Kirúgták a képzőművészeti egyetemről, mert az igazat mondta, később a barátai jelentettek Kovásznai Györgyről

Virtuóz tehetség volt Kovásznai György festő, animációsfilm-rendező. Bár újszerű elképzelései miatt az irodalmi és képzőművészeti életben is parkolópályára tették, animációs rendezőként támogatókra talált, és megalkothatta páratlanul bátor, humoros és művészi filmjeit. Íróként pedig felolvasóesteken vett részt, ahol barátai jelentettek róla. Kovásznai György kacskaringós életútját követhetik nyomon Szikszai Ottilia portréjában.

Kovásznai György vizuális típus volt, ugyanakkor egy filozófus veszett el benne. Fiatalon kereste azokat a tanárokat és oktatási formákat, ahol többet kap, mint egy csendélet megrajzolásának tudása. Így került Vas István második felesége, Szántó Piroska növendékei közé.

„Amikor 14 éves korától elkezdett a Szántó Piroska-féle szabad iskolában tanulni – a gimnázium mellett persze –, akkor alapozódott meg az avantgárd iránti tisztelete és az arról szóló tudása, hiszen itt a korai ötvenes évekről van szó, amikor a közoktatásban elérhetetlen volt az avantgárdról szóló tudás” – mondta a XXI. Századnak Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész.

Tehetségre és szorgalomra, más erényekre nem is volt szüksége Kovásznainak, hogy felvegyék a képzőművészeti főiskolára. Az osztálytársai visszaemlékezéséből tudjuk, hogy volt egy sajátos játéka, amit hetente megtartott a Szépművészeti Múzeum régi képtárában.

Az éppen aktuálisan elkészített képét a kabátja alatt bevitte a múzeum terébe, és az osztálytársainak tartott egy védőbeszédet, hogy az ő képei miért jobbak, mint az ott kiállított francia festőké. 

És addig beszélt, amíg az osztálytársai azt nem mondták, hogy »hát tényleg Gyurikám, fantasztikus, amit te csináltál«, majd boldogan távozott” – mesélte a művészettörténész.

Kovásznai elutasította az ötvenes évek sematikus munkásábrázolását, inkább a francia festészetből merített ihletet. „Személyes tapasztalatokat akart szerezni arról, hogy a munkásosztály valójában hogyan él. Ezt etikusan csak úgy tudta megtenni, hogy ő maga is velük élt. Munkásotthonban töltött el egy évet, miközben a bányában dolgozott” – mondta Iványi-Bitter Brigitta.

Így vált a rendszer ellenségévé

Kovásznai egyéves tanulmányi útja után visszatért a képzőre, és bemutatta mestermunkáját. Mestere, Bernáth Aurél azonban nem értékelte műveit. Mivel a munkával járó szenvedés valóságát tilos volt ábrázolni, ő mégis megtette, Kovásznait eltanácsoltak a főiskoláról. 

Ezek után szabad szellemű művészekkel kereste a kapcsolatot, így például Korniss Dezső festőművésszel készített animációkat. „A magyar animáció először a hatvanas években találta meg azt a közös utat, ahol a képzőművészeti gondolkodás megnyilvánulhat az animáció csatornáján” – értékelte Kovásznai és Korniss munkásságát a művészettörténész.

Mivel az íráshoz is volt tehetsége, felolvasóesteken vett részt, ahol olyanok figyelték meg, akikre nem is számított. De Iványi-Bitter Brigitta fényt derített az igazságra, talált rá bizonyítékokat, hogy a barátai jelentettek róla.

Kovásznairól mint irodalmi huligánról érkeztek jelentések a Belügyminisztériumba, ami nagyon gyorsan elvette tőle a publikációs lehetőségeket.

Kovásznai lánya, Dorottya ennek tudatában sem akar ítélkezni azok felett, akik jelentettek édesapjáról, inkább tipikus kortünetként könyveli el az esetet.

Szikszai Ottilia teljes filmjét a XXI. században láthatják az RTL-en, hétfőn, a késő esti Híradó után.

Nyitókép: Részlet a Körúti Esték című animációból '72