6+1 kérdés, ami eldöntheti a választást

1. Melyik oldal mozgósít hatékonyabban?

Ez hagyományosan a Fidesz egyik erőssége. Az ellenzéki pártok viszont a történetükben most először mozgósítanak közösen, minden erőforrásukat összeadva. Mivel a felmérések jó része alapján a két oldal – némi Fideszes előny mellett – szinte fej fej mellett áll, az eredményt nagyban befolyásolhatja, vagy akár el is döntheti, hogy ki tudja feltüzelni és szavazásra bírni a híveit.

„Orbán Viktor 12 éve folyamatosan háborúzik valami ellen, de van egy tényleges, valóságos hadserege: az aktivisták” – mondta az rtl.hu-nak a Fidesz egyik volt választókerületi elnöke. Szerinte a Fideszben a 2002-es választás elvesztése után, amerikai mintára dolgozták ki a mozgósítás mikéntjét, és azóta is folyamatosan csiszolgatják, hogy kit, mikor, hogyan és mivel keresnek meg. „A kampánynak van olyan szakasza, amikor minden háztartást fel kell keresni: szórólappal, kiadvánnyal vagy mondjuk aláírásgyűjtés miatt. Ilyenkor az adott település összes utcájának összes házába be kell kopogtatni. A személyes találkozás pedig jó alkalom arra, hogy szondázni lehessen az ott lakók véleményét: egyetértőek, elutasítóak, ingadozók, átveszik-e a szórólapot, adnak-e elérhetőséget. Ajtóról ajtóra. Emberről emberre. Ha valaki nincs otthon, később újra megpróbálják.”

Forrásunk szerint vannak fizetett aktivisták, de arra is figyelnek, hogy az önkéntesek se veszítsék el a lelkesedésüket. „Mindig kell ok az aláírásgyűjtésre. A valódi indok ugyanaz, amiért a katonaságban is állandóan adnak feladatot, ha mást nem, a levelek söprögetését az udvaron: különben egymást zrikálnák az emberek a körletben. A tétlenség árt a hadsereg moráljának.”

A volt választókerületi elnök azt mondta, a helyi aktivisták jól ismerik a körzetüket. Tudják, mire lehet számítani.

Kialakul, hogy amikor éles helyzet van, akkor kik azok, akik betonbiztosan a mieink. És akkor az utolsó napokban célzottan őket lehet mozgósítani.

A választás napján szerinte folyamatosan figyelik a részvételt, és telefonon noszogatják az embereket arra, hogy elmenjenek szavazni. „Aznap lényegében a voksok szisztematikus begyűjtése zajlik” – mondta.

Az ellenzéki összefogásnál azt mondják: ők is minden eddiginél robusztusabb mozgósítással készülnek április 3-ára. „Az utolsó héten nincs olyan, hogy sok. Tolni kell, ami a csövön kifér” –  jegyezte meg nevetve az ellenzék egyik, a kampányban aktív szerepet vállaló háttérembere. Időközi választásoknál, vagy a 2019-es önkormányzati választásnál már volt együttműködés, országos szinten azonban most először van közös mozgósítás.

„Mindent egyeztetünk és összehangolunk. Figyelni kell a választókörzetek sajátosságaira. Ha valahol egy jobbikos jelölt indul, de az előválasztáson sok szavazatot kapott Dobrev Klára, akkor vele is rögzítünk robocallt (szavazásra buzdító, előre rögzített telefonhívás – a szerk.). Ha a DK adja a jelöltet, de a körzetben sok jobboldali szavazó él, akkor Jakab Péter segít be. A stábok között küldözgetjük ezeket a kéréseket egymásnak” – mondta forrásunk.

Szerinte az együttműködés miatt sokkal több emberhez jutnak el. „Hétvégén a piacnál három különböző helyen volt ellenzéki kitelepülés egyendzsekis aktivistákkal. Az összes bejárathoz jutott egy, felosztották őket egymás között. Szóval az erőforrások összeadódnak, nincs külön pultozás, ez fokozza az utcai jelenlétet” – hozott egy példát a saját választókerületéből.

A mozgósításra rálátó forrásunk szerint vannak olyan körzetek, ahol az ellenzéknek nehéz dolga van. „Ezeknél maradnak a hangosbemondós bömbis autók, az utcákat járó, felmatricázott járművek, a villanyoszlopokra felrakható plakátok”. Azt mondta, tudják, hogy a Fidesznek több pénze van, lelkesedésben azonban szerinte nem maradnak le a kormánypárttól. 

Az utcát nem lehet megvenni. Ott felvesszük a versenyt a Fidesszel.

2. Mire elég az ellenzéki összefogás?

Orbán Viktor 2009-ben Kötcsén hirdette meg azt a berendezkedést, amit ő centrális politikai erőtérnek nevezett el. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az egymással versengő jobb- és baloldalt felváltotta egy nagy kormánypárt, az ellenzékre leadott szavazatok pedig megoszlottak az egymással versengő kisebb pártok között. A Fidesz aztán kormányra kerülve átalakította a választási rendszert, megszüntette a visszalépéseket lehetővé tevő második fordulót, a kisebb pártok dolga így még nehezebb lett. Több elveszített választás kellett hozzá, hogy az ellenzék megbarátkozzon a közös indulás gondolatával, és így ne dőljön el már a rajtnál, hogy ki az esélyesebb.

A korábbi választásoknál azt láttuk, hogy az ellenzéki szavazók gond nélkül átszavaznak egy másik ellenzéki jelöltre, ha esélyesebbnek érzik. Mivel a pártok 2018-ban nem tudtak megállapodni az összefogásról, az eltökélt ellenzékiek sok helyen taktikai szavazással találgatták, melyik jelöltet érdemes támogatni.

A legutóbbi országgyűlési választáson 24 olyan választókörzet volt, ahol a második és harmadik helyen végzett ellenzéki jelölt együtt több szavazatot kapott, mint a végül mandátumot szerző fideszes induló. 13 további választókerületben pedig három vagy több ellenzéki párt között oszlottak meg a szavazatok – de összefogva azokat is megnyerték volna. A mostani választáson ugyanakkor valószínűleg ezen választókerületek elhódítása sem lenne elég a kormányváltáshoz, az ellenzéki összefogásnak legalább negyven olyan helyen kellene győznie, ahol 2018-ban ez nem sikerült (akkor a most közösen induló ellenzék pártjai csupán 15-öt körzetet nyertek meg a 106-ból).

Akárhogyan is, az ellenzéki pártok mostanra elvégezték a házi feladatot, és együtt indulnak. A tavalyi előválasztás ráadásul felrázta a szimpatizánsaikat: a legoptimistább becslések 500 ezer résztvevővel számoltak, de végül több mint 630 ezren szavaztak, és egy időre több közvéleménykutatás is az ellenzéki összefogás előnyét mutatta. Az előválasztással szerzett lendülettel együtt azonban úgy tűnik, idővel ez is elapadt. 

Kérdés, mekkora mozgósító erővel bír az ellenzéki választóknak, hogy ezúttal nem kell majd találgatniuk, hogy ki az esélyes ellenzéki jelölt. Amiből még erőt meríthetnek: Márki-Zay Péter 2018-ban ellenzéki összefogással nyerte el a polgármesteri címet a fideszes fellegvárnak számító Hódmezővásárhelyen. Karácsony Gergely 2019-ben szintén összefogással a háta mögött aratott kényelmes győzelmet Tarlós István felett Budapesten. Kettejük példája is azt mutatja, hogy a Fidesz ellenfelei együttműködve okozhatnak meglepetést a kormánypártnak – akár jobboldalinak elkönyvelt választókörzetekben is.

3. Kit erősít az ukrajnai háború?

Akármit is terveztek a pártok, a kampányhajrá meghatározó témája a szomszédban zajló háború lett. Elemzők sokat emlegetik, hogy egy háborús helyzet az éppen hatalmon lévő politikusok népszerűségét szokta megdobni.

Míg az ellenzék tétovázott és tálcán kínált támadási felületet az ellenfelének, addig a miniszterelnök kampánystábja gyorsabban és összeszedettebben reagált az új helyzetre: Orbán Viktor a kampányhajrában megszokott országjárás helyett hetekig a keleti határhoz járt vissza, ahol menekültekkel fotózkodott, katonai terepszemlét tartott, válságtanácskozáson vett részt, vagy éppen határátkelőket keresett fel. Ukrajnával kapcsolatban azonban megosztottnak tűnik a Fidesz szavazótábora. A Publicus Intézet március 17-i felmérése szerint a nagyobbik kormánypárt támogatóinak mindössze 44 százaléka tartja agressziónak, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. A fideszesek egy része kritikus a kárpátaljai magyarság helyzete és az ottani nyelvtörvény miatt, ráadásul sokan fogyasztják a fideszes véleményvezérek által is terjesztett, és az állami médiában is megjelenő orosz propagandát. Sokakat viszont elborzasztanak a szomszédból érkező hírek az áldozatul esett gyerekekről, a menekülés közben megölt civilekről, az iskolák, kórházak és lakóépületek lebombázásáról.

„Harcolni fogunk” – jelent meg március 26-án Orbán Viktor Facebook-oldalán. A poszt alapján az ellenfél a „nemzetközi média” és Brüsszel. A hozzászólásokban sokan azt kifogásolták, hogy egy hónappal az ukrajnai háború kitörése után a miniszterelnök miért éppen a szövetségeseinkkel szemben használ háborús retorikát. A 2010-es kormányváltás óta a kormányfő újabb és ellenségek ellen hirdetett harcot. Az ellenfelek között az államadósság, az IMF, a bankok, Soros György, az ENSZ, a migránsok, a baloldal, Brüsszel és az úgynevezett „LMBTQ-lobbi” is szerepelt. A beszédeiben és interjúiban is egymást érik a katonai hasonlatok és szófordulatok. A fenti idézet ellenére is ebben jelentett óriási fordulatot, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát: a miniszterelnök azóta folyamatosan békéről és biztonságról beszél, ellenfeleit pedig azzal vádolja, hogy belesodornák az országot a háborúba. Egyelőre nem tudjuk, hogy Orbán Viktor átbrandelése mennyire lesz hiteles a választóknak, és kinek hisznek inkább. A kormányoldalnak, ami 12 év háborús retorika után azzal kampányol, hogy a béke biztosítéka Orbán Viktor hatalmon maradása, egy Márki-Zay-kormány pedig veszélybe sodorná az ország biztonságát, vagy az ellenzéknek, amely Vlagyimir Putyin legmegbízhatóbb európai szövetségeseként hivatkozik a miniszterelnökre.

4. Működik az osztogatás?

A 2022-es választásokra készülve a kormány mindent megtett azért, hogy a választók lehető legszélesebb csoportjának jusson valamilyen számára kedvező intézkedés. A nyugdíjasoknak újra bevezették a 13. havi nyugdíjat, a 25 év alattiaknak az SZJA-mentességet, a gyerekes adófizetők jelentős része februárban visszakapta a tavaly befizetett adóját, hatósági árat vezettek be meghatározott élelmiszerekre és az üzemanyagra – sorolhatnánk tovább. A választásokat megelőző osztogatásra általában az a – nyilvánosság előtt soha el nem ismert –  indok, hogy a választókat befolyásolja a gazdaság állapota, sokan a pénztárcájuk vagy a saját vélt anyagi érdekeik alapján szavaznak.

A választóknak kedvező intézkedések dacára egy friss felmérés szerint a szavazók többsége azt gondolja, hogy az ország gazdasága válságban van. A Závecz Research reprezentatív kutatása alapján a teljes népesség valamivel több mint fele úgy véli, hogy az állam válságos pénzügyi helyzetbe került. Ezt még a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (55 százaléka) is így gondolja – egyedül a kormánypárti szavazók többsége (61 százaléka) mondja azt, hogy a magyar gazdaság jól teljesít. 

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a választókra melyik gyakorol nagyobb hatást: a kormány által bevezetett, anyagi haszonnal járó intézkedések, vagy az infláció, a drágaság a boltokban, a rekordgyenge forint.

5. Működik a gyurcsányozás?

Gyurcsány Ferencnek fix helye van a Fidesz választási plakátjain. Attól függően, hogy éppen ki az aktuális ellenfél, cserélődik mellette Bajnai Gordon, Karácsony Gergely, vagy épp Márki-Zay Péter. A kormánypárt Gyurcsány-showként hivatkozott már az ellenzéki előválasztásra is, Orbán Viktor kihívóját, a hétgyerekes, vallásos, konzervatív Márki-Zay Pétert pedig azzal támadják, hogy ő 100%-ban megegyezik Gyurcsány Ferenccel.

Gyurcsány 13 éve mondott le az ország vezetéséről, vagyis sok fiatal választónak nincs élménye arról, hogy milyen volt az az időszak, amikor miniszterelnök volt. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a választásra időzítve még filmet is forgattak az őszödi beszédről, amit április 3-a előtt több tévécsatorna is felvett a műsorába.

„Teljesen egyértelműnek tartjuk azt, hogy a saját tábor egybentartása miatt gyurcsányoznak” – mondta nekünk egy DK-s forrásunk. Szerinte a kutatásokból az látszik, hogy az ellenzéki oldalon nem foglalkoznak ezzel a választók, és az országot járva is ezt tapasztalják. „Csak utcai rendezvényeink vannak. Az előválasztás alatt néhány helyen volt tiltakozás, de a helyi aktivistáink rögtön szóltak, hogy ezeket ki szervezte: volt, ahol egy fideszes önkormányzati képviselő, máshol egy irodavezető. Ha a Fidesz nem szervezne, akkor sehol sem lenne balhé.”

Forrásunk úgy látja: a kormányoldal annyit gyurcsányozik, hogy az a fiatalabb választóknál már kontraproduktív. Őket igyekeznek külön megszólítani, például chatbottal Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán. Ez egy olyan alkalmazás, ami képes a chaten válaszolni és beszélgetni az emberekkel. „A csúcson 150 ezres tábora volt ennek, ha kiküldtünk egy üzenetet, akkor az ennyi telefonon csippant egyszerre” – mondta forrásunk. A Závecz Research márciusi felmérése alapján Gyurcsány Ferenc az ötödik legnépszerűbb politikus az ellenzéki oldalon, a kormánypárti szavazók között viszont Márki-Zay Péterrel holtversenyben a legnépszerűtlenebb.

6. Bejutnak a kis pártok? Kitől vesznek el szavazatot?

Az idei választás a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás versenyéről szól – a felmérések alapján kérdésesnek tűnik, mennyire tudnak ebbe a kisebb pártok is beleszólni. A közvéleménykutatások most a parlamenti küszöb alá mérik a Kétfarkú Kutya Pártot, a Mi Hazánkat és Gattyán György Megoldás Mozgalmát. Ha nem jutnak be a parlamentbe, a nagyobb pártoknak akkor is okozhatnak fejfájást azzal, ha a szavazók egy része inkább rájuk voksol.

A Kétfarkú Kutya Pártnál általában azzal érvelnek, hogy a szimpatizánsaik el sem mennének szavazni, ha ők nem indulnának. A Választási földrajz elemzői a 2018-as választás adatai alapján arra jutottak: azokban a választókerületekben, ahol nagyon szoros volt a verseny, az MKKP szavazói inkább az ellenzéki jelöltre szavaztak át. Szerintük ha az idei választáson kiélezett helyzet alakul ki, akkor azt a kulcsfontosságú kerületekben akár az ő szavazatuk is dönthet.

Az oltásellenes és a covidjárvány miatti intézkedéseket kritizáló kommunikációval a Mi Hazánk mintha erőre kapott volna, a korlátozások feloldásával azonban a kormány kifogta a szelet a vitorlájukból. A szélsőséges párt most a NATO-egységek Magyarországra telepítése ellen kampányol. Kérdés, hogy erre mennyire lesznek vevők a választók, amikor a felmérések szerint az emberek többségét aggasztja az ukrajnai háború, és szeretnének kimaradni belőle.

Arról, hogy a kis pártokkal szimpatizáló választóknak mennyire érdemes megosztani a szavazatukat, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. 

+1 Történik valami váratlan a kampányfinisben?

Ezt sosem lehet kizárni, de még ha ki is pattanna valamilyen botrány az utolsó napokban, kérdés, hogy eljutna-e választók széles tömegeihez. A Fidesz számára kellemetlen ügyekről hallgatni szokott a kormányközeli sajtó, pláne éles helyzetben. Így tettek a 2019-es önkormányzati választás előtt a Borkai-üggyel, vagy később Szájer József botrányával kapcsolatban. A választók ingerküszöbe ráadásul nagyon magasan van. Aki elkötelezte magát valamelyik oldal mellett, vélhetően már nem igazán fogja meggondolni magát. A pártok a bizonytalanokban reménykedhetnek még. Vannak olyan szavazók, akik nem biztosak abban, hogy elmennek-e szavazni, és vannak olyanok is, akik hezitálnak, hogy kire szavazzanak. Ha történik valami nagy horderejű dolog, akkor talán ők is rászánhatják magukat arra, hogy április 3-án felkeressék a szavazófülkét.

Nyitóképek: MTI / Benko Vivien Cher, Szigetváry Zsolt