Magyarországon is lehetne kötelező oltás, de nincs sok esélye

Februártól kötelező lesz a védőoltás a 18 éven felülieknek Ausztriában, aki nincs beoltva, annak 600 euró és 3600 euró (nagyjából 214 ezer és 1,3 millió forint) közötti pénzbüntetést kell fizetnie. Az ellenőrzések március közepén kezdődnek, a büntetéseket az utólagos oltással lehet elkerülni. 

Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője ezzel kapcsolatban a Reggeliben elmondta, hogy jogilag akár Magyarországon is el lehet rendelni kötelező oltást, de van egy sor olyan feltétel, amit a parlamentnek vagy a kormánynak mérlegelni kell. 

A legfontosabb kritérium, hogy csak akkor lehet elrendelni kötelező oltást egy országban, ha arra feltétlenül szükség van, hiszen azzal az emberek önrendelkezési jogát korlátozza az állam – mondta el Demeter. Ha kötelezés nélkül, vagy enyhébb jogkorlátozó eszközökkel – mint például a kötelező maszkhasználat – is el lehet érni a társadalom védelmét, akkor nem lehet jogszerűen elrendelni. 

Szintén fontos, hogy kell egy legitim cél, ebben az esetben az, hogy a társadalmat megvédjük a járványtól, és emellett az oltásnak alkalmas kell lennie ennek a célnak az elérésére. Itt két dolgot kell mérlegelni: hatásosak-e, és biztonságos-e a vakcinák. 

Emellett a jogkorlátozásnak arányosnak kell lennie. Például a minden évben megjelenő influenzajárvány miatt nem lehet elrendelni kötelező oltást, mert az általában egy enyhe lefolyású betegség, és a jogkorlátozás ebben az esetben túl súlyos lenne. 

Az is kérdés, hogy mekkora társadalmi ellenállást vált ki a kötelező oltás – mondta Demeter Áron. Elképzelhető, hogy nem is lenne hatékony az oltás elrendelése, mert az emberek akkor már csak azért sem adatnák be. 

Ausztriában is van egy erős ellenállás, és bár az oltásellenes politikai erők erősödnek, az osztrák társadalom többsége támogatja az oltást – közölte Demeter. Emellett pedig az osztrákok nagy része jobban követi azt, amit a kormány járványügyben mond nekik.

Demeter szerint egyelőre nem számíthatunk a kötelező oltás bevezetésére Magyarországon. 

Mint elmondta, nálunk Ausztriához képest sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy meg lehessen hozni egy ilyen döntést. Az egyik fontos hiányzó adat, hogy Magyarországon mindenki megkapta-e már az oltást, aki akarta, ezt ugyanis nem tudjuk – közölte Demeter Áron.