Három bába közt vész el a Planetárium

Szerencsések az éjszakai égbolt rajongói, az év vége bőven tartogatott számukra csodás látnivalókat. Az amatőr és a profi csillagászok egyaránt izgalomba jöttek a Leonard üstököstől, 2021 meglepetésszerűen bejelentkező vándorától, és december elején több éjszaka is szemünk előtt nyüzsgött – kis túlzással – a fél Naprendszer: az esti horizonton szép együttállásban mutatta meg magát a Jupiter, a Szaturnusz, a Vénusz és a Hold. 2022-ben pedig arról a csillagászati szenzációról adhattunk hírt, hogy az év első üstökösét egy magyar kutató fedezte fel. 

Nem lenne csoda, ha sokaknak megfordulna a fejében, milyen jó lenne most elmenni, elvinni a gyerekeket a Planetáriumba vagy az Uránia csillagvizsgálóba, megnézni, meghallgatni egy előadást, részt venni egy távcsöves bemutatón.

Erre sajnos nincs mód. Már több mint négy éve zárva van a népligeti Planetárium. Az épület bezárásáról az után döntött az üzemeltető Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), hogy a nyári viharok, felhőszakadások miatt rendszeressé váltak a beázások, emiatt életveszélyes állapotok alakultak ki, több helyen leszakadt a plafon. A csillagászattal, űrkutatással kapcsolatos ismeretterjesztés felfüggesztése után 2018-ban végezték el a tető szigetelését, azóta azonban néma csend honol a Planetárium háza táján, ráadásul időközben az Uránia csillagvizsgálót is bezárták, átadva az épületet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért nevű szervezetnek.

Sötétbe burkolódzik

Pedig a Planetárium épületének vagyonkezelője, a TIT 2019-es és 2020-as közhasznúsági jelentéseiben az áll, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2018-ban befejezett tetőfelújításon kívül elkészült a teljes rekonstrukció terve is. A TIT beszámolói szerint a tervet az építésügyi hatóságok jogerősen el is fogadták, így elvileg minden készen áll az épület felújítására. 

A tervbe vett munkák közt szerepel egy csillagvizsgáló kupola építése is, az Uránia csillagvizsgáló felszámolásával a távcsöves bemutatókra alkalmas obszervatórium a Planetárium tetején kapna helyet. Az ezzel kétkupolássá váló épület a TIT elképzelése szerint olyan „komplex csillagászati intézmény” lesz, ami megfelel a XXI. századi követelményeknek.

Aki ezekben a hetekben, hónapokban felkeresi a Népliget nyugati sarkában lévő Planetáriumot, azt tapasztalhatja, hogy az összes bejárat zárva, az ajtókon semmilyen tájékoztatás nincs sem a bezárás okáról, sem az újranyitás időpontjáról. Az épület állaga a külső szemlélő számára rendben lévőnek tűnik, igaz, a lépcsőket, környező járdákat felveri a gaz, a falakat pedig futónövények borítják. Este – külső és belső világítás híján – teljes sötétbe burkolódzik a kör alakú tömb. Csak a központi fűtés kéményéből bodorodó gőz jelzi, hogy az épület nem teljesen elhagyatott – ez egyben jó hír is, mert valószínűleg legalább olyan hőfokon tartják az épület belső tereit, hogy ne fagyjanak szét a berendezések, szerelvények.

Nem egyszerű a helyzet

A Planetárium felújításának, modernizálásának, átalakításának, obszervatóriummal történő kibővítésének tehát elkészültek a tervei, a szigeteléssel megoldották a beázás problémáját, így már „csak” a munkák megkezdése, a kivitelezés lenne hátra – itt torpant meg a történet 2019 tájékán. Sokan úgy látják, hogy mindennek hátterében az 1977-ben épült Planetárium zűrös tulajdonviszonyai állnak.

A 2371 négyzetméteres épület 2018 óta 100 százalékig állami tulajdonban van – a tetőfelújítás ára az volt ugyanis, hogy a TIT lemondott az állam javára korábbi 81 százalékos tulajdonrészéről. A telek, amin a Planetárium áll, maga a Népliget (csaknem 320 ezer négyzetméternyi terület), egyetlen helyrajzi számon szerepel a földhivatali nyilvántartásban. A hatalmas, a Könyves Kálmán körút, Üllői út, Kőbányai út, Vajda Péter utca, déli körvasút határolta fás, bokros, ligetes terület osztatlan közös tulajdonban van. 95,6 százalékban a fővárosi önkormányzat a tulajdonos, 1,8-1,8 százalékban a magyar állam, illetve a X. kerületi önkormányzat, és 0,8 százaléknyi tulajdonrésze van a BKV Zrt.-nek.

A helyzet, kissé leegyszerűsítve a következő: az épület az államé, a vagyonkezelői jog a TIT-é, az alatta lévő föld több mint 95 százalékban a fővárosé. Alapvetően tehát e három szereplő közt dől el a Planetárium sorsa.

Eljutott hozzánk olyan, hivatalos helyről meg nem erősített információ, hogy az elmúlt időszakban valamikor a Planetáriumhoz tartozó földterületet kivették a Népligetből, és saját helyrajzi számot kapva állami tulajdonba került. A földhivatalból lekért tulajdoni lapokon azonban ennek nincs nyoma, csak az látszik, hogy a Planetáriumhoz tartozó 2371 négyzetméteres földterületre 2018-ban földhasználati jogot jegyeztek be az épület mindenkori tulajdonosa – jelenleg a magyar állam – javára.

Az emberek szeretnék régi fényében látni

Ami a fővárost illeti, az új városvezetésnek határozott szándéka a jó ideje elhanyagolt, leromlott állapotú Népliget revitalizálása. A Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztálya, illetve azon belül a Tájépítészeti Osztály idén online konzultáción kérte ki a fővárosiak véleményét a Népligettel kapcsolatban. A kérdések alapvetően arra irányultak, hogy milyen fejlesztéseket látnának szívesen a budapestiek a Népligetben, és a kérdőívek feldolgozása során az derült ki, hogy a Planetáriumot, az épület felújítását tartja a többség a legfontosabbnak.

A nyáron elkészült a Népliget Stratégiai Terve, szerepel is benne a Planetárium, mint a „parkban működő egyedüli kulturális funkció”, ami a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház (Opera) és a szomszédságába tervezett Közlekedési Múzeum mellett a térség kiemelkedő látogatottságú intézménye lehet a jövőben.

A fővárosi felmérés szerint a Planetárium „egykori modern épülete” „rossz, leromlott” állapotban van, megújítása külön projekt kellene legyen. Bardóczi Sándor, a Tájépítészeti Osztály vezetője, Budapest főtájépítésze a főváros Planetáriummal kapcsolatos terveiről érdeklődésünkre elmondta, a rekonstrukció kiemelt helyen szerepel a stratégiai projektek között, de a felújítás nem a főváros kompetenciája. 

Mivel nem tulajdonosa az épületnek, az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatokra, azokat csak szorgalmazni tudja. Egy korábbi megkeresésükre a vagyonkezelő TIT annyit válaszolt, hogy dolgoznak a rehabilitáció megvalósításán.

Vannak, akik már lemondtak róla

Több csillagásszal is beszélgettünk a Planetáriumról, de a téma érzékenysége miatt valamennyien kérték, hogy nevüket ne közöljük. Abban alapvetően egyetértenek, hogy a Planetárium jelenlegi helyzete tarthatatlan. Ezért elsősorban a három fél, az állam, a főváros és a TIT közötti ellentétek, kommunikációs zavarok, az összefogás hiánya tehető felelőssé. Vannak, akik mindezek ellenére reménykednek, elvégre az épület áll, a felújítás tervei elkészültek – bár a bennük szereplő műszaki tartalom rohamosan avul –, és mostanáig nem jelent meg a nyílt színen olyan szereplő, aki az épület megszerzésében, netalán elbontásában lenne érdekelt, ezért látnak esélyt a dolgok jóra fordulására.

Vannak viszont szakemberek – és nem kevesen – akik lélekben már elengedték a Planetáriumot, és lemondtak arról, hogy benne valaha világszínvonalú csillagászati ismeretterjesztés, nyüzsgő tudományos élet folyik majd. Olyan vélekedés is akad, hogy maga a koncepció is kissé idejétmúlt, egy planetárium önmagában ma már kevés ahhoz, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését, és évi sok százezer, millió látogatót becsalogasson.

A Planetárium fizikai helye is sokat változott, építésekor még nem volt akkora fényszennyezés a környéken, mint most. 

Mostanra félig körülvette négy, fölé tornyosuló, fényben fürdő épület is: a Népliget buszpályaudvar, a Telekom-székház, a Groupama-aréna és az új kézilabdacsarnok. 

Ezek miatt gyakorlatilag csak a nagyobb égitestek és bolygók megfigyelésére lehet alkalmas majd a leendő obszervatórium.  

Ráadásul Budapesten még működik az óbudai Polaris csillagvizsgáló, látogatható Újpesten a Kulin Csillagda és a Svábhegyi Csillagvizsgáló is, valamint vidéken is van több kisebb planetárium és csillagda is, sőt épült is nemrég, hamarosan nyit például a bükki csillagda. Ezeken kívül utazó planetáriumok is szolgálják az ismeretterjesztés ügyét. Így bár kétségkívül ikonikus és sokak által szeretett központ volt a Planetárium, hiányát már évek óta egyre kevésbé érzi a hazai csillagász közösség.

A Planetárium jövőjével kapcsolatban írásos kérdésekkel fordultunk a TIT-hez és az Emmihez is, azonban több hét elteltével sem kaptunk választ tőlük. Ha mégis reagálnak, beszámolunk válaszaikról. 

Nyitókép: Nagy Attila Károly/rtl.hu