„Hát szerintem ártatlan. Nagyon is, mert olyan egy jóravaló” – mondta egy falubéli a Házon kívülnek az erdélyi Zabolán, ahonnan a pedofil igazgató segítője, K. Endre származik. A kis faluban a család régóta nagy tiszteletnek örvend, mindenki ismeri őket, ezért, hiába a jogerős ítélet, sokan ártatlannak tartják. Mások azt gondolják, nem mert visszatérni a földijei közé. Közben újabb és újabb fideszes szálak bukkannak fel a kegyelmi botrány ügyében.

Nagyon kevés miniszterelnök maradhatott volna hatalmon egy ilyen politikai botrány esetén – mondta Ruff Bálint politikai tanácsadó a Házon kívülnek. Magyarországon az is nagy szó, hogy rég nem látott tömeg vonult utcára péntek este. De mit mondanak a tüntetők személyes motivációikról? Bár most nagy a zavar a kormánypártoknál és a református egyházban, mennyire rengeti meg ez a botrány valójában a Nemzeti Együttműködés Rendszerét?

Laikusként nehéz megérteni, hogyan lehetnek ilyen jól szervezettek, hogyan üzemeltethetnek ilyen profi informatikai rendszereket azok a telefonos és internetes csalók, akik egyre ügyesebben szedik rá áldozataikat, és veszik el a pénzüket. Pedig ha az ember résen van, nem is olyan nehéz nem bedőlni nekik. Milyen árulkodó jelekre figyeljünk, és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj? A Házon kívül riportja tanulságos történetekkel.

Békefi László több mint öt éve robogóval ment haza a munkából, amikor egy szabálytalanul közlekedő autós elütötte. Mellkastól lefelé lebénult, kerekesszékbe került, állandó segítségre szorul. Gyarmati Krisztina is szabályosan autózott, amikor egy száguldó luxusautó nekik ment: neki is vannak maradandó sérülései. Mindketten arról meséltek, hogy hiába áldozatok, állandó harcban állnak a biztosítóikkal, amelyek szerintük megalázóan alacsony kártérítéssel szúrnák ki a szemüket. Krisztának például ez arra sem volt elég, hogy hitel nélkül pótolni tudja a totálkárosra tőrt autóját. A Házon kívül riportjából kiderül, mire számíthat, akit önhibáján kívül baleset ér ma Magyarországon. 

A bicskei gyermekotthonban bántalmazott áldozatok többsége nagyon rossz állapotban van. Van közöttük olyan, aki mára hajléktalan lett, más pszichés problémákkal, szenvedélybetegséggel küzd. Számukra arculcsapás az a döntés, amit az azóta lemondott Novák Katalin hozott, amikor kegyelmet adott az intézmény volt igazgatóhelyettesének. Moskovics Judit, aki 2016-os riportjával feltárta a zaklatásokat, a kegyelmi döntés után újra leült beszélgetni az egyik áldozattal és két volt nevelővel, akiknek fontos szerepe volt az igazgató és társai lebuktatásában. Ők mesélték el, milyen ember is volt és mit is tett valójában a szabadon engedett K. Endre. 

Sokféle oka lehet annak, hogy valakinek nincs gyereke. De közülük sokan vágynak arra, hogy gondoskodhassanak valakiről, például egy kutyáról. Tény, hogy Magyarországon egyre kevesebben vállalnak gyereket, a kutyák száma viszont rohamosan nő. Az európai háztartásokban pedig ma már sokkal több kutya és macska él, mint gyerek. Vannak, akik számára a kutya tulajdonképpen helyettesíti a gyereket, de valójában ők vannak kisebbségben, ez is kiderül a Házon kívül riportjából.

Kedden Sóskúton járt a Házon kívül stábja egy igencsak balhés lakossági fórumon: az apropó nem volt más, mint egy oda tervezett akkumulátorfeldolgozó. Egy gyár, amit a Borsod megyei alsózsolcaiak már megfúrtak, így a szlovén beruházó új helyet keresett. Így találták meg a Budapest környéki települést, ahol azonban szintén heves ellenállásba ütköztek. A polgármester hirtelen lefújta a fórumot, és akkora volt a feszültség, hogy némi gyaloglás után rendőrautóban távozott a helyszínről. 

Magyarország egyik legnépszerűbb papja volt, most egy kávézóban dolgozik, és párkapcsolati workshopokat tart Hodász András. Egy éve lépett ki a papságból. Viharos volt a kapcsolata az egyházzal, amiben szerepet játszhatott, hogy időnként elmondta a véleményét társadalmi kérdésekről. Hodász a Házon kívülnek beszélt arról, hiányzik-e neki a papi hivatás, és van-e harag benne.

Nem egyszerű fiatalként az első lakást megvenni, riportunk szereplői szerint már-már reménytelen. Különösen ha a szülők nem tudnak anyagilag segíteni. Hiába dolgoznak, nehéz félretenni, pláne, ha a drága albérlet elviszi a nem túl magas fizetésük jórészét.  Az elmúlt néhány évben megháromszorozódtak a lakásárak. Budapesten például 20-25 millió forint alatt szinte semmit sem lehet találni. A Házon kívül fiatalokkal együtt számolta ki, hogyan vehetnék meg az első otthonukat.

Lengyel Tibor egy mentőszakszervezet vezetője. Története elképesztő. Néhány évvel ezelőtt, amikor mentősofőrként dolgozott, szakmai vitába keveredett a főnökével. Elmondta, ezután hirtelen megjelent náluk a gyámhivatal, hogy ellenőrizzék, megfelelően gondoskodnak-e három gyerekükről. Moskovics Judit találkozott egy volt mentőtiszttel is, aki azt állítja: azért vesztette el a munkáját, mert háborgott a rettentő munkakörülmények miatt. A Házon kívül riportja.

Felmérhetetlen, hogy hány és hány beszélgetésben lett téma Karsai Dániel életvégi döntésért folytatott harca, ami egy pillanat alatt robbant be a köztudatba. Nemrég egy idősotthon lakóinak szerveztek beszélgetést a kegyes halálról. Van köztük mélyen hívő és vallástalan, van, aki ide szavaz, van, aki oda – ennek ellenére több ponton is teljes az egyetértés köztük. Tiszta szívükből támogatják Karsai Dánielt. A Házon kívül riportja.

400 millió forint – ennyit költött egy év alatt az állam a gyerekek SMA-szűrésére. De ennek vége: a kormány úgy döntött, hogy megszünteti az ingyenes szűrést, anyagi okokra hivatkozva. A múlt hét híreit nézve azért ez annyira nem is lenne nagy összeg: szintén tavaly majdnem 1,5 milliárd forint közpénzt kaptak szlovák futballakadémiák, vagy most 170 milliót a kormányközeli Alapjogokért Központ, gépészeti korszerűsítésre. Egy SMA-s kisgyerek édesanyja így reagált erre: ha csak egy életet ment meg a szűrés, már akkor is megérte.

Egy fiatal srác a 70-es 80-es években végigfotózta Budapestet. A képeket magának készítette, aztán dobozba kerültek, és egészen addig ott is voltak, amíg kidobás helyett végül oda nem adta azokat a Fortepannak. Így derült ki, hogy a fotók bizonyos értelemben kincsek, egészen egyedi arcát mutatják meg az akkori Budapestnek. Kereki Sándor, mert ő volt a fotós, évtizedekkel előzte meg a ma nagyon népszerű úgynevezett street, vagyis utcai fotózást. Moskovics Judit járta vele és két fiatal street fotóssal Budapestet: milyen volt a város akkor, és milyen most.

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

A Házon kívül januártól vasárnaponként a híradó előtt kezdődik. Minden marad a régiben, csak az időpont változik. Házon kívül január 7-től vasárnapoként, a híradó előtt!

A világon alig néhány országban engedélyezett az aktív eutanázia, és van, ahol az emberek összefogása kényszerítette rá a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a kegyes halálhoz való jogot azok számára, akik gyógyíthatatlan betegek, és elviselhetetlen fájdalmakkal küzdenek. De mit jelent az asszisztált öngyilkosság, és ez miben különbözik az aktív eutanáziától?

Béla, Erzsébet, Móni és Péter mind gyógyíthatatlan betegek, akárcsak a kegyes halál ügyében pert kezdeményező Karsai Dániel. Mindannyian olyan döntést szeretnének hozni életük végéről, amihez Magyarországon nincs joguk. Csatlakoztak tehát az alkotmányjogász harcához, miközben egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és csak idő kérdése, mikor fordul rosszabbra az állapotuk. A Házon kívül riportjában Moskovics Judit beszélgetett velük.

Ez néha tényleg olyan, mint egy rossz viccben. Az angolórát az iskolapszichológus tartja, a biológiát a rajztanár tanítja, a gyerekekre a takarító néni vigyáz, informatika- és matektanár nincs, de persze, ahogy a kormány mondani szokta, az oktatásban minden rendben van. Ősz óta jelentős számú tanár mondott fel, azóta megy a vita, hogy akkor tulajdonképpen van-e tanárhiány, vagy nincs. A Házon kívül riportere olyanokkal beszélgett, akik számára ez már nem kérdés.

Indiai vendégmunkások laknak Berettyóújfalu főutcáján, az egykori lánykollégiumban – több mint nyolcvanan. Szerte a városban összesen 150-en lehetnek. Mindannyian Debrecenbe járnak be, a BMW-gyár építésén dolgoznak. Berettyóújfalu polgármestere szerint probléma, hogy a vendégmunkások nem ott laknak, ahol dolgoznak, és mivel magánszállásokon vannak, az önkormányzat ebbe nem tud beleszólni. Ezért most konzultációs kérdőívben kérik ki a lakók véleményét arról, hogy zavarják-e a helyieket a vendégmunkások. A Házon kívül a Debrecen környékén élő délkelet-ázsiai vendégmunkások helyzetéről forgatott.

Két megrázó baleset után egyre több helyen kezdtek feltűnni az országban a fix traffipaxok, az úgynevezett traffiboxok, amikért, úgy tűnik, sorban állnak az önkormányzatok. A gyorshajtás ugyanis a közlekedési balesetek vezető halálozási oka. A boxokat jelzik az útvonaltervezők, így csak az nem lassít le előttük, aki nagyon nem figyel. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy jelentősen lassítják a forgalmat. A Házon kívül riportja.

Gáspár Győző megjelent a családjával a Fradi VIP páholyában, tavaly első sorban vonult a Békemeneten, és nemrég azt mondta: szívét, lelkét, vérét adná a miniszterelnökért. De nem ő az egyetlen roma híresség, aki az elmúlt években feltűnt a Fidesz közelében. A Házon kívül szakértőkkel járt utána, mi lehet a kormánypárt célja a roma celebekkel. És mit szóltak Győzike hirtelen feltört nemzeti érzelmeihez és focirajongásához a szülőfalujában?

Keresztény Zoltán egy véres cupákot helyezett a Miniszterelnökség elé a Házon kívül stábja előtt. De vitt ő már műlábat Tiborcz István budapesti luxusklubjához, és páncélszekrényt Mészáros Lőrincnek és gumilövedéket Gyurcsány Ferencnek. A miniszterelnökséges akció miatt azonban lehet, hogy megütheti a bokáját. Hogyan akarja leváltani a politikai elitet „Orbántól-Gyurcsányig” a kiábrándult egykori fideszes ügyvéd? Kiderül a Házon kívül riportjából. 

Van egy MR-gép az egyik vidéki kórházban, ahol az ingyenes vizsgálatra legkorábban jövőre tudnánk bejutni. Ha viszont fizetünk 44 ezer forintot, pár nap alatt túl is leszünk már a vizsgálaton ugyanott, ugyanazon a gépen. Ez a példa is jól mutatja, hogy a növekvő várólisták egyre inkább a drága magánegészségügy felé terelik azokat, akiknek van miből áldozniuk az egészségükre. Akiknek nincs, azok csak várnak és várnak, és abban reménykednek, hogy a várakozás nem rontja az állapotukat. A Házon kívül riporterei bejárták az országot és megnézték, hol milyenek a várólisták.

Máriás Béla – művésznevén drMáriás – Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, író, zenész, és a Tudósok együttes frontembere. A festő „találkozása” a XVIII. kerület kereszténydemokrata képviselőjével, Szarvas Attila Sándorral már egy előadásban is felbukkant, drMáriás pedig már vászonra is vitte ezt jellegzetes stílusában.

Büdös, sárgás-barnás lé folyik a csapokból több Hajdú-Bihar megyei településen. Van, ahol már évek óta ásványvizet használnak szinte mindenre: fogmosásra, főzésre, mosásra. Szakértők szerint ahhoz, hogy olyan vízszolgáltatás legyen, amivel elégedettek a fogyasztók, több ezer milliárd forintra lenne szükség. De a víz ára 2013 óta nem változott, hatósági áras, a vízszolgáltatóknak pedig nincs elég bevételük. A Házon kívül riportja.

Nagy bajban vannak a családok, akik a veresegyházi Gyermekliget Lakóparkban vásároltak lakást. Az építőcég felszámolás alá került, és a felszámoló úgy tekint ezekre az ingatlanokra, mintha még mindig az építőcég tulajdonában lennének. Azok sem dőlhetnek hátra, akiknek a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogukat a lakásukra, mert a finanszírozó nem hajlandó törölni róla a jelzálogát. A lakóparkban élők évek óta húzódó kálváriájáról a Házon kívül forgatott.

Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

Soha annyi magyar nem vállalt munkát Ausztriában, mint a 2023. júniusi adatok szerint. Arról az országról beszélünk, amit Magyarország állandóan utol akar érni, csak épp egyre tolódik, hogy mikor.  A Házon kívül három magyar családdal forgatott Klagenfurtban, akik máskor érkeztek, épp ezért máshol is tartanak. Ami elsőre szigornak és bürokráciának hat Ausztriában, igazából biztonságot és kiszámíthatóságot jelent – mondják a kint élők.

Iványi Gábor és Orbán Viktor kapcsolata 30 évvel ezelőtt sokkal barátságosabb volt a mostaninál. A lelkésznek imponált a liberális ellenzéki politikában szerepet vállaló „fiatal forradalmár”, 1998-ban viszont megszakadt a kapcsolatuk, miután az ellenzékben ülő Iványi nemet mondott a támogatását kérő Orbánnak. De a legjobban az sérthette meg Orbánt, amikor később Iványi Gábor fasisztának nevezte az általa fenntartott rendszert. A Házon kívül összefoglalta kettőjük közös múltját.

Az eutanázia kérdését néhány héttel ezelőtt Karsai Dániel alkotmányjogász hozta be újra a köztudatba. Mivel tudja, hogy gyógyíthatatlan beteg, jogi harcba kezdett azért, hogy ő maga dönthessen halála időpontjáról. Még azelőtt, hogy az élete, ahogy fogalmazott, szenvedéssel teli, puszta létezéssé degradálódna. Mostani állapotához szinte már hozzászokott. „Az ember egy megszokó gép, mindenhez hozzászokik. Idővel majd belehal, de ezt meg nem kell megszokni” – egyebek közt erről is beszél Karsai Dániel a Házon kívül riportjában.

Magyarországon a beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést. Ezt hívják passzív eutanáziának, ezt azonban nagyon kevesen választják. De létezik egy „szürke zóna”, amikor a beteg vagy a hozzátartozók az egészségügyben dolgozókkal együtt a szabályok kikerüléséről hoznak döntést, mert nem bírják tovább a szenvedést. Milyen szabályok vonatkoznak itthon az életvégi döntésekre, hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, és mit szeretnének azok a gyógyíthatatlan betegek, akik az aktív eutanázia lehetőségéért küzdenek? A Házon kívül riportja az eutanázia jogi hátterét mutatja be. 

Tornaórát tartott a gyerekeknek, és egyszer csak nem tudott lábujjhegyre állni – ekkor érezte az óvónőként dolgozó 54 éves Dunavölgyi Erzsébet, hogy valami baj van. De hogy mekkora, azt nem sejtette, a gerincsérv volt a legrosszabb, amire gondolt. Az orvosok kilenc hónapon át vizsgálták, mielőtt rájöttek, hogy a központi idegrendszer teljes bénulását okozó ALS betegségben szenved. Azt mondták neki, várhatóan két-három éve van hátra. Erzsébet most a lakásának foglya. Nem a fájdalomtól, és még nem is a haláltól fél, hanem a kiszolgáltatottságtól. Ezért ő akarja eldönteni, hogy mikor érjen véget az élete.

Ócsa környékén háborúskodássá fajult egy napelempark építés. Sok gazda életét teljesen ellehetetlenítette, hogy a földjükön oszlopokat állítottak fel, fákat vágtak ki, a saját területekből hatalmas darabokat kerítettek el, majd magasfeszültségű vezetéket húztak föléjük. Mindezt megkérdezésük nélkül, egy off-shore hátterű magáncég kedvéért. Többször kellett rendőrt hívni, tett már feljelentést a beruházó, és több gazda is. 

Tárkányi Zsolt, az RTL Híradó riportere nyolc éve ingázik hétről hétre Budapest és Debrecen között. Legtöbbször családdal, kisgyerekkel, ami a vonatok meghibásodása, késése esetén fokozott kellemetlenséget tud okozni. A Házon kívülnek videónaplót készített az augusztus és szeptember közötti utazásairól. Ahogy ő fogalmazott, minden útja szinte mindig egy „élmény”. Egy alkalommal például harmadfokú hőségriadóban vonatozott klíma nélküli InterCity-kocsiban.