Ennyiből lehet szűkösen megélni Magyarországon

Az Egyensúly Intézet agytröszt negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez, legfrissebb adataikról a Pénzcentrum számolt be.

A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összegnél nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.

Ezzel szemben az Egyensúly Intézet kutatása szerint 

• jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. 
• A válaszadók 24 százaléka nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta. 
• A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 ezer forint felett keres.

Az eredmények negyedéves összehasonlítása alapján 2023. szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal nőtt a havi nettó 350 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest pedig 4 százalékponttal csökkent a szűkös megélhetéshez sem elegendő havi nettó 250 ezer forintból gazdálkodók hányada.

Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével. További 45 százalékának ugyan problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. 28 százalék állította, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget.

Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal ezelőtt. Bár a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, szeptemberhez képest 7-ről 12 százalékra bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak. Ezzel szemben a háztartások 19 százaléka kalkulál bevételcsökkenéssel. A tavalyi év azonos időszakával összevetve a társadalom jóval bizakodóbb: 7 százalékponttal apadt a bevételcsökkenést, miközben 7 százalékponttal gyarapodott a bevételnövekedést prognosztizálók aránya.

2 és fél évvel ezelőtti szintre zuhant a bérek vásárlóértéke a jegybank decemberi jelentése szerint. A miniszterelnök abban bízik, hogy 1 százaléknál kevesebbel csökken idén a reálbér. A Nemzeti Bank úgy számol, az élelmiszerek és az üzemanyagok ára már az uniós átlagot közelíti Magyarországon, vagyis drágábbak, mint a cseheknél, a lengyeleknél vagy Romániában:

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI