Sokan hajlamosak vagyunk meg-megijedni egy-egy újdonságtól – és akkor eszünkbe jut, hogy Budapesten mondjuk 30 éve a legnagyobb vágyunk egy vezetékes telefon volt. Ami lassan eltűnik a világból… Minden évben rendeznek egy globális szórakoztatóipari vásárt Las Vegasban, a szakértők pedig abban segítenek, hogy megértsük az idei jövőkiállításból mit és mikor fogunk a mindennapjainkban használni.

Irak két oldalán a térség uralmáért versengő két hatalmas ország a Közel-Keleten, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek már-már háborúznak egymással az éhező Jemenben. A 82 milliós Irán és a 30 milliós Szaúd-Arábia. Ez a két ország két mutatóban áll vezető helyen a világban: a legkorruptabb államok közé tartoznak és a legnagyobb olajtermelők közé.

László Róbert, a Political Capital elemzőjével keressük kérdéseinkre a választ.

Bő egy hét telt el azóta, hogy Karácsony Gergely Párbeszéd nevű pártja mellett az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett. A politikus ekkor hirdette meg a közös egyéni jelöltekre és közös országos listára épülő összefogás-programját. Azt várja, hogy a baloldali pártok csatlakozzanak ehhez a szövetséghez. Az Együtt azt mondja: nem kérnek a közös listából.

A Fidesz szerint a betelepítési kvóta is a Soros-terv része, csakhogy Soros György ugyanúgy ellenzi a kötelező kvótát, mint a Fidesz. Ráadásul uniós döntés sem született kötelező kvótákról. Mint mond minderről a Fidesz és az LMP? Részlet a Magyarul Balóval csütörtöki adásából. A teljes beszélgetést itt nézhetik meg.

Kedden 142 igen és 3 nem szavazat mellett az országgyűlés elfogadott egy határozati javaslatot, egy másik, európai parlamenti határozattal szemben, ami fideszes előterjesztők szerint a Soros-terv végrehajtásáról szól. Kis csavar a történetben, hogy a kötelező kvótákat Soros György is ellenzi. A kormány mégis arról beszél, hogy a kötelező kvótákkal az Európai Unió az úgynevezett Soros-tervet hajtja végre. Vendégek: Hollik István, KDNP-s országgyűlési képviselő, a Soros-terv elleni határozati javaslat egyik beterjesztője és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

A 2014-es választások óta úgy tűnik, az MSZP csak keresi önmagát. A szocialisták már nem a második legerősebb párt. Felmérések szerint ugyanis az MSZP-t rendre megelőzi a jelenleg szintén gondokkal küzdő Jobbik. Fél évvel a 2018-as választások előtt már az sem biztos, hogy az MSZP a baloldal legerősebb pártja tud maradni.

Az Európai Unió néhány éve úgy döntött, hogy a korábban az uniós tagállamoknak nagy mozgásteret adó adatvédelmi irányelv helyett egy új, már mindenkinek betű szerint kötelező rendeletet alkot. A tavaly hatályba lépett jogszabályt jövő tavasztól kell alkalmazni, addig van ideje a cégeknek felkészülni a korábbiaknál sokkal szigorúbb adatkezelési elvekre.

Göteborgban az unió vezetői a novemberben tartott szociális csúcstalálkozón létrehozták az úgynevezett szociális pillért. Ennek értelmében például a nők nem kaphatnának kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Csakhogy a szociális pillért egyelőre csak kihirdették. De, hogy ez a gyakorlatban, a tagállamokra, és így Magyarországra nézve milyen kötelezettségeket jelent, arról nem sokat tudni.

Már Németország is keresi önmagát. A szeptemberi választásokon egyszerre érte történelmi vereség mindkét nagy pártot, egy szélsőségesnek tartott párt lett a harmadik parlamenti erő Berlinben és két hónappal a választások után sincs új kormány. Ez az Európai Uniót is elbizonytalanítja.

Ha valaki ma szegény, akkor kiszolgáltatottságban él, jövedelme szinte kizárólag az államtól függ. Bizonytalan szavazó, akit a politika könnyedén dróton tud rángatni. A gazdag ezzel szemben demokráciát akar, aktív és gazdag kapcsolatrendszere lehet. Ezek a különbségek a magyar társadalomnak is jellemzői. Mi legyen akkor a társadalmi integrációval?

Önnek feltűnt, hogy a kórházakban már nincsenek az ágyak végére kifüggesztett lázlapok? Alighanem ez az elmúlt évek legjelentősebb adatvédelmi vívmánya az egészségügyben. De sokak szerint az egyetlen. Itt az új adatvédelmi világ: az állampolgárokról keletkező összes egészségügyi adat felkerül egy nagy állami rendszerbe. Tudni fogják mindenkiről, hogy milyen betegségekben szenved, milyen gyógyszereket szed és mire. Ez mind-mind hozzáférhető lesz az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.  

Ha ön a szerencsésebbek közé tartozik, akkor most gázzal fűt otthon. Ha kevésbé szerencsés, akkor fával, vagy azzal, amit éppen talál. Akárhogyan is, a felhasznált energia egy részét alighanem ki-ki elpazarolja, mert valószínűleg korszerűtlen, szigetelés nélküli, energiahasználat szempontjából felújítandó házban, vagy lakásban él. Az államnak létezik stratégiája arra, hogy ezen változtasson. Igaz, a célok nem túlságosan acélosak.  

Figyelemreméltó, hogy hiába adnak el egyre több új autót, a magyar autók átlagos életkora a kétezres évek elején csökkent, azóta viszont egyfolytában nő, most már a 14 évet karcolja. Tehát egyre több új és ugyanakkor ennél sokkal több nagyon régi autónk van. Használt autót venni kockázatos kaland. Főleg többségünknek, mert nem értünk hozzá.

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

Annak idején, amikor uniós tagok lettünk, azt hitettük el magunkkal, hogy – mindjárt… ma sem tudható, hogy ennek mekkora szerepe volt a magyar devizahitel-válságban, mert nagyon sokan gondolhatták, hogy az euró csökkenti a hitel kockázatokat. De azóta is fel-felbukkan a kérdés: lesz? Mikor? Hogyan? A Magyar Nemzeti Bank – amelynek képviselőjét meghívásunk ellenére persze hiába várjuk ebben a témában – lényegében azt mondják, felejtsük el, mert a gazdaság teljesítménye és a bérszínvonal nagyon messze van az eurózónáétól, amelynek már 19 ország tagja, szomszédaink közül Ausztria és Szlovákia is és határozottan az euró felé tart Románia és Horvátország is.

Ellenzéki összefogás? Ki kivel, ki kivel nem? 3 ellenzéki pártvezetőt kérdezett Baló György a Magyarul Balóval legutóbbi adásában.

Három kampányoló ellenzéki pártvezető találkozott Baló György műsorában. Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Karácsony Gergely. Az összefogás lehetőségéről beszélgettek.

Tavasszal az ellenzék le akarja váltani a kormányt. De vajon hogyan? A 2014-es bukás után még mindig nem látni sem taktikát, sem stratégiát – és főleg nem látni, ki mivel vagy kik mivel akarják megszólítani a választókat. Ellenzéki beszélgetés/vita!

Ha az eddiginél sokkal kényelmesebben és gyorsabban akarjuk intézni pénzügyeinket, hozzá kell majd járulnunk adataink átadásához. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé van kedve elcaplatni egy bankba, hogy pénzügyeit intézze. Mert bizonyára van egy okostelefonja, amivel nemsokára bármilyen pénzügyét bárhonnan, bármikor elintézheti.

Csehország. Választások a hét végén. A toronymagas esélyes az ország második leggazdagabb embere, Andrej Babis volt pénzügyminiszter ANO nevű pártja. Populistának és oroszbarátnak tartják, egyes szakértők szerint közép-európai Donald Trumpja, aki egy cég vezérigazgatójaként irányítaná Csehországot.

A békés Ausztria. Májusban lemond Reinhold Mittellehner, a szociáldemokratákkal 10 éve koalícióban kormányzó osztrák néppárt elnöke. Az új elnök egy 31 éves fiatalember,  Sebastian Kurz, már évek óta külügyminiszter, aki az új francia elnökhöz, Emanuel Macronhoz hasonlóan kozmikus sebességgel válik Európa egyik új politikai sztárjává.

Eddig is igyekeztünk, ez után is igyekszünk érdemi, valódi és kulturált vitákat szervezni, illetve ilyeneknek fórumot adni. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője vitára hívta Gulyás Gergelyt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőjét. A megjelölt témák: nyugdíj, elköteleződés az oroszoknak, Paks II. Gulyás Gergelynek is vannak témái: bevándorlás és a magyar gazdaság helyzete.

Az egészségügyben baj van, baj volt és baj lesz. Az ellenzék – ezt nagyon ritkán lehet kimondani - teljes egésze is így gondolja. Nem magától: Kincses Gyula, korábbi egészségügyi államtitkár írt egy vitaindítót azzal a céllal, hogy az összes párt dolgozzon ki egy olyan minimálprogamot, amelyhez ki-ki tartani fogja magát. Ez majdnem sikerült: az összes párt helyett az összes ellenzéki párt csatlakozott, a Fideszt hiába várták.

Katalónia, Spanyolország észak-keleti részén van, a francia határnál, központja Barcelona. A katalánoknak van saját nyelvük és irodalmuk is. Igaz, egy részük csak spanyolul, egy részük csak katalánul, egy harmadik részük mindkét nyelven beszél. Katalónia Spanyolországhoz képest: területe Magyarország harmada, Spanyolországnak mindössze 6%-a, népessége az ország egészének 16%-a, Katalónia adja a spanyol nemzeti össztermék egy teljes ötödét és a spanyol export egy negyedét.  Több mint fél évezrede szeretne független lenni, ezeket a törekvéseket a Franco-diktatúra brutálisan elnyomta, majd Franco halála után széleskörű autonómiát kap. De a 2010-es évek eleje  óta már ez sem elég és néhány nemzetközi fejlemény, például a skót függetlenségi népszavazás is megerősítette a katalán függetlenségi törekvéseket. A vasárnapi népszavazást a madridi kormány törvénytelennek tekinti és igyekszik megakadályozni.

Angela Merkelt a német jólét és biztonság folytatásának jelszavával kampányol és úgy tűnik, ez bejön. Az év elején az újonc szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz mintha megközelítette volna Merkelt, egy ideig személyes népszerűségi mutatói is jobbak voltak. Ám utána a szociáldemokraták több tartományi választást is elvesztettek, majd a Németországban magától értetődő kancellárjelölti vitában Schulz nem tudta megszorongatni Merkelt és most az a helyzet, hogy a kancellárt balról nem lehet előzni. De jobbról meghökkentően erős ellenfélnek bizonyul az élesen bevándorlás-ellenes Afd, Alternatíva Németországért párt, amelyet egykori kereszténydemokrata politikusok alapítottak. Mi lesz?              

Németország Európa legnagyobb gazdasága és a világ legnagyobb exportőre. Az Európai Unió meghatározó tagországa. Mégis, vagy éppen ezért: politikusok, tudósok és elemzők hada – közülük sokan már sok éve – keresi a választ arra a kérdésre, mikor lesz az óvatos Németország igazi nagyhatalom, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világpolitika ha nem is vezető, de a jelenleginél markánsabb szereplője? Másképpen: a Merkel előtti német kancellárok mindegyike emlékezetes politikai örökséget hagyott maga után. Ha nyer, a hatvanhárom éves Merkelnek négy éve marad, hogy többért és másért is emlékezzenek rá, mint a német jólét és biztonság őrére.

A játékosok ára elszakadt valós értéküktől, a vezető klubok mintha kacagnának az európai szövetség pénzügyi fair play szabályain és folyamatosan nő az amúgy is óriási szakadék a leggazdagabb – és így persze legeredményesebb – klubok és a többiek között. Másképpen: akinek nincs sok pénze, még az esélyét is felejtse el annak, hogy bejusson Európa vezető klubjai közé. Ez így is marad?

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

Mi lesz az Unióval? És ezen belül hol lehet a helye Magyarországnak? Évtizedek óta elő-elő kerül, de egy jó fél éve többféle változatban és többféle megjelöléssel állandó téma lett a jövő: leginkább talán az úgynevezett mag-Európa koncepció, amely szerint Németország és Franciaország vezetésével néhány ország az eddiginél lényegesen szorosabban működne együtt.

Ön minden bizonnyal vásárolt vagy adott már el használt autót. Lehúzták? Átverték? Hiába adnak el egyre több új autót, a magyar autók átlagos életkora a kétezres évek elején csökkent, azóta viszont egyfolytában nő, most már a 14 évet karcolja – tehát egyre több új és ugyanakkor ennél sokkal több nagyon régi autónk van. Használt autót venni kockázatos kaland. Főleg többségünknek, mert nem értünk hozzá. Meg is járjuk: visszatekert kilométerórával, újszerűnek hirdetett, korábban rommá tört autóval, esetleg lopott, de az eredetiségvizsgán megfelelt kocsival.

Januártól drasztikusan csökkent a Magyar Olimpiai Bizottság hatásköre a magyar élsportban és pénzt sem oszthat már, mert – nincs neki. Májusban elnököt váltottak, az új ember Kulcsár Krisztián, kétszeres olimpiai ezüstérmes- és világbajnok párbajtőrvívó, jogász és közgazdász diplomája is van és mostanáig a Nemzetközi Vívó Szövetség technikai igazgatója volt.

Szenzációs eredmény az orvostudományban! Az egyik amerikai egyetem kutatóinak sikerült egy apró szerkezet segítségével úgy átalakítani bőrsejteket, hogy azok képesek előállítani a szervezet bármely más sejtjét. Abban bíznak, hogy ez megnyithatja az utat eddig gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek, például a Parkinson-kór legyőzése előtt.

Orbán Viktor szerint a kormány okos döntést hozott, amikor nem engedte a sportot és a politikát összekeveredni. Ezt válaszolta Brüsszelben, amikor az RTL Híradó riportere a fociról és a sporttámogatásról kérdezte. Ugyanakkor sportszövetségek vezetésében több fideszes politikus is ül. A Demokratikus Koalíció szerint ezeknek a pénzeknek az államkasszában a helyük.

Az Egyesült Királyság, ahol Theresa May miniszterelnök úgy érezhette, nem elég masszív jelenlegi abszolút parlamenti többsége a bonyolultnak ígérkező brexit tárgyalásokhoz és, noha várhatott volna 2020-ig, hirtelen választásokat írt ki. Azt is remélhette, hogy történelmi mélypontjára zuhan fő ellenfele, a brit munkáspárt. A brit kampányok általában rövidek. Ez a kampány elvileg arról szólt volna, milyen megállapodásrendszert kössön, köthet a brit kormány az Unióval – de erről alig esik szó. De akkor miről szól a kampány?

Amerika új elnökének orosz kapcsolatait vizsgálják, miközben az elnök szokatlan stílusban, amolyan üzletként vezeti országát, a média egy részével lényegében háborúzik, twitter üzenetekben tájékoztat, választási ígéretei közül eddig egyetlen egy sem valósult meg, egy részüket elfelejtette, a többi akadozik, mint például a mexikói határon építendő fal vagy Obama előző elnök egészsgbiztosítási rendszerének eltörlése...

Miközben az állami rendszerben jócskán vannak fölös kapacitások az egészségügy fejlesztésére, csak pénz és jogi lehetőség nincs arra, hogy ezeket használják, a magán-egészségügy forgalma dinamikusan nő: aki megengedheti magának, a kötelező TB-járulék fizetése mellett is inkább magán-szolgáltatót keres, mert – ezek a leggyakoribb okok -, így gyorsabban, kevesebb várakozással, jobb feltétekkel jut ellátáshoz és a hálapénzzel sem kell vacakolnia. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni?

A kérdés ma este: mire vevők a választók? Ki-ki hogyan akarja megszólítani a választókat, mivel akar egy-egy ellenzéki párt egyedül vagy más pártokkal együttműködve választást nyerni jövőre. Szél Bernadett az LMP társelnöke, Volner János a Jobbik frakcióvezetője és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. 

Nemrég hozták nyilvánosságra az Európai Egyetemi Szövetség 2016-os vizsgálatát 29 európai ország egyetemi autonómiájáról.  Itt vannak Magyarország függetlenségének helyezései az egyes részterületeken: szervezeti: 23., pénzügyi: 28., személyzeti: 22., akadémiai: 16. – 29! európai ország közül.

Minden bizonnyal egyre több nő foglalkozik a gondolattal, hogy – nagyon sokféle okból - jobb lenne otthon szülni és ugyanakkor az orvosok pontosan nem tudható mekkora része – ugyancsak sokféle okból – inkább ellenzi az otthonszülést. Vendégeink: Lukács Judit, bába és Dr Csákány György szülész-nőgyógyász, a szakma országos szakfelügyelője. 

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Aligha van bárki, akiről a világ médiája többet ír és beszél, mint Donald Trump elnökről. Megválasztásának és első 100 napjának értelmezésével a média jó része is küszködik. Ma este beszállunk. Két részben: először arról, mi történik Amerikában – utána arról, hogyan alakul Amerika és a világ viszonya. Az új elnököt kormányzati káosszal és médiaháborúval vádolják, de arról kevesebb szó esik, hogy az elnök dolgozik, nem is keveset – igaz, választási ígéreteinek csak töredékét tartja.

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Ez bizonyos értelemben politikai földrengés a terrorista merényletekkel küszködő 67 milliós Franciaországban: két olyan jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába, akiknek egyike sem képviseli sem a hagyományos jobboldalt, sem a baloldalt – és ez majd 60 éve nem fordult elő. Két olyan jelölt, akik szinte mindenben erősen ellentétes véleményt képviselnek, de mindketten meg akarják menteni az országot. Kérdés, melyikük kitől, mitől.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

Talán merészség, hogy ebbe belevágunk, mert a téma bonyolult – de szerencsés lenne, ha sokkal többet tudnánk róla. Mert mindannyiunkat érint. Az uniós támogatásokról van szó. 2007 és 2013 között  a Gyurcsány, Bajnai, majd Orbán-kormányok idején Magyarország nagyjából 14 ezer milliárd forintot kapott – ez annyi pénz, amennyit mondjuk öt hónap alatt az ország megtermel. Másképpen: hét év alatt majdnem másfél millió forint minden egyes állampolgárnak. De: a legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket – és tartani kell attól, hogy ezt pontosan a mostani és az előző kormányzat sem tudja.

Szerkesztő

Szép volt, fiúk! Ezt harsogták a szurkolók a magyar vereség után. A lefújás után valóságos fesztiválhangulat volt Budapest belvárosában. A fővárosban és vidéken ezrek figyelték a meccset, a Bazilika előtt még zenés flashmobot is tartottak, hogy biztassák a válogatottat. A magyar szurkolók szomorúak, de elégedettek a csapat teljesítményével.