Császár Előd az utóbbi időben hatalmas változáson ment keresztül. Megtalálta azt az elfoglaltságot, ami teljesen megváltoztatta az életét. Hogy pontosan miről van szó, arról a Reggeliben számolt be.

Mindössze négy év, és robotok veszik át a tartalomgyártást.

90-95 százalék szexuális témák iránt érdeklődik.

Mesterséges intelligenciát is bevetnek, hatékonyabbá akarják tenni az adóbeszedést.

Áll a bál amerikai képzőművész körökben, miután a coloradói képzőművészeti kiállításon első díjat nyert egy olyan kép, amit nem emberkéz alkotott.

A mesterséges intelligencia is segítségükre volt a kutatásban.

A mesterséges intelligenciával akadtak gondok.

Létező képek milliárdjaiból tanul, és ebből alkot szürreális látomásokat a bárki számára elérhető DALL·E Mini szoftver. Csak idő kérdése, hogy az így előállított képek élethűbbé váljanak, de a társadalomban meglévő sztereotípiákat máris pontosan visszatükrözik.

Egy amerikai fiatalember nemrég arról posztolt, hogy a cége által fejlesztett egyik mesterséges intelligencia „érző lénnyé” vált. De honnan tudhatjuk, hogy mikor ébrednek öntudatra a gépek.

Blake Lemoine, aki nemcsak programozó mérnök, de keresztény lelkész is, azt kérdezte a LaMDA nevű mesterséges intelligenciától, hogy embernek tekinti-e magát. A válasz igen volt.

Simó György szerint ma már nincs olyan terület, ahol ne lenne szükség informatikai tudásra, programozásra.

Az MI használata az állásinterjúk során egyre elterjedtebb, de vigyázni kell a rasszizmusra és a szexizmusra.

Az Európai Unió érzelemfelismerő rendszerekről szóló tervezete akár 30 millió eurós bírságot is lehetővé tenne hasonló esetekben.

250 milliós bírságot szabtak ki a meg nem nevezett pénzintézetre.

A mesterséges intelligencia hatalmas áttörést jelenthet a rákkutatásban.

A legendás játékban az emberek még sohasem voltak képesek ekkora nehézségi szintre jutni.

Már most is alkalmaznak gépi tanulós módszereket az adóhatóságnál: tavaly már képesek voltak adózókat modellezni, és lehetővé vált viselkedésszimulációk elvégzése is.

Ha a humorista autója beszélni tudna, egész nap csak veszekednének…hát még, ha a felesége hangján szólalna meg a jármű. 

Sofőr nélküli önvezető autó, érzelmeket felismerő kamerarendszer vagy műtéteket végző robotsebészek. Ez nem egy elképzelt jövő, hanem a mesterséges intelligencia által vezérelt jelen. Az algoritmusok már áthatják mindennapi életünket és nem csak a párválasztási, filmnézési vagy zenehallgatási szokásainkat befolyásolják, de abban is dönthetnek, hogy melyik munkahelyre vagy egyetemre vesznek fel minket. A 21. század leggyorsabb ütemben fejlődő technológiájának a sorsát sok magyar kutató is alakítja. De kik ők?

Sofőr nélküli önvezető autó, érzelmeket felismerő kamerarendszer vagy műtéteket végző robotsebészek. Mindez már a jelen, amelyben a mesterséges intelligencia egyre több területen veszi át az emberek feladatait. De kik azok a magyar kutatók, akik meghatározzák, hogy mikor és mire jó a mesterséges intelligencia?

Milyen eszközökkel lehet a vállalkozások munkáját korszerűsíteni és megkönnyíteni? Most egy érdekes új eszközt mutatunk be, Várkonyi Gábor segítségével.

Húsz, de valószínű, hogy inkább 30 év kellene ahhoz, hogy egy magyar betegnek ugyanolyan lehetőségei legyenek, mint például egy skandináv országban. Utolérni soha nem fogjuk őket, még akkor sem, ha a járvány helyzet fejlesztésre készteti a gyógyítást. Dr. Nagy Szabolcs 11 évvel ezelőtt a Tolna megyei kórházból érkezett Svédországba az óriási kereset különbség miatt. Egy 5500 lakosú nyugodt településre szerződött, ahol a főorvosi fizetése a svéd miniszteri fizetésekkel egyezik meg, 8-10-szerese a magyar orvosokénak.

A mesterséges intelligencia segítségével működő programmal több ezer életet menthetnek meg Merkely Béla, a Városmajori Szív-Érgyógyászati Klinika professzora szerint. A speciális programmal kockázatbecslést végeznek, amiből kiderül, hogy mekkora a beteg túlélési esélye a pacemaker beültetés után.   A fejlesztést Tokodi Márton végezte több kollégájával együtt, amihez az elmúlt 20 év betegeinek az adatait használták fel.

Ha azt gondolnánk az emberek átalakulása robottá még a távoli jövő fantazmagóriája, nagyon tévedünk. A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése ma már ott tart, hogy a jogszabályokat is újra kell alkotni ahhoz, hogy tisztában legyünk például azzal, kit tekintünk embernek.

Mikor kell újradefiniálni, hogy mit tekintünk emberi normának, és kit embernek? Minél hamarabb új jogszabályokat kell alkotni ezzel kapcsolatban, de mennyire vagyunk képesek együtt élni ezzel a fejlődéssel? A közeli jövőben jogunk lesz arra, hogy az internet elfelejtsen minket, vagy az algoritmusok megbocsássanak, ha hibáztunk. A mesterséges intelligencia mindent megváltoztat?

Az elemzők szerint soha nem látott mérteket öltött az a kiberháború, amelyet a fejlett Nyugat ellen indított, főleg Kína és Oroszország. A 2 ország internetes hadserege mindent támad, amely a világhálón elérhető. Gépipari, szállítmányozási, bányászati cégeket és állami hivatalokat. Adatokat lop tőlük, leállítja a működésüket, igyekszik káoszt okozni és zsarolni. Egyesek szerint egy komolyabb kiberháború hatása egy atombombáéval érne fel. De vajon mi lesz az emberiséggel a közeljövőben?

Hogyan manipulálnak a weboldalak? Tényleg felismerheti a gyengeségeinket és a félelmeinket egy algoritmus? Hogyan képzeljük el, hogy mi lesz velünk, mit tehetünk a saját túlélésünk érdekében, és miért nézzünk tudományos fantasztikus filmeket? A híres történész-filozófus, Yuval Noah Harari három könyvet is írt az emberiséget fenyegető víziókról, és a mai fiatalok jövőjének kérdéseiről.

Sokan hajlamosak vagyunk meg-megijedni egy-egy újdonságtól – és akkor eszünkbe jut, hogy Budapesten mondjuk 30 éve a legnagyobb vágyunk egy vezetékes telefon volt. Ami lassan eltűnik a világból… Minden évben rendeznek egy globális szórakoztatóipari vásárt Las Vegasban, a szakértők pedig abban segítenek, hogy megértsük az idei jövőkiállításból mit és mikor fogunk a mindennapjainkban használni.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Nézd meg, hogyan teljesítette a feladatot Peller Anna párja!

Nézd meg, hogyan teljesítette a feladatot Valkó Eszter párja!

Nézd meg, hogyan teljesítette a feladatot Szabó Zsófi párja!

Nézd meg, hogyan teljesítette a feladatot Kovács Dóri párja!

Nézd meg, hogyan teljesítette a feladatot Róka Adri párja!

A fiúknak Zeusszal kommunikálva kellett helyes válaszokat adniuk a nőkkel és párjukkal kapcsolatos kérdésekre.

Kezében tarthatja egészségét, mivel saját kész leleteit viheti az orvoshoz, ha van okostelefonja. Meskó Bertalan azért dolgozik, hogy minden orvos partnernek tekintse, ne csak a beteget, de a beteg digitális eszközeit is. Kömlődi Ferenc szerint a mesterséges intelligencia segítségével a digitális eszközök felszabadítják az embert. Félelmetes?

Mesterséges intelligencia, öntudatra ébredés, fejlődés, hazugságok és önfeláldozás - ezekről is szólhatna a Chappie, ami előtt nagy kérdés volt, hogy Neill Blomkamp tud-e még District 9-i magasságokba emelkedni, vagy megmarad az Elysium-szintű alkotásoknál. Hölgyeim és uraim: megvan a válasz.