Több tízezer gyerek maradhat árván, mire véget ér az izraeli-palesztin háború
2024. szeptember 11. 15:40
Kilátástalanság vár a palesztin társadalomra a gázai háború után, de különösen nehéz helyzetben lesznek azok a gyerekek, akik elveszítették mindkét szülőjüket. A segélyszervezetek szerint az árván maradtak számát lehetetlen pontosan meghatározni, de becslések szerint már most több mint 19 ezer gyerek lehet érintett. Néhányan annyira traumatizáltak, hogy teljesen elnémultak, így nem tudják megmondani a nevüket sem, ami szinte lehetetlenné teszi a szülők felkutatását.
Az izraeli-palesztin háború már most annyi árvát hagyott maga után, hogy a segélyszervezetek nem tudják őket pontosan megszámolni – írta a New York Times.
Egy korábbi légicsapás után szülők nélkül maradt például a négy testvér, Mohammed, Mahmúd, Ahmed és Abdullah Akeila is, akik egyelőre nem tudták feldolgozni a történteket, és a mai napig abban bíznak, hogy hamarosan hazatérhetnek otthonukba. A szülők holttestét csak az egyik fiú látta a saját szemével, a többiek még reménykednek a csodában. „Szinte folyamatosan sírnak és képtelenek megszólalni” – mondta a gyerekek nagynénje, a 31 éves Samar al-Jaja. A tragédia óta ő vigyáz a négy testvérre a gázai Khan Younisban, egy sátorban.
Csak ebben a városban ezer olyan gyereknek adnak menedéket, akik egyik vagy mindkét szülőjüket elveszítették. Az orvosi személyzet szerint gyakran előfordul, hogy a gyerekek egyedül kerülnek be a kórházba, és később sem jelentkezik senki sem értük, mert már minden családtag meghalt.
A bombázások miatt rendszeresek az evakuálások is, emiatt pedig még inkább követhetetlen, hogy hány gyerek vesztette el a szüleit. Más háborúk tapasztalatai alapján az ENSZ szakértői úgy becsülik, hogy jelenleg legalább 19 ezer gyerek él a szüleitől távol, rokonokkal, más gondozókkal vagy teljesen egyedül. A valós szám viszont valószínűleg magasabb, a palesztin területeken ugyanis más országokhoz képest kifejezetten magas a kiskorúak aránya.
Az izraeli támadásokban eddig több tízezren haltak meg: a káoszt és az óriási áldozatszámot jól mutatja, hogy áprilisban a megkérdezett családok 41 százaléka nem a csak a saját gyerekéről gondoskodott Gázában.
Az izraeli hadsereg azt állítja, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kevesebb polgári áldozattal járjon az a katonai akció, amelyet a tavaly október 7-i terrorista támadás megtorlásaként indított. Akkor a Hamász – áttörve a határon felhúzott falakat – körülbelül 1200 izraelit ölt meg, és nagyjából 250 túszt ejtett. Több mint 100 fogoly lehet még Gázában, 30-ról viszont bebizonyosodott már, hogy meghalt.
Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a civileket használja pajzsként, azaz a katonai tevékenységét szándékosan a polgári lakosság között végzi.
Egyedül a kórházban
Az orvosok beszámolói szerint nagyon sok árva gyereket kezeltek az elmúlt hónapokban, többen közülük amputáción is átestek. „A gyötrelmes műtétek alatt senki sem volt ott, aki megfogta volna a kezüket, vagy aki megvigasztalta volna őket” – mondta Irfan Galaria, virginiai plasztikai sebész, aki február óta önkéntesként dolgozik egy gázai kórházban.
A segélyszervezetek munkatársai ugyan megpróbálják felkutatni a szülőket vagy a rokonokat, de azok a kormányzati szervek, amelyek segíthetnék ezt a munkát, lényegében megszűntek.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy egyes kisgyerekek annyira traumatizáltak, hogy teljesen elnémultak, így nem tudják megmondani a nevüket sem, ami szinte lehetetlenné teszi a szülők felkutatását.
A 11 éves Mennat-Allah Salah viszont folyamatosan a szüleiről beszél. Decemberben maradt árván, azóta anyja gesztusait, nevetését, járását utánozza, sőt – noha túl nagy rá – az anyja tornacipőjét és kedvenc pólóját viseli. „Az anyám volt a mindenem” – mondta.
A vallási előírások miatt jogilag lehetetlen az örökbefogadás, de az emberek befogadhatnak és anyagilag is támogathatnak árvákat. (Az iszlám vallás kifejezetten támogatja a szülők nélkül maradt gyerekekről való gondoskodást, ezért ritka, hogy valaki teljesen felügyelet nélkül marad.) A segélyszolgálatok tisztviselői szerint a legtöbb esetben a családtagok lesznek a gondozók.
A menekülttáborok ételt és némi készpénzt biztosítanak, de miután mindenki a túlélésért küzd, az ENSZ szociális munkásai azt tapasztalták, hogy gyakran a vér szerinti gyerekeket előnyben részesítik a rokonok, mint a család árva hozzátartozóit. Az árvák pedig védtelenek maradhatnak a visszaélésekkel, kizsákmányolással vagy az erőszakkal szemben.
Az is kérdéses, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel békeidőben: nem tudni, hogyan alakul majd a lakhatásuk és az oktatásuk, valamint hogy hogyan tudják majd feldolgozni a tragédiákat.
Nyitókép: Izraeli légicsapás következtében megrongálódott iskolaépület belseje a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2024. június 21-én – Fotó: Haiszam Imad/MTI/EPA