Háború és családi viszály a székesfehérvári Vörösmarty Színház újabb darabjában, Euripidész tragédiájában. A műfaja sorsjáték, ami arra is utal, hogy a görög mitológiában az emberek élete látszólag az istenek kezében van.

Írók gyűjteményeit mutatják be a tárlaton, amit a PIM alapításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek. 

De kié lesz a kutya? – ez a tréfásnak szánt, ám fontos kérdés a címe annak a válási komédiának, amelyet az Orlai Produkció mutatott be a Belvárosi Színházban. Egy német film sztoriját vitték színpadra. Bár műfaja szerint nevettetni akar, a darab fontos kérdéseket boncolgat – és a nézők életét is bevonja az előadásba. 

Üvegszobrok és üvegből készült kísérleti formák Budapesten a Klebelsberg Kultúrkúria kiállításán. Az üvegfúvást, ezt a kihalófélben lévő művészeti ágat az UNESCO, az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete felvette az örökségvédelmi programjába.

Felújították a Modern idők című állandó kiállítást a Nemzeti Galériában. A budai Várban lévő tárlat az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóit és művészcsoportjait helyezi középpontba. Az eddigi képek és tárgyak közé most újabbakat helyeztek el és új magyarázatok is készültek. Újonnan restaurált képek és tárgyak, Bauhaus enteriőr és egy igazi szenzáció, Moholy-Nagy László egyik képe szerepel az új állandó kiállításon.

Már harmadszor rendezi a Hamletet Alföldi Róbert, ezúttal a Budaörsi Latinovits Színház mutatja be Shakespeare tragédiáját. A címből ezúttal kimaradnak a magánhangzók, jelezve, hogy a rendező új értelmezésben, új fordításban és dramaturgiával állította színpadra.

Fridrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját a Vígszínház tűzte műsorára. A gyakran játszott művet ez alkalommal különleges technikával vitték színre, sok jelenet a színpad alatt játszódik, ezek bemutatását videófelvételek vetítésével oldották meg. A darabot David Doiasvili grúz rendező állította színpadra. 

A holokauszt idején elhurcolt művészek műveit mutatják be a Magyar Nemzeti Galériában. A rajzok a gettókban, a munkaszolgálat alatt, a koncentrációs táborokban készültek. A művek jelentős részét soha nem állították ki így egyben. 

Legértékesebb képeit mutatja be a Fotográfiai Múzeum új kiállítása. Láthatják például Robert Capa, André Kertész és Martin Munkácsi fotóit. A képkészítés fontos technikájára utal a tárlat címe: Mélység/élesség.

Pénteken mutatták be a Fekete hattyút a Szegedi Kortárs Balett társulatának előadásában. A darab egy pszichiátrián játszódik. A társulat a szegedi és a budapesti előadásokat követően Belgium több városában, majd Párizsban lép fel.

Lebontásra ítélt otthonok, nyomor, háború, diáktüntetések, foci – a többi közt ezekről szólnak a 42. sajtófotó kiállítás képei. 250 fotóriporter csaknem 2500 képét nézhetik meg a Robert Capa Központban június elejéig. A megnyitó díszvendége, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus arról beszélt a Híradónak, hogy a tudósoknak is óriási segítséget jelenthetnek a képek, ha bonyolult dolgokat kell megértetniük.

A világon először mutattak be egész estés animációs dokumentumfilmet. A Kék Pelikán a '90-es években játszódik. A bűnügyi történet eredeti szereplőivel felvett interjúkat színészek mondták el, a helyszínek utólagos rekonstruálása és eljátszása helyett megrajzolták a jeleneteket. A filmet már vetítik a mozik.

Elég! – ezzel a felkiáltással állnak ki a Radnóti Színház művészei fontos társadalmi és szociális kérdések mellett. Ezt egy fényképkiállításon mutatják be az Eötvös utcai művelődési házban, ahol rendszeres vezetést tart egy-egy színész az általa választott témában. A kiállítás április 28-ig látogatható.

40 év után újra bemutatta A trójai nők című tragédiát a debreceni Csokonai Színház. Nem a hősök, hanem a legyőzöttek vannak középpontban. A darabot nem az eredeti görög szöveg fordításában adják elő. A modern magyar nyelvezet Illyés Gyulának köszönhető. 

A nemzetközi filmszakmában ismert és jegyzett Balázs Béla-díjas rendező nem akar több – ahogy ő mondja – szívességi filmet készíteni. Filmtrilógiájának középső darabját, a Kálmán-napot, ugyanakkor mutatták be, mint a 6 milliárdos állami  támogatásból készült Petőfi-filmet.

Új projektjén már Olaszországban dolgozik.  

Ez először a járvány miatt maradt el. Ezúttal a fővárosi színházak mindegyike tartott valamilyen programot. A nézők járhattak a díszletek között, vagy nyilvános próbákon vehettek részt. Ez olyan sokakat érdekelt, hogy éjjel az esőben hosszú sorok alakultak ki.

Örkény-egypercesek helyett Manger-ötpercesek: a Magány a garzonban lakik című novelláskötetben a szerző hétköznapi történeteket mutat meg egyszerű nyelvezettel, sokszor szatirikus felhanggal és velőtrázó őszinteséggel. „Egy barátom azt mondta, elég depressziósak a novelláim” – mondta Manger Adrienn kollegánk a könyv bemutatóján, de ez csak akkor tűnhet így, ha az ember nincs hozzászokva ahhoz, hogy néha arcul csapja a valóság. A történetek nők szemszögénből mutatnak meg olyan érzelmeket, mint a magány, az elveszettség, a csalódás, de közben ott bujkál a remény – még ha csak egy titkárnő elejtett mondatában vagy egy kávéfőző beszerzésének történetében is.

Csontváry Kosztka Tivadar festménye a legnagyobb attrakció a Virág Judit Galéria Róma-Budapest című ingyenes kiállításán. A kiállítás arra vállalkozott, hogy a 19. század közepétől egészen a 20. század közepéig megmutassa azt, hogy milyen magyar festők jártak Itáliában, Rómában kik hogyan inspirálódtak. A galériában mintegy száz képet nézhetnek meg nagypéntekig. Együtt ezeket még soha nem mutatták be. Van olyan kép, amelynek biztosítása 100 millió forint.

Egy elveszettnek hitt, újra felfedezett életművet mutat be az AmiKor galéria. Percz János Munkácsi-díjas ötvös-szobrászművész a szocializmus ünnepelt iparművésze volt. A dísztárgyakból szerzett vagyona felszabadította, és vallásos témájú fémszobrokat is készített. Ezek az alkotásai halála után 15 évig érintetlenül álltak a műtermében.

Előadás, amelyet nemcsak színházban játszanak, hanem úgy rendezték meg, hogy osztálytermekben is bemutatható legyen. Így vitte színre a Nobel-díjas Kertész Imre regényét, a Sorstalanságot a Katona József Színház. A darab nem csak a holokausztról szól, hanem a gyerekek is magukra ismerhetnek a főszereplőben.

Az elmúlt 60 év egy fotós szemével. Benkő Imre Príma Primissima-díjas fotográfus munkáiból nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Ezzel köszöntik a 80 éves művészt. Bejárta a világot és sorsokat mutat be, miközben észrevétlen akar maradni. 

Gyilkosság, pedofília és vérfertőzés az ókori Görögországban – Szophoklész Oidipusz című művének modernizált változatát adják elő Budapesten a Radnóti Színházban. Az átdolgozott változatban az antik tragédia mai kriminek hat.

Cziffra György zongoraművész titkosszolgálati megfigyeléséről állított össze kiállítást az Állambiztonsági Történeti Levéltár. Az 1921-ben született csodagyerek Magyarországon szinte elkallódott, disszidálási kísérlete után börtönbe került. Felesége egyiptomi táncosnő volt, vele emigrált Párizsba. A Kádár-rendszerben azért figyelték, hogy visszacsábítsák az akkor már világhírű művészt.

Budapesten jövő pénteken, március 1-jén kezdődik a biohulladékok elszállítása az Etele és Neszményi úton. Ez még csak próbaüzem lesz. A Mol hulladékgazdálkodási cége, a MOHU azt vizsgálja, hogyan élnek a családok az új lehetőségekkel, hogyan lehet az élelmiszermaradékokat hasznosítani a biogázüzemekben. Vidéken már február elsejétől beindult a háztartások biohulladékának hasznosítása.

A tudósok és a politikai hatalom felelőségéről szól a Rózsavölgyi Szalonban héten bemutatott A díj című darab. Az előadás valós történetet mond el, ami az egyik Nobel-díjjal kapcsolatos. A színdarabhoz a tudósok felelőségét hangsúlyozva két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc levelet írt a rendezőnek. 

Már csak ezen a hétvégén lehet megnézni a tavaly 101 évesen elhunyt Françoise Gilot festményeiből rendezett kiállítást Budapesten a Műcsarnokban. A művész 10 évig élt együtt a nála 40 évvel idősebb Pablo Picasso-val, aki szakításuk után sokáig próbálta megakadályozni Gilot művészeti sikerét.

A fiatalabb generációt is szeretnék elhívni a kiállításra. Vincent Van Gogh néhány alkotása mozog, de eredeti képek nincsenek. Rendhagyó tárlaton mutatják be az 1800-as évek második felében alkotó festő műveit Budapesten, a BOK-csarnokban. Ezen a kiállításon még fényképezni is lehet.

Budapest után majd Párizs következik. De most még a Kieselbach Galériában látható Vera Molnár magyar származású számítógépes művész kiállítása. Egyik grafikai sorozata tavaly 1,2 millió dollárért, átszámítva 420 millió forintért kelt el egy árverésen.

1956 óta nem történ olyasmi, mint most: magyar rendező vitte színre Antonín Dvořák Ruszalka című operáját. A művet Szikora János rendezésében szombaton mutatták be a Magyar Államai Operaházban. A jelmezeket a világhírű Zoób Kati divattervező készítette.

A II. világháború pusztítása különösen súlyosan érintette Magyarországot és Budapestet. A világégés után a nyugati segélyszervezetek nagy mennyiségű adományt küldtek az országba, hogy ezzel enyhítsék az emberek szenvedését. Itthon Nyugatról visszatért magyarok segítségével intézték a segélyek célba juttatását, a XXI. század hétfő esti adásában olyanokat láthatnak, akiket emiatt meghurcoltak és bebörtönöztek. Pusztán nyugati kapcsolataik, és az onnan érkezett segélyek miatt váltak gyanússá, akikben nem bízott az állambiztonság. Még olyanokban sem, akik egyébként kommunisták voltak.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

Hogyan került ő a miniszterelnök-jelölti pozícióba, és mit mondott neki Orbán Viktor, amikor átadta a miniszterelnöki irodát? Miért nem lépett be a rendszerváltás után az MSZP-be? Hogyan gondol ma ügynökmúltjára? A 80 éves Medgyessy Péter volt miniszterelnök a XXI. századnak idézte fel a múltat, és őszintén beszélt arról is, milyen „szamárságot” követett el, ami később támadhatóvá tette.

Ez a szakma, nincs mese, valahogy rombolja a személyiséget. Nincs idő, alkalom, lehetőség arra, hogy az ember önmagát is karbantartsa, „hogy megőrizzen valami olyan tartást belül, amitől nincs kiszolgáltatva ennek a rohadt szakmának” – mondta sok egyéb mellett Alföldi Róbert, akire nagy hatást gyakorolt az a 24 beszélgetés, amelyet idősebb pályatársaival folytatott a Főszerepben című portrésorozatban.

„Erős és győztes csapatainkról” szóló hírek, az ellenség démonizálása és a háború szükségszerűsége plakátokon és cikkeben a II. világháború idején. A háború eleinte valószínűtlennek tűnt, de apránként lelkileg és testileg is felkészítették rá a magyarokat. A hátország mindennapjait idézi fel hétfőn a XXI század.

Ha büntetni nehezen is tudták az azonos neműek szerelmét, zsarolni remekül lehetett őket. Többeket bírtak rá így a besúgásra a Kádár-korszakban, a belügy pedig változatos módszerekkel szervezte be a kiszemelt embereket. Persze, mint minden diktatúrában, a szocializmusban sem esett mindenki egyenlő megítélés alá.

1962-ben, veszedelmes időszakban döntötte el a 16 éves Spiró György, hogy írni fog. A három szláv nyelvet beszélő író a rendszerváltás előtt írta Jönnek című, nagy hatású versét, amely kirobbantotta a népi-urbánus vitát. A XXI. század hétfő esti jubileumi adásából videós ízelítőt adunk, és a riporter személyes vallomását is elolvashatják.

Faludy György szemérmes vallomást tett a XXI. század filmjében, amellyel életében sosem akart szembenézni. Legmélyebb érzelmeiről és az eltitkolt szexualitásáról beszél. A költő 2002-ben csak úgy vállalta az interjút, ha az haláláig egy elzárt fiókban marad. Nem akarta, hogy bárki bánthassa vonzalmai miatt.

A színésznő varietéről varietére vergődött, amíg végre a fővárosba került. Itt is énekesnőként, táncosnőként kereste kenyerét. A negyvenes évek elején viszont már a film is fölfedezte magának Déry Sárit, és szexszimbólumot csinált belőle. A filmvásznon is csak a gyönyörű, ámde butácska nőt alakíthatta. Pedig akkoriban különös terveket szőtt. Klasszikusokat tanult, komoly színész akart lenni. A XXI. század 2005-ben készült filmje a tragikus sorsú színésznőről.

1973-ban szembesült a fejlett világ az első kőolajválsággal. A magyar állami tévé gúnyosan számolt be arról, hogyan tűntek el a gépkocsik a nyugati nagyvárosokból, jelezve, hogy nálunk ez nem kövezhet be. A válság persze hozzánk is begyűrűzött, az árrobbanás pedig az ország eladósodásához vezetett, aminek következményeit évtizedeken át nyögték a magyar emberek.

A türk népekkel való kapcsolatkeresés eszköz volt a politikusoknak, hogy megszilárdítsák hatalmukat.

Büntetés volt a színésznek vidéki színházban játszani. Soha nem lehetett a kisvárosi elit része. A publikum viszont ünneplőben ment a színházba, igaz egymásnak öltöztek ki, nem a csepűrágónak. Lázs Sándor filmje a XXI. században. A teljes adás ITT nézhető vissza.

Mi varázsol el, ha a filmet nézünk? A történeteket a színek és fények harmóniája teszi meséssé, a jelmez pedig hitelessé. Az Oscar-díjra jelölt Szakács Györgyi az egyik legjelentősebb tervező a világon. Kik viselték ruháit a nagy hollywoodi produkciókban és miért szakad el a jelmez egy-egy színészen? A teljes adást megnézheti: ITT.

Színészek, festők voltak a szomszédjaik Szentendrén. Egy életút, amely vargabetűvel kezdődött, aztán a szorgalom és a tehetség kiegyenesítette. Szakács Györgyi jelmeztervező a XXI. században, ahol a lendák velünk élnek.

Papok és urak mindig egyek, még a szocializmusban is. Milyen bűnöket követtek el a kommunista uralmat, majd a Kádár-rendszert kiszolgáló papok A teljes adásért kattintson: IDE.

Hogyan lett Mindszenty József érsek, ki segítette? Miért haragudott meg egy egyszerű szerzetesre, aki egyház- és világpolitikai játszmákat folytatott Rómában? Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes élete a XXI. században - Lázs Sándor filmje.

Michelangelo azzal bizonyította mesteri tudását, hogy fiatalon olyan szobrot készített, amelyről azt hitték, az antikvitásból származik. Gorka Géza keramikus olyan vázát készített az 1930-as években, amelyet XVII. századinak véltek. Hogyan szólt be a magyar mester Picassónak, aki csak pingált a tálakra, de nem tudta, mi az a máz? Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. Az első részt ide kattintva nézheti meg.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. A második részt ide kattintva nézheti meg.