A mániákus toxikológus

Dédnagyapja testvére találta ki a Sacher-tortát, sőt Mozart dédnagyanyja is Sacher-lány volt. Családjában 5 dinasztiára visszamenően találunk orvosokat, édesapja is az, így számára természetes volt, hogy ő is ezt a hivatást választja.

“A puttony sokat számít. Hogy mit kap az ember, és mit visz magával.”

Elsőre nem vették fel az egyetemre, ezért állatgondozónak állt. Utána műtősfiú lett az egyik koraszülött osztályon, ő tisztította az inkubátorokat. Az egyetem és a kórház mellett pedig folyamatosan mentőzött, 18 évig mentőstisztként vonult a betegekhez.

“Mindig is a sürgősségi ellátás érdekelt. Az ottani, hirtelen meghozandó döntések pillanata.”

A feleségét már diákkorában ismerte, a hölgy egyébként hídépítő mérnök, és nagyon jól tolerálja Zacher Gábor mániáit. Merthogy van neki pár.

Munkamániás: imád dolgozni, naponta átlagban 4-5 órát alszik, mindig fejleszti magát, sokat ügyel, nyilatkozik. Csokifüggő, de imád futni, szerinte az is függőség. Futás közben tudja rendezni a gondolatait. Imád pipázni, szenvedélyesen gyűjti a pipákat, a világ minden tájáról hozott már egy-egy darabot.

“Pipát az ember úgy vásárol, hogy ránéz, és kiszúrja – ahogy a feleségemmel is megismerkedtem!”

Szereti a barokk trombita zenét is, amire teljesen véletlenül kattant rá, és megőrül a karácsonyi fényekért, bár tudja, hogy ciki, minden évben nagyon kivilágítja a házát.

“Erre csak azt mondta a gyerek: hagyjuk apát, hadd csinálja!”