A hőhullám mérlege: 10 ezer vonat késett, 500-nál több el sem indult

A hőségriadó első 10 napjában (július 5-15) több mint 35 ezer járat indult el, ezek több mint 70 százaléka pontosan vagy 6 percnél kisebb késéssel közlekedett – közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága az rtl.hu érdeklődésére.

Az állami vasúttársaságot azután kérdeztük tapasztalataikról, hogy múlt hét pénteken szokatlanul őszinte nyilatkozatban arról számoltak be, hogy a kritikus hőségre érzékeny, egészségileg veszélyeztetett utasok, inkább utazzanak busszal, mert a Volán járatainak 84 százalékán van klímaberendezés, míg a vonatokon sokkal rosszabb a helyzet. Azt is kérték, hogy ha valaki nem bírja a meleget, akkor inkább halassza el az utazását.

Ehhez képest a MÁV-Start szerint a járataikon számottevő utascsökkenés nem mutatkozott, magas kihasználtsággal közlekednek. A Volánbusz balatoni, valamint Hatvan-Gyöngyös-Eger és a főváros közötti járatain pedig egyenesen 10-30 százalékos utasszám-emelkedést tapasztaltunk ebben az időszakban – közölték.

Ugyanakkor akik útnak indultak, azok nem kéjutazáson vettek részt. Arról már pénteken is beszámolt a MÁV, hogy a többnyire túlkoros vasúti járműveket és a pályát sem kíméli az extrém hőség. Az RTL Híradó stábja Budapesten, Békéscsabán, és Debrecenben forgatott pályaudvarokon, ahol a rutinos utazók nem lepődtek meg: a Keleti pályaudvaron nyilatkozó Fülöp Zoltánék például évek óta vonattal járnak Budapestre, már megszokták a viszonyokat, pedig mint azt az apa magyarázta, a napjuk nem volt könnyű. „Már rögtön egy óra késéssel indult Békéscsabáról a vonat, sajnos. IC kocsi volt, de tömve volt a szerelvény, úgyhogy borzasztó meleg volt a vonaton.”

„Káros anyagfeszültség”

A MÁV válasza szerint késésből volt bőven. A július 5. és 15. közötti időszakban a 35 ezer járat 30 százaléka késett, ez azt jelenti, hogy 10 500 esetben nem értek pontosan célba az utasok. Az adataik alapján ráadásul a vonatok 1,6 százaléka maradt el vagy pótolták busszal. Ez a 35 ezres járatszámmal számolva 560 vonatot jelent, ebből 73 esetben lehetett buszozni helyette, 487 vonat pedig egyszerűen kimaradt. „Minden esetben arra törekszünk, hogy a pótlás légkondicionált autóbuszokkal történjen meg. Ennek megfelelően a hőségriadó eddigi 12 napja alatt is mindig klímás autóbusszal pótoltuk a vasúti járatokat” – közölte a vasúttársaság.

Azt is hozzátették, hogy pótlásra legtöbbször a jármű szolgálatképtelensége miatt volt szükség, de felsővezetéki és biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést. Azt fontosnak találták megjegyezni, hogy a huzamos idejű magas hőhatás nem kíméli a többnyire túlkoros vasúti járműveket és berendezéseket sem, amelyek ilyenkor könnyebben és gyakrabban meghibásodhatnak.

Korábban arról számoltak be, hogy a tartós, rendkívüli hőség következtében a magas sínhőmérséklet – 50-60 Celsius-fok között – a pálya egyes szerkezeti elemeiben a forgalombiztonságot veszélyeztető, maradandó alakváltozásokat okozhat.

„A hőtágulás hatására a vágányokban káros anyagfeszültség keletkezik az időszakos karbantartások mellett is. Amennyiben ennek előjelei mutatkoznak, a vasúttársaság a biztonságos vonatközlekedtetés érdekében sebességkorlátozást vezethet be” – fogalmazott a MÁV, hozzátéve, hogy a nagy meleg hatására a felsővezetékek is megnyúlnak, így növekszik a felsővezeték-szakadás, áramszedőtörés vagy -sérülés kockázata is.

Aztán szombatra be is következett, amitől tartottak, majdhogynem összeomlott a vasúti közlekedés az ország egy részén. A Keleti Pályaudvar és Sülysáp közötti vonal teljesen leállt, több járat pedig kerülővel közlekedett, amitől alaposan megnőtt az utazások ideje.

Szalma Botond, közlekedési mérnök a Reggelinek a vasúti közlekedésben kialakult helyzet mélyebb okairól beszélt. „A közlekedés az ország ideg- és érrendszere, karban kell tartani, ez nem játék. Nálunk mi történik? Megpróbálunk 40 éves vonatokkal modern szolgáltatást nyújtani. 10 évig nem volt közlekedésért felelős minisztérium, a baj itt kezdődik” – mondta.

„Közlekedéspolitikának hívják, ami megoldhatná a káoszt, a szakembereket pedig vissza kell engedni a közlekedésbe” – tette hozzá a szakértő. Szerinte nem az a baj, hogy a miniszter (Lázár János áll a közlekedési tárca élén) politikus, de a szakmát is meg kell hallgatni.

„Állandóan siránkoznak, mire nincs pénz, de 30 év alatt legalább klímaberendezéseket lehetett volna szerelni még a régi kocsikba is, amiket használtan veszünk. Lehetne képezni a vasutasokat, és olyan nincs, hogy azért van menetrend, hogy megsértsük” – tette hozzá Szalma Botond.

A hőségről azt mondta Szalma, hogy „ne fogjunk már mindent a melegre, ez egy négy évszakos ország Szent István óta. Lehet hülyének nézni a másikat, csak nem érdemes”. A szakértő szerint műszaki megoldása mindennek van, csak meg kell építeni jó minőségben, nem kell „ellopni belőle 30 százalékot”.

Nyitókép: Bodnár Boglárka / MTI