Tízes szikét! Epit! Töltés 200-ra! – Ezt gondolják a valódi orvosok a kórházas sorozatokról

Teljesen mindegy, hogy az ember mikor született, minden generációnak megvan A KÓRHÁZAS SOROZAT-élménye: a nézők falják az orvosok mindennapjait, a kórházakban szövődő szerelmi szálakat, de valljuk be, az életmentés bonyodalma is képes újra és újra lenyűgözni minket. Egyetlen ilyen sorozat sem azért készül, hogy bármelyik orvostanhallgató ebből tanuljon a vizsgáira, egy szórakoztató vagy éppen könnyes dráma kedvéért a forgatókönyvírók simán képesek feláldozni a valóságot.

Például – a hollywoodi elképzeléssel ellentétben – az orvosi pihenőket nem a gyors kettyintésekre találták ki, de az is nehezen elképzelhető, hogy egy kórház onkológiai osztályának a vezetője és a diagnosztacsapat főnöke munkaidőben csocsózgasson (mint ahogy ez a Doktor House-ban előfordult). A Grace klinikában már a fél szereplőgárdát kinyírták, volt benne súlyos autóbaleset, repülőgép-szerencsétlenség, felrobbant a kórházban egy bomba, az egyik szereplő halálra égett, a másikat halálra szúrták, de a kórházi személyzet igen tekintélyes része volt már rákos vagy kapott infarktust. Ha egyik sem, akkor tutira akkor indult meg náluk a szülés, amikor hurrikán söpört végig a városon, vagy órákra elment az áram. Szerencsére egy átlagos kórházban ennél jóval „unalmasabb” az élet. 

Milyen tévés klisék bukkannak fel újra és újra, amiknek semmi közük a valósághoz, és miért jobb, ha nem a képernyőről tanuljuk meg az újraélesztést?

„Az újraélesztés természetes eleme a tévésorozatoknak” – idézik Dr. Richard Beddingfield aneszteziológust a St. George’s University honlapján. „Mi mással lehetne jobban építeni a feszültséget, mint azzal, hogy az orvos néhányszor megütögeti a beteg mellkasát, mire a beteg hirtelen kinyitja a szemét, és megköszöni mindenkinek, hogy megmentették az életét?” – teszi fel a kérdést. Ám felhívja a figyelmet: az újraélesztés a való életben nem olyan gyors és semmiképp nem olyan egyszerű, mint a sorozatokban, sokszor több orvosi beavatkozást igényel. 

Beddingfield szerint a legtöbbször az újraélesztés nem jár sikerrel, de ha igen, akkor is előfordulhat, hogy néhány törött bordával jár. Ráadásul nemigen történik meg, hogy egy beteget több mint egy órán keresztül élesztenek újra, pedig a drámák időről időre előhúzzák a kalapból ezt a jelenetet (ahogy azt is, hogy a halottakat összedörzsölt defibrillátor-lapátokkal hozzák vissza az életbe). A betegek pedig csodák csodájára maradandó agykárosodás nélkül ússzák meg az incidenst. Például Meredith Greyt is egy örökkévalóság volt újraéleszteni, miután megfulladt, megfagyott és meghalt. Nem is csoda, ha az emberek inkább a bűnös élvezet miatt nézik a róla szóló szériát.

Az Insider pár éve orvosokkal és ápolókkal vette végig a kórházas sorozatokat. A cikkben két szempont szerint – orvosi és szórakoztató érték – szerint pontozták őket, és nem meglepő módon a Grace klinika végzett az utolsó helyen (a lista élén a Dokik, a Vészhelyzet és a House állt). A sorozat 2005 óta fut (bár a fentebb említett okok miatt alaposan lecserélődött a szereplőgárda), azonban az orvosok úgy látják, hogy a számos kitalált szerelmi szál és az adrenalinnal átitatott légkör totálisan erőltetett. Dr. Ross Kopelman szemészorvos szerint a Grace klinika inkább egy melodramatikus románc, mint orvosi sorozat. 

„A való életben soha nem látsz gyakornokot egyedül műteni, kórházi feletteseket megkerülni, vagy olyan rezidenseket, akik folyamatosan hibáznak, mindenféle következmény nélkül” – mondta. De Dr. Danielle DonDiego is arról beszélt, hogy 

a műsorban ábrázoltakkal ellentétben az orvosok és a rezidensek nem egyformán jártasak az orvostudomány minden területén. 

„A sebész rezidensek a való életben nem dolgoznak olyan sok különböző szakterületen, mint például a csecsemők világra hozatala, a komplex belgyógyászati esetek diagnosztizálása vagy az agysebészet” – mondta az orvos. Mary Sweeney nővér is azt nyilatkozta, hogy a Grace klinika semmilyen módon nem tükrözi, hogyan bánnak a betegekkel a kórházban valójában. „Van néhány olyan kórházas sorozat, ami miatt forgatom a szemem, és ez az egyik ilyen. Körülbelül olyan messze van a kórházi valóságtól, amennyire csak lehet”.

A nézők valószínűleg nem néznének olyan sorozatot, amelyben az orvosok egész nap papírokat töltögetnek, ám Dr. Dana Rice urológus jókat derül azon, hogy a Grace klinikában már minden lehetséges katasztrófa megtörtént. „A mindennapi kórházi munkák sokkal kevésbé drámaiak. Az orvosok a nap nagy részét papírmunkával és telefonálással töltik” – mondta Rice, aki hozzátette, hogy ő még sebészként is sok időt tölt a számítógép előtt, a kórlapok kitöltésével.

Hasonló hibák mutatkoznak meg akkor is, amikor egy sorozatban lélegeztetőgépre tesznek egy beteget. A már említett Beddingfield doktor elmagyarázta, hogy a kómában fekvő vagy a súlyosabb állapotban lévő betegeket a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetik, ő azonban már nem is számolja, hány olyan súlyos tévés beteget látott, akin csak egy orrkanül volt. 

Az egészségügyi szakembereknek természetes, hogy olyan dolgokra is felfigyelnek, amikee a civil néző sosem. Vegyük a kórházi ágyakon fekvő betegek mellett látható monitorok kijelzőjét. Beddingfield felidézi, hogy a régebbi orvosi műsorokban még kartonpapírból készült, változatlan hullámformákkal és számokkal ellátott kellékeket használtak, ám a mostani sorozatokban már számítógépes szoftvereket vetnek be. Ám ezek sokszor a legkevésbé sem tükrözik a beteg állapotát. Beddingfield emlékszik egy olyan jelenetre, amikor 

a nővérek egy szívleállás miatt kiabáltak, és azonnal hívták az orvosokat, miközben a beteg monitorjai tökéletesen stabil életjeleket mutattak.

Az Insider által megszólaltatott orvosok egyöntetűen imádták a Dokikat és a fiatal orvosok életének meglepően reális ábrázolását. Bár a Dokik nem dráma, hanem szitkom, a valódi orvosok szerint ez a sorozat ábrázolja a leghitelesebben a kórházi életet. „Az összes orvosi műsor közül, amely műsorra került, szerintem a Dokik a legpontosabb. Bár vígjáték, a legtöbbször pontosan ábrázolja a rezidens orvosok életét. Megmutatja, hogy mi történik egy kórházban a mindennapokban, nem csak azt, hogy mi történik, amikor vészhelyzet van” – mondta Kopelman. Neki és a többi megkérdezettnek az tetszett a legjobban, hogy a Dokik emberszámba vette a karaktereket. DonDiego szerint a humor, amit a szereplők meglátnak az orvosi esetekben, hasonló ahhoz, amivel az orvosok a való életben is „megőrzik a józan eszüket a nehéz helyzetekben”. Dr. Cherilyn Cecchini gyermekorvos pedig egyenesen úgy érzi, hogy a Dokik az egyetlen olyan orvosi sorozat, amely mintha kifejezetten orvosoknak íródott volna. „A Dokik azon kevés orvosi műsorok egyike, amit orvosként is úgy tudok nézni, hogy nem borulok ki valamilyen durva pontatlanságon vagy túlzáson.”

A kórházas sorozatokban az orvos meglát egy beteget a sürgősségi osztályon, felveszi a kórházba, megnézi a CT-eredményeit, majd steril kesztyűt húz a műtőben. Pedig egy műtétet igénylő beteg valószínűleg féltucatnyi különböző orvossal kerül kapcsolatba, nem is beszélve a szakápolókról és az asszisztensekről. A mindenes orvosok csak a forgatókönyvírók képzeletében élnek – mondta egy másik szakember. Gondoljunk csak Dr. House-ra, aki bárhol, bármilyen körülmények között tudott magának pácienst szerezni, ha azok nem egyből hozzá mentek.

A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy messze a Doktor House a legpontosabb orvosliag, sőt az egyik nyilatkozó elmondta, hogy még tanult is néhány dolgot a szériából. A sorozat szellemessége és karakterei miatt hatalmas rajongóbázist épített, az orvosok pedig különösen nagyra értékelték, hogy a műsor többnyire pontosan ábrázolta a tüneteket és az állapotokat. „Az egyes epizódok orvosi rejtélyei még orvosként is izgalmasak. Mivel a sorozat alapfeltevése a ritka esetek diagnosztizálásáról szól, nem érzem annyira túldramatizáltnak, mint más műsorokat” – mondta DonDiego. Dr. Amber Robins háziorvos pedig tanult is egy-két dolgot a goromba Dr. House diagnosztikai módszereiből. „Amikor orvostanhallgató voltam, ez a sorozat segített megismerni számos orvosi állapotot, és megmutatta, hogyan kell pontosan összeállítani a lehetséges diagnózisok listáját” – magyarázta Robins.

A Michigani Állami Egyetem orvoskutatói csoportja Lindsey Ouellette vezetésével 271 epizódot nézett meg a főműsoridőben játszódó kórházi drámákból, köztük a Vészhelyzet, a Grace Klinika, a Doktor House, a Jackie nővér és 12 másik sorozatból, és több mint 1000 egyedi példát figyeltek meg a kitalált orvosok és nővérek szakszerűtlen viselkedésére. „Bár a tévéjátékok gyakran a sürgősségi orvosokat a betegeik érdekében cselekvő hősökként népszerűsítették, az epizódok olyan történetszálakat is kínáltak, amelyekben az orvosok romlottak, rasszisták, arrogánsak és érzéketlenek voltak egymással, a személyzettel és a betegekkel szemben” – írják a kutatásban.

Egy másik tanulmány, amely a Doktor House-ra és a Grace klinikára összpontosított, hasonlóan kritikus volt, és „a szakmaiság normáitól való égbekiáltó eltéréseket” talált a történetszálakban. Ezek közé tartozott a betegek beleegyezésének elmulasztása a kezelésekhez; az a tény, hogy sok orvos valamilyen szexuális kapcsolatban állt egymással; és a kollégák közötti tiszteletlen interakciók egész sora, amelyek normális esetben bajba sodornák az orvosokat a HR-esek előtt. Talán nem meglepő, hogy Gregory House (Hugh Laurie) volt a fő bűnös az utóbbiakért a sorozatban, aki a kollégákkal és a betegekkel való sértő vagy szakmaiatlan találkozások 88 százalékáért volt felelős – hívja fel a figyelmet a BBC.

A kutatást egyébként az az aggodalom hívta életre, hogy a képernyőn megjelenő pontatlan ábrázolások ártanak az orvosok és az ápolók megítélésének a valódi ellátásban. „Ezeknek a műsoroknak a forgatókönyvei szakmailag pontos terminológiát használnak, ami a hitelesség nagyobb érzetét kelti” – írták Ouellette-ék.

A legrealisztikusabb kórház a legtöbb listán a mai napig a chicagói County General Hospital: az orvosok általánosságban úgy vélik, hogy a Vészhelyzet jól érzékeltette a sürgősségi osztály tempóját és az ott dolgozók kimerítő életét. „Ez a sorozat volt az egyik oka annak, hogy orvos és sebész akartam lenni. Rendkívül pontosan ábrázolja a stresszt, a hektikus életmódot és az izgalmat, ami a sürgősségi ellátó orvosok munkáját övezi” – mondta Dr. Velimir Petkov az Insidernek.

„A műsor készítői biztosan találtak néhány minőségi orvosi tanácsadót. A Vészhelyzet soha nem hagyta ki az orvosi szakzsargont, pontosan ábrázolta a sürgősségi osztály minden dolgozójának szerepét és feladatkörét, és a történetszálak között volt néhány nagyon klassz betegforgatókönyv" – mondta Sweeney. Kopelman azonban az Insidernek elmondta, hogy bár a sorozat többnyire pontos, számos dolgot igen lazán kezelt a rezidensek munkakörét illetően. „A műsorban szereplő rezidensek olyan munkát végeznek, amit normális esetben nem végezhetnének, és több felelősséget viselnek, mint amennyit valójában viselnének" – mondta Kopelman.

Nyitókép: Richard Foreman/Universal Television/NBCU Photo Bank/NBCUniversal via Getty Images