Amikor megmozdul a föld, nincs hová menekülni – ezek voltak az emberiség történetének legpusztítóbb földrengései

A hétfő hajnali török-szíriai 7,8-as erősségű földrengés áldozatainak száma már ötezer fölé emelkedett. Minden valószínűség szerint ez a szám tovább fog növekedni, mivel az összeomlott épületek romjai között még mindig nagyon sok ember lehet. A hivatásos mentőalakulatok és a civilek együtt próbálják a felszínre hozni az embereket, de az időjárás ellenük dolgozik: a térségben a csapadék és a fagy megnehezíti a mentési munkálatokat. A Reggeliben a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetője mondta el, mi mindent kell tudni:

A török-szír katasztrófa az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb földrengése, csak a 2018-as az indonéziai és a 2015-ös nepáli földmozgás okozta pusztítás hasonlítható hozzá, az előbbiben 4340 ember vesztette életét, az utóbbiban pedig nem kevesebb mint 9184 ember halt meg.

Hogy kontextusba helyezzük a török-szír határ közelében történt földrengést, összegyűjtöttük az emberiség által feljegyzett legpusztítóbb, vagyis a legtöbb halálos áldozatot követelő földrengéseket.

Az öt legpusztítóbb földrengés listáját két kínai katasztrófa vezeti, de a legsúlyosabb katasztrófák közé került az óceáni földrengés által kiváltott 2004-es cunami is.

A 2004-es indiai-óceáni földrengés és cunami

2004. december 26-án az indonéziai Szumátra észak-nyugati partjainál 9,1-es erősségű, víz alatt földrengést mértek. A katasztrófa Ázsia délkeleti részén, az óceán mélyén történt, a becslések szerint a földmozgás utáni cunami több mint 227 ezer ember halálát okozta. Ebben az esetben a szokásosnál is nehezebb meghatározni, hogy hány halálos áldozata volt a katasztrófának, mivel a legtöbben a földrengés utáni természeti katasztrófák következményeibe haltak bele, például abba, hogy az érintett helyek egy részén ivóvízforrások semmisültek meg, vagy ihatatlanná vált a víz. A partot elérő cunami által keltett hullámok magassága olykor elérte a hat métert, a víz elöntötte az utcákat, elsodorva az embereket és az autókat.

Az 526-os antiokheiai (antakyai) földrengés

Az antiokheiai földrengés 526-ban történt a Bizánci Birodalomban, a rengések május 20-ától kezdve kilenc napon át pusztítottak. A földrengés következtében kialakult tűzvészben Antiokheia összes épülete elpusztult, egyes források szerint legalább 250 ezer ember lelte halálát a romok között, de vannak olyan beszámolók is, amelyek 300 ezer áldozatról tesznek említést. A ma Törökországhoz tartozó Antakya városa törésvonalon fekszik, ebben a térségben futnak össze az Afrikai-, az Arab- és az Anatóliai-lemezek. (A hétfő hajnali földrengés epicentruma az Antakyától mintegy 150-200 kilométerre északkeletre található Gaziantep környékén volt.) A középkor hajnalán történt földmozgás a ma használatos Richter-skála szerint 7-es erősségű lehetett. Az áldozatok közül sokan környékbeli településekből érkeztek a városba, mivel épp akkor ünnepelték Krisztus mennybemenetelét.

A 2010-es haiti földrengés

Haitit 2010-ben egy 7-es erősségű földrengés rázta meg, amelynek az epicentruma az ország fővárosától, Port-au-Prince-től 25 kilométerre helyezkedett el. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, 16 óra 53 perckor kezdődötek el. Számos utórengés is volt a térségben, egyesek elérték a 6-os erősséget. A haiti hatóságok hivatalos közlése szerint az földmozgásnak 316 ezer áldozata volt, bár egyes becslések szerint ez a szám valójában közelebb lehet a 220 ezerhez. A fővárosban több történelmi épület megrongálódott vagy leomlott, többek között az elnöki palota is, de az egészségügyi intézmények többsége is megsemmisült.

Az 1976-os tangsani földrengés

Egyes beszámolók szerint a kínai Tangsan városát csaknem teljesen elpusztító, 8,3-as erősségű földrengésnek rengeteg áldozata volt, Különböző feljegyzések 242 ezer és 655 ezer közé becsülik a halottak számát. A városban akkori mércével mérve fejlett földrengésfigyelő hálózat működött, de a rendszer éppen abban az évben, 1976-ban hibásodott meg. A föld július 28-án, ottani idő szerint 3 óra 42 perckor mozdult meg. A beszámolók szerint a talaj valósággal megpördült, először az óramutató járásával megegyező irányban, majd ellentétesen. A város építésekor a tektonikus lemezek mozgásának kockázatát erősen alábecsülték, ennek lett a következménye, hogy a tangsani földrengés lett minden idők egyik legpusztítóbb földrengése. Megerősítetlen, egyszerű téglaépületekből állt a város lakóházainak nagy része, ezeket a házakat könnyedén szétdobálták a felgyűrődő rétegek.

Az 1556-os senhszi földrengés

Az emberiség történetének legsúlyosabb feljegyzett földrengése a kínai Senhszi tartományban történt, ahol 1556. január 23-án kezdett mozogni a föld. A földrengésbe 97 kínai megye remegett bele, a katasztrófa egy 1000 kilométer átmérőjű területen szinte mindent letarolt, egyes megyékben a lakosság 60 százaléka odaveszett. A becslések szerint 830 ezer áldozata lehetett a katasztrófának. A földrengés azért okozta különösen sok ember halálát, mert ezekben a régiókban rengetegen löszfalakba vájt mesterséges barlangokban laktak, amelyek könnyedén beomlottak, és ahonnan lehetetlen volt kimenteni őket. A 8-as erősségű földrengés után még hónapokig, egyes beszámolók szerint fél évig is érezni lehetett utórengéseket.

Európa legnagyobb földrengése az olaszországi Messinában történt, ahol egy 7,1-es erősségű földmozgás a város lakosságának csaknem 40 százalékát megölte. Magyarország legpusztítóbb földrengése 1763-ban történt, a komáromi földmozgás 6,3-as erősségű volt, és 63 ember halálát okozta, emellett 120-an megsebesültek, összeomlott 7 templom és 279 épület.

Adatok: Our World in Data; Wikipédia. Nyitókép: China Photos / Stringer / Getty Images