jelezte: fontos, hogy két-három óránként újra felvigyük a fényvédőket.

Ez kifejezetten fontos a kültéren végzett munka során, illetve azoknál, akik a szabadban sportolnak és fokozottan verejtékeznek. A szabadban fürdőzőknél a törölközés után is ismételten javasolt a napvédő alkalmazása.

A fényvédő készítmények mellett ajánlott a megfelelő ruházat (jól szellőző, sűrű szövésű textil), széles karimájú kalap és UV-szűrővel ellátott napszemüveg viselése, illetve célszerű a legerősebb UV sugárzás alatt – délelőtt 10 és délután 15 óra között – a direkt napfény helyett az árnyékban tartózkodni.

A megfelelő fényvédelem szempontjából fontos tisztában lenni a bőrünk fototípusával. 

6 fototípust különböztetünk meg attól függően, milyen a bőr tónusa, milyen könnyen ég le, illetve barnul.

• Az I. fototípus a hófehér bőr, vörös színű vagy világos haj: ebben az esetben a bőr a napfény hatására szinte mindig leég, nem barnul.
• A II. fototípushoz tartoznak azok, akiknek a bőrük és hajuk világos (szőke, esetleg vörös). Ők képesek nagyon halvány barnulásra, de könnyen leégnek.
• A III. fototípushoz tartozó egyének könnyen, fokozatosan barnulnak, jellemzően sötétebb szőke és barna hajúak.
• A IV. fototípushoz azok tartoznak, akiknek bőre kreol színű, jellemzően sötétebb hajjal és sötétebb szemekkel rendelkeznek, könnyen barnulnak. Róluk nagyon ritkán mondható el, hogy leégnek, akárcsak az V. (indiai típusú) és VI. (afrikai típusú) fototípusról, ahová a sötétebb bőrű emberek tartoznak.

A bőrgyógyászok az I-II-III. fototípusnál mindenképp legalább 50-es SPF faktorszámú termékek használatát javasolják. Az alacsonyabb, 30-as faktorszám a III. fototípustól kezdődően javasolható egy barna szín elérése után.

A smink megvéd a napsugaraktól?

A legtöbb nappali hidratáló krém általában legfeljebb 25 faktoros védelemmel rendelkezik, ami nem az ideális védelem, illetve a kozmetikai termékek nagy része nem tartalmaz napvédőt, ezért Dr. Kuzmanovszki Daniella azt javasolja, hogy a smink alá nyugodtan felvihető egy fényvédő réteg. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy érdemes elkerülni az erős UV sugárzás alatt a smink hosszútávú viselését, ugyanis az erős smink és az UV-fény együttesen irritációt okozhat.

Az illatosított kozmetikai termékek és a parfümök az UV-sugarakkal együtt bőrirritációt, bőrreakciót okozhatnak,

a kialakult bőrgyulladás végül pedig hiperpigmentációhoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy a bőrön tartósan sötétebb pigmentfoltok alakulhatnak ki, a parfüm és a smink szinte „beleég” a bőrbe. Ezért érdemes a parfümöt olyan helyre fújnunk, ahol a napfény nem éri el, vagy teljesen elkerülni, hogy a bőrünkkel érintkezzen, és inkább ruháinkra permetezni. Emellett érdemes kerülni az olyan kozmetikai termékek használatát nyáron, amelyek ernyősvirágzatúak és citrusfélék illóolaját tartalmazzák, ugyanis a bőrünkön a napfénynek kitett helyen gyakran váltanak ki bőrirritációt.

A növényi részecskék, illóolajok azonban természetes módon is a bőrünkre juthatnak. Aki kertészkedik, vagy magas UV sugárzás alatt nedves növényzet közt tartózkodik, annál könnyen előfordulhat, hogy bőrgyulladás, úgynevezett fito-fototoxikus bőrreakció alakul ki. Ezért érdemes a fényvédelem mellett a megfelelő ruházattal megelőzni ezt a komoly bőrtünetet.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos gyógyszerek fényérzekenyítő hatásúak, szedésük mellett könnyebben leég a bőr, a megfelelő fényvédelemnek ilyenkor fokozott és kiemelt szerepe van.

A gyerekek és a tetováltak bőrvédelme

Minden korosztály számára fontos, hogy gondoskodjon bőre védelméről, ám a csecsemők és a gyermekek bőre a legérzékenyebbek a káros UV-sugarakra. Érdemes már kicsi kortól a napi rutin részévé tenni a bőr fényvédelmét.

Nagyon fontos, hogy elkerüljük a napégést, mert a bőrünk nem felejt. Az UV-sugárzás által okozott károsodások az évek alatt összeadódnak, és a sorozatos napégések a későbbi években bőrdaganathoz vezethetnek

– figyelmeztetett a bőrgyógyász, aki a tetovált emberek teendőire is kitért.

Alapvetően az ő bőrüket ugyanúgy védeni kell, hiszen az tetoválások alkalmával a bőrbe juttatott extra pigmentáció nem teszi ellenállóbbá a bőrüket az UV sugárzással szemben.

Mit tegyünk, ha leégtünk?

Megesik, hogy minden szándék és előkészület ellenére megtörténik a baj, és leégünk. Ebben az esetben fontos, hogy tudjuk, mi a teendő. A sérülés súlyossági fokától függően megkülönböztetünk enyhe pírral járó napégést – amire a hűvös, hideg vizes borogatás és a hűtés (óvatosan, hidegebb folyó víz alatt) a leghatékonyabb megoldás –, illetve súlyos, hólyagos napégést, ami esetén orvoshoz kell fordulni, hogy szakszerűen ellássák a sérülést.

A bőrgyógyász kiemelte, hogy kerüljük a házi praktikák bevetését, ugyanis általában nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az aloe verás és más gyógynövényes kenőcsök könnyen válthatnak ki bőrirritációt, a tejfölös megoldás pedig nem vezet eredményre. Az otthoni kezelés szempontjából ezért érdemes inkább a gyógyszertárakban, recept nélkül kapható hűsítő készítmények felé fordulni, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki.

A gyakori napégések következménye a későbbi években megjelenő fénykárosodás. A fénykárosodás jelei közé tartozik a bőr megvastagodása, kérgesedése, halvány bőrpír és színfoltok megjelenése, illetve több egyenetlen, kisebb és mély ránc is kialakulhat. A fénykárosodás talaján idővel bőrdaganatok is megjelenhetnek.

Egyetlen napégés is kockázatot jelent, azonban több alkalom után jelentősen nő a bőrdaganatok kialakulásának lehetősége. 

A bőrdaganatok időben való felismerése szempontjából kiemelten fontos a rendszeres anyajegy- és bőrdaganatszűrés. Ezért fontos, hogy évente legalább egyszer látogassunk el egy bőrgyógyászatra” – ajánlotta a doktornő, aki az orvosi vizsgálat mellett a bőr rendszeres önvizsgálatára is felhívta a figyelmet.

Nemcsak leégéskor, hanem általánosságban is érdemes figyelmet fordítanunk a bőrünkre

A bőrünket szabad szemmel, illetve tükör segítségével rendszeresen ellenőrizzük, figyeljük. Ha egy anyajegy hirtelen jelenik meg, gyors növekedést mutat, vagy ha meglévő anyajegyünk megváltozik: megnő, változik az alakja, széle, több szín jelenik meg benne, vagy viszket és vérzik, akkor elengedhetetlen a bőrgyógyászati vizsgálat annak érdekében, hogy időben felismerjék az esetleges bőrdaganatot.

Nyitókép: Pexels