Felnyitás nélkül lestek bele a tudósok egy ősi egyiptomi múmia belsejébe

Felnyitás nélkül, háromdimenziós komputertomográfia segítségével fedték fel egyiptomi kutatók egy, a modern korban mindeddig nem háborgatott 3500 éves királymúmia titkait. A vizsgálat eredményeit a Frontiers in Medicine című orvostudományi szakfolyóiratban publikálták kedden.

A 19. és a 20. században talált egyiptomi királymúmiákat már mind felnyitották, egy kivételével: ő volt I. Amenhotep (i.e. 1534 körül-i.e. 1504), akinek a holttestét az egyiptológusok mindeddig vonakodtak megbolygatni.

Nem ősi átoktól tartva, hanem azért, mert a múmia tökéletesen be van bugyolálva, gyönyörű virágfüzérek díszítik mintegy leomló hajzatként, arcát és nyakát finom, színpompás kövekkel kirakott élethű arcmaszk fedi.

I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermeke, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója volt az első, akit keresztbe tett kézzel mumifikáltak, és az utolsó, akinek agyát nem távolították el koponyájából a balzsamozáskor – ismertette a digitális boncolás eredményeit keddi közleményében az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium.

A fáraó 1881-ben Luxorban talált múmiájának orvosi képalkotó technológiával végrehajtott vizsgálata azt is feltárta, hogy a király, aki számos hadjáratot vezetett uralkodásának 21 éve alatt, körülbelül 35 évesen hunyt el. Ugyanakkor nem találtak olyan sérülést vagy betegség okozta torzulást, amely felfedhetné halála okát. Csak post mortem csonkolásokat találtak rajta, amelyeket valószínűleg sírrablók okoztak első eltemetése után.

A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy I. Amenhotep 169 centiméter magas volt, körülmetélték, és jó fogai voltak. Hasonlított az apjára: keskeny ajka volt, kicsi és keskeny orra, göndör haja és enyhén előreálló felső fogai voltak. A pólya alatt 30 amulettet és egy egyedülálló, aranygyöngyökkel díszített aranyövet visel.

A múmia digitális kibontása lehetővé tette, hogy eddig példa nélkül álló részletességgel tanulmányozzuk a kiváló állapotban konzerválódott holttestet – közölte Szahar Szalím, a Kairói Egyetem orvostudományi karának radiológus professzora, a kutatás vezetője.

I. Amenhotep múmiáját legutóbb három évezrede, négy évszázaddal az eredeti bebalzsamozása és eltemetése után nyitották fel, amikor a 21. dinasztia papjai helyreállítottak és újratemettek korábbi királymúmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók okozta károkat.

Nyitókép: Az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium által 2021. december 28-án közreadott, komputertomográfiás múmiavizsgálat során készített felvétel I. Amenhotep (i.e. 1534 körül-i.e. 1504) egyiptomi fáraó koponyájáról. – Fotó: EPA / MTI