Életmód

Annyi új sorozat van – miért nézzük mégis újra és újra a régieket?

Medvegy GáborMedvegy Gábor

2024. július 20. 12:28

A pszichológus szerint a jól ismert sorozatok az otthonosság érzését adják, menedéket nyújtanak, ami segíthet megfeledkezni a mindennapi gondokról. A koronavírus-járvány környékén a streamingszolgáltatók az igényt látva rengeteget költöttek arra, hogy megszerezzék a klasszikus sikersorozatok jogait – de vajon kell-e attól tartanunk, hogy egy ponton túl már nem készülnek majd új sorozatok, mert mindent elural a nosztalgia?

A koronavírus-járvány a streamingszolgáltatók felemelkedését hozta magával: a vállalatok új tartalmak tömegével árasztották el az otthonmaradásra kényszerülő nézőket, mégis sokan döntöttek a friss műsorok helyett a már jól ismert sorozatok mellett.

A BBC-n megjelent cikkből kiderül, hogy 2020-ban az a Maffiózók volt az egyik legnépszerűbb sorozat, amelynek hat évadja eredetileg 1999 és 2007 között került adásba (itthon az RTL és a Cool TV nézői is láthatták). Az Egyesült Államokban a Nielsen felmérése szerint A hivatal amerikai változatát streamelték a legtöbben a járvány kitörésének évében, noha a sorozat kilenc évad után 2013-ban véget ért.

A streamingszolgáltatók komoly összegeket költöttek arra, hogy megszerezzék a klasszikus sikersorozatok jogait: az NBCUniversal például félmilliárd dollárt fizetett azért, hogy 2021-től öt éven át kizárólag a saját streamingszolgáltatásán, a Peacockon láthassák az amerikai nézők A hivatal epizódjait.

A Variety magazin vezető tévékritikusa, Daniel D’Addario szerint a trend már a járvány előtt megfigyelhető volt, és elsősorban annak köszönhető, hogy a technológia felzárkózott az igényeinkhez: már nem kell arra várni, hogy a tévében megismételjék a sorozatokat, egyszerűen elérhetők az interneten.

Az online eszmecserékből kiderül, hogy sokan azért térnek vissza a kedvenc sorozataikhoz, mert úgy érzik, túl stresszes lenne valami újba kezdeni. Minek próbálkozzanak valamivel, ami lehet, hogy idegesítő, bonyolult vagy csak simán élvezhetetlen, ha van más, ami biztosan kikapcsolja őket?

Nincs meglepetés

Billie Eilish egy 2019-es interjúban elárulta, hogy rengetegszer újranézte A hivatal epizódjait, még a debütáló albumán is használt fel belőle hangmintát. „Ez az én terápiám, a kis menekülésem” – magyarázta.

Miután Katie Antoniou San Franciscó-i író egy pánikrohamot követően pszichiátrián töltötte 2017 karácsonyát, azt vette észre, hogy csak attól érzi jobban magát, ha újranézi a Seinfeld régi epizódjait, amiket már számtalanszor látott. „Azt hiszem, azért működött, mert nem történik benne semmi” – mondta, hozzátéve, hogy mindig lehet tudni, hogyan fognak reagálni a szereplők, akik ettől „olyanok, mint a saját barátaid”.

Miközben a nevetés oldja a stresszt, a vígjátékokban kevésbé lényeges a cselekmény, mint a drámákban, ahol az tartja fenn a nézők érdeklődését, hogy ki lehet a gyilkos, vagy összejön-e a szerelmespár. A szituációs komédiák az állandóságot nyújtják: végig ugyanazon a munkahelyen vagy lakásban játszódnak, és a szereplők személyisége is állandó, így kiszámítható, hogyan reagálnak majd bizonyos helyzetekben.

Ezzel szemben a Maffiózók annak köszönheti a másodvirágzását, hogy minden idők legjobb tévésorozataként él a köztudatban, és már negyed évszázada, hogy elkezdték sugározni, tehát sokan lehetnek, akik korábban is nézték, de már nem emlékeznek arra, hogy mi történt benne. Ugyanebből a korszakból származik Az elnök emberei, amit szintén sokan fedeztek fel újra, talán azért is, mert a Trump-korszak végnapjaiban menekülést kínált a liberális szavazóknak azzal az idealizált képpel, amit a Fehér Házról festett.

Nem pótolja a terápiát

A Houstoni Egyetem szociálpszichológus docense, Jaye L. Derrick egy 2013-as kutatásban azt vizsgálta, hogy az ismerős fiktív világok milyen hatással vannak a lelkivilágunkra. Felfedezte, hogy egy veszekedés vagy egy magányosan töltött időszak után az emberek már attól is jobban érzik magukat, ha csak rágondolnak a kedvenc tévésorozatukra. Szerinte azok, akik egy stresszes nap után leülnek tévét nézni, már nem vágynak meglepetésekre – a régi sorozatokról pedig tudják, hogy mi lesz bennük, de még mindig érdekesek, és a kötődés érzését nyújtják.

Ezzel szemben Iain Jordan pszichiáter arra figyelmeztetett: semmiképpen ne gondoljuk azt, hogy a mentális egészségünkkel való foglalkozást letudhatjuk azzal, ha egész éjszaka a Maffiózókat bámuljuk. 

Ha a pácienseim azt mondják, hogy a kedvenc időtöltésük a tévénézés, visszakérdezek: azért csinálják, hogy kizárják a világot?

Szerinte azzal nincs baj, ha pihentetjük az agyunkat, de valami aktívabb dologgal is le kellene foglalni.

A régi sorozatok újbóli sikere felvetheti azt a kérdést, hogy érdemes-e egyáltalán még új tartalmakba fektetniük a streamingszolgáltatóknak? D’Addario biztos abban, hogy nem jön el az az idő, amikor kizárólag a nosztalgia ural mindent: „Eljön az a pont, amikor már annyira túlleszünk a Jóbarátokon és A hivatalon, hogy az újabb generációk nem tudnak kapcsolódni hozzájuk” – mondta. Az újranézésre való igény akkor is jelen lesz, de már mást akarnak majd látni az emberek. A mai sorozatok készítőinek az a dolga, hogy olyan tartalmakat hozzanak létre, amelyek tíz vagy húsz év múlva is aktuálisak lesznek.

Barátok között

Pál Mónika pszichológus, az rtl.hu állandó szerzője elmondta: amellett, hogy szeretjük az új, izgalmas dolgokat, felfedezni a világot, arra is törekszünk, hogy időről időre a megszokott dolgokkal is találkozzunk.

Egy sorozat, főleg, ha több évadból áll, az életünk részévé válhat. A szereplők olyanok, mintha jó ismerőseink, családtagjaink, barátaink lennének

– mondta a pszichológus, aki szerint ez az otthonosság, a nyugalom érzését adja és azt a tudatot, hogy bármi történik a külvilágban, van egy menedékünk, ami segíthet megfeledkezni a mindennapi gondokról.

Egy minisorozat nem feltétlenül nyújtja ezt az élményt: abban inkább azt élvezzük, hogy gyorsan végig tudjuk nézni a részeket, és kiderül a rejtély. Az olyan, végtelennek tűnő sorozatoknál, mint a Barátok közt, sokkal inkább jellemző, hogy szinte együtt élünk a szereplőkkel.

Néha hajlamosak vagyunk megszépíteni a múltat és azt gondolni, hogy „régen minden jobb volt” – mondta Pál Mónika, aki szerint ez a hiedelem a sorozatokkal kapcsolatban is megjelenhet, főleg, ha azokat nézzük vissza, amiket gyerekként vagy fiatalabb korunkban szerettünk. Ilyenkor egyszerre érezhetünk enyhe szomorúságot amiatt, hogy elmúlt az adott korszak, és amit átéltünk akkor, az már csak emlék, illetve örömöt, megkönnyebbülést, nyugalmat, mert egy kicsit megint részesei lehetünk a múltnak.

Van mit nézni

Az új sorozatok – így a Donald Sutherland főszereplésével készült Cápák árnyékában – mellett az RTL+ bőven kínál tartalmat a nosztalgiázni vágyóknak is. A már említett Barátok köztszereplőinek történetét 3110 epizódon keresztül követhetik a nézők, de díjnyertes amerikai sorozatlegenda is szerepel a kínálatban a kétezres évekből: a Mad Menmind a hét évada újranézhető. Ha pedig arra keressük a választ, hogy mik lesznek azok a sorozatok, amiket tíz-húsz év múlva is újra előveszünk, már most borítékolhatjuk, hogy közöttük lesz A Király, ami cseppet sem idealizált formában, de annál izgalmasabban dolgozza fel Zámbó Jimmy életét, miközben korrajzot is ad a rendszerváltás környéki Magyarországról.

Nyitókép: A Mad Men forgatása – Fotó: GONZALO/Bauer-Griffin/GC Images

#Életmód#sorozatok#nosztalgia#mad men#Barátok közt#RTL+#ma#tévé#streaming#pszichológus

Címlapról ajánljuk