A brit Gyurcsány vagy az új Tony Blair? – mit akar Keir Starmer, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke

Földrengés rázta meg az Egyesült Királyság mostanában nem túl stabil politikai rendszerét: a csütörtöki választásokon csúfosan leszerepelt a Rishi Sunak miniszterelnök által vezetett Konzervatív Párt, vagyis a toryk, és 14 év után ismét hatalomra került a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt, azaz a Labour. Az ország alsóházában 326 helyet kell megszerezni a többséghez: ehhez képest a Keir Starmer által vezetett párt 412-t szedett össze, 211-gyel többet, mint a legutóbbi választásokon.

Sunakéknak viszont mindössze 121 hellyel kell beérniük, ami 251-gyel kevesebb, mint korábban.

Pénteken kora reggelre kiderült az is, hogy az eddigi konzervatív kormány több minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter és Gillian Keegan oktatási miniszter elvesztette képviselői mandátumát. Sunak pedig fel is hívta Keir Starmert, a Munkáspárt vezérét és már az előzetes eredmények alapján gratulált a győzelméhez.

Starmer időközben már ki is nevezte minisztereit. A pénzügyi tárca élére Rachel Reeves került, aki a brit politikatörténet első női pénzügyminisztere. A munkáspárti kormány külügyminisztere péntektől David Lammy, a belügyminiszteri tisztséget Yvette Cooper tölti be, John Healey az új brit védelmi miniszter. Csupa jó nevű egyetemre járó figura. 

Keir Starmer miniszterelnök pénteken Ed Milibandet nevezte ki energiaügyi miniszterré. Ő korábban már betöltötte ezt a posztot, a 2010-es választás után pedig a Munkáspárt vezetője, egyben miniszterelnök-jelöltje volt. Egészen addig, amíg vezérletével történelmi vereséget nem szenvedtek a konzervatívoktól.

Aki történelmi győzelemre vitte a megtépázott pártot

Starmer még 2020 áprilisában vette át a Munkáspárt vezetését, amely akkoriban lényegesen rosszabbul állt az országos felmérésekben, mint a mostani választásokon. Az előtte regnáló Jeremy Corbyn sokkal baloldalibb, szocialista vonalat képviselt nála, amivel egy „abnormális intenzitású belső ellenzéket” hozott létre, valamint „hátráltatta a Munkáspárt bürokráciájának működését” egy kiszivárgott 2019-es jelentés szerint.

Közben a szakadárok is megjelentek, a pártot pedig újra és újra antiszemitizmussal vádolta meg a konzervatív média: 2019-ben a közvélemény-kutatások szerint a munkáspárti szavazók 60 százaléka találta Corbynt alkalmatlannak, a teljes népesség körében pedig az akkor a brexit megvalósításával próbálkozó Boris Johnson mögött mérték. 

Ekkor jött Starmer, akit az ország egyik legnagyobb szakszervezete, az 1,3 millió fős Unison is támogatott az ellenzék vezetésének átvételében. Emellett Gordon Brown korábbi miniszterelnök, valamint Sadiq Khan londoni polgármester is az ő pártját fogta. Starmer megtartotta Corbyn politikájából a konzervatívok megszorításainak hangos ellenzését, de felemelte a hangját az egészségügy és az egyes állami vállalatok privatizációját ellen is. (Idén a pártból végül kizárt Corbyn a saját választókörzetéből már függetlenként indulva jutott be képviselőként az alsóházba, győzelmet aratva munkáspárti ellenfelével szemben.)

Starmer 2020 óta a brit zsidó közösségekkel is igyekezett látványosan építeni a nem mindig alaptalanul antiszemitizmussal vádolt párt kapcsolatait, valamint a kormány sokat kritizált brexit- és covidügyi intézkedéseibe is jó stratégiával szállt bele. Többek között Boris Johnson „partygate”-botrányát is hatékonyan használta fel saját bázisának növelésére az elemzők szerint. Emellett bevallottan a centrum felé kormányozta a pártot: gazdaságpolitikája emészthetőbb volt az üzleti élet számára, és a bűnözéssel kapcsolatban is keményebb hangot ütött meg.

A konzervatívok közben pedig a folyamatosan botrányokba keveredő Johnsont lecserélték Liz Trussra, Trusst képletesen egy fej salátára, a salátát pedig Rishi Sunakra. Ő májusban írta ki a júliusi választást, amikorra mélypontra süllyedt a 2010 óta hatalmon lévő párt népszerűsége: a kutatások következetesen 20 százaléknyi előnyt jósoltak az ellenzéknek. 

Rishi Sunak utolsó beszéde miniszterelnökként július 5-én:

Starmer lehet az új Blair?

Ahogy a fenti videóban is hallható, Sunak a következő, a magyar politikafogyasztók számára szinte érthetetlen szavakkal köszöntötte utódját: „Politikai ellenfelem, Keir Starmer nemsokára a miniszterelnökünk lesz. A munkájában elért sikerei mindannyiunk sikerei lesznek. Minden jót kívánok neki és a családjának” – mondta. 

Bármilyen nézeteltéréseink voltak is ebben a kampányban, ő tisztességes, közéleti ember, akit tisztelek. Ő és a családja is megérdemlik minden megértésünket, miközben az új életükre készülnek emögött az ajtó mögött. És miközben megbirkózik minden állások legnehezebbikével ebben az egyre bizonytalanabb világban 

– tette hozzá a távozó kormányfő.

Mi várható hát a brexitellenes, államosításban hívő, megszorításellenes új miniszterelnöktől? Győzelmét máris sokan ahhoz hasonlítják, ahogy 1997-ben a szintén középbalos Tony Blair hasonlóan fölényes választási győzelemmel váltotta le a konzervatív kormányt. Vagy pont az ellenkezője, és hasonló lesz vele a helyzet, mint a szintén Blairhez hasonlított Gyurcsány Ferenccel 2005 után, amikor egy középbalos vezető kezéből csúszott ki az irányítás egy érzékeny gazdasági helyzetben?

Mindenek előtt érdemes most megnézni, mit is ígér most Starmer a briteknek. Programja „öt misszióból” áll, amelyek megvalósítására korábban egy egész évtizedet kért a britektől. Ezeket akarja elérni:

• A leggyorsabb ütemű fejlődés a G7-es országok közül.
• 28 milliárd font zöld energiára. Ez elképesztően sok pénz, majdnem 13 ezer milliárd forint.
• Az egészségügy ugrásszerű fejlesztése.
• Az oktatás színvonalának emelése.
• A késes bűncselekmények, valamint a nők elleni erőszak felére csökkentése.

A korábban jogászként dolgozó Starmernek a fenti területek közül egyedül a bűnüldözés terén van tényleges tapasztalata. Főügyészként ugyanis komoly szerepet játszott a hírhedt, rasszista indíttatású, 1993-as Stephen Lawrence-gyilkosság újratárgyalásában, aminek köszönhetően elítélték az elkövetőket, és a brit rendőrségen belül is óriási reformok kezdődtek a rasszista attitűdök kiigyomlálására.

Kutyák és intergalaktikus űrharcosok az urnáknál

Bár Rishi Sunak a választás másnapján már igazi úriemberként nyilatkozott ellenfeléről, a választási kampány a szigetországban is elég vadra sikeredett. Június végén vizsgálatokat indítottak több konzervatív ellen is, akik a gyanú szerint úgy fogadtak a közelgő választások időpontjára, hogy tudtak róla, mikor lesz. Közben a Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey szabadtéri zumbaórán kampányolt, amiről természetesen videó is készült. Egyébként a művelet bejött, a Liberális Demokraták 71 képviselői helyet szereztek, 63-mal többet, mint 2019-ben, a legutóbbi választáson.

Aztán Kukafej gróf is feltűnt a jelöltek között. Az intergalaktikus űrharcos, a Sigma IX bolygóról származó Recyclonok vezetője Sunak ellen szállt harcba észak-angliai választókerületében. A férfi korábban Theresa May és Boris Johnson ellen is elindult, nemrég brandelte át magát Kukafejjé Vödörfejből. Ő egyébként minden eddiginél jobb eredményt ért el, de így is csak a 6. lett a választókerületében.

A választás után arról is beszámoltunk: az állampolgárokat az urnákhoz házi kedvenceik is elkísérték. A kutyák közül volt, amelyik lelkes farkcsóválással kísérte gazdáját a választójog gyakorlása közben, de mint az alábbi videónkból kiderült, egyes ebek attól sem riadtak vissza, hogy lepisiljék a kihelyezett választási feliratot.

Nyitókép: Alishia Abodunde / Getty Images