Friss felmérés: a magyarok nagy része szerint objektív valóság nem is létezik

„Tényrelativizmus és a hírforrásokkal szembeni elbizonytalanodás a magyar közvéleményben” címmel készített kutatást a Political Capital, amelynek főbb megállapításait a Telex közli.

• A hazai válaszadók 67 százaléka teljesen vagy részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „sok dolog, amire tényként hivatkoznak a sajtóban, valójában csak egy vélemény”, és 76 százaléka értett egyet azzal a megállapítással, hogy „nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is”.
• A megkérdezettek 59 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.
• A megkérdezettek 36 százaléka erősen, további 38 százaléka pedig mérsékelten tényrelativista. Mindössze 18 százalékot tesznek ki azok, akik szilárdan hisznek a tények megismerhetőségében. 
• A Political Capital adatai szerint a tényrelativizmus közepes erősségű, pozitív összefüggést mutat az összeesküvés-elméletekben, a politikai és az egészségügyi álhírekben való hiedelmekkel, ugyanakkor nincs kapcsolatban az életkorral, a nemmel és az iskolázottsággal sem.
• A tényrelativizmus pártfüggetlen, minden szavazótáborban erős. A tényekről, a valóságról alkotott kritikus nézetek érdemben nem eltérőek egyik vagy másik párt szimpatizánsai körében, nem jellemző tehát az a politikai polarizáció, ami a legtöbb kérdésben áthatja a hazai közvéleményt.
• A tényrelativizmus egy társadalmi-politikai törésvonalakon átívelő jelenség, amely széles körben elterjedt a magyar társadalomban, és tág lehetőségeket nyújt a manipulációra.
• Bár a kormánypártiak inkább a kormányközeli, az ellenzékiek pedig inkább a független sajtót olvassák, jelentős a „keresztbefogyasztás” is: a hírfogyasztók 41 százaléka tájékozódik olyan forrásból is, amelyet ő nem tart hitelesnek – ez pedig szintén hozzájárulhat az információs elbizonytalanodáshoz bizonyos kérdésekben.
• A jelenlegi információs környezet kifejezetten erősíti a tényekkel kapcsolatos kételyt. Ez a jelenség nyilvánvalóan nem független az egyre erősödő politikai megosztottságtól, illetve a kormányzati kampánynarratívák által dominált, propagandisztikus médiakörnyezettől, ugyanakkor azoknak a válságoknak a természetétől sem – a Covid-járvány, majd Oroszország ukrajnai inváziója –, amelyek során a közvélemény megtapasztalhatta, mennyire össze tudják zavarni az ellentmondó hírek, vélemények a tájékozódást.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images