„Az állam alapja a Tóra” – véget vetne a kivételezésnek Netanjahu, még több embert küldhetne a háborúba

Törvényjavaslatot nyújtottak be Izraelben, amelynek célja, hogy a kötelező katonai szolgálatot kiterjesszék az ultraortodox haredi hitű zsidókra is, akik számára az ország történetében sosem volt kötelező bevonulni a seregbe tanulmányaik évei alatt. Benjamin Netanjahu elnök arról beszélt: ha ezt nem lépik meg, az alááshatja a kormány stabilitását. Ez viszont nem hatotta meg sem a haredieket, sem a harediek vallásgyakorlási jogai mellett kiállókat, akik szerint egy mindent felülíró lelkiismereti kérdésről van szó.

A jelek szerint pont Netanjahu volt az, aki aláásta a kormány stabilitását a törvényjavaslat beterjesztésével. A kivételről szóló rendelkezés a jövő héten jár le, kormánya pedig olyat léptetne életbe helyette, amely nem tartalmazza a vallásos kivételt. Ezen számos kritikus felhördült, még a kormányon belül is.

Az elnök riválisa, Benny Gantz fogadkozott, hogy ha elfogadják a törvényt, kilép a Netanjahu által vezetett vészhelyzeti kormányból, csökkentve annak legitimációját. Az ország védelmi minisztere, Yoav Gallant pedig arról beszélt: Hamász ide, vagy oda, ő aztán „nem lesz részese semmiféle javaslatnak, amelyet nem fogadott el a koalíció összes frakciója”, így Gallant is távozhat, ha az elnöknek sikerül keresztülvinnie a törvényt a Knesszeten.

Izraelben az államalapítás után sokáig tabunak számított a szigorú vallásos előírások szerint élő harediek besorozása tanulmányaik ideje alatt a hadseregbe, éppen ezért Netanjahu javaslata megrázta a közbeszédet. Pedig emlékezhetne arra, hogy a 2012-2013-as választások környékén már majdnem széthullott egy kormánya az ügy miatt.

Az RTL Híradó nemrég készült tudósítását a gázai háborúról alább lehet megnézni:

Hazafias szükség, vagy hitkérdés?

Torato Umanuto. Magyarul: „az a munkája, hogy a Tórát tanulja”. Ezen a néven lett ismert az a különleges kormányintézkedés Izraelben, amely megengedi, hogy a jesivákban (a Tóra tanulmányozására fókuszáló vallási iskolákban) tanuló harediek befejezhessék itteni tanulmányaikat, mielőtt bevonulnak a hadseregbe. Közben a lakosság többi részének a 18. életév betöltése után rögtön kötelező a seregbe vonulniuk: a férfiaknak három, a nőknek két évre.

A harediek számára hittételnek számít, hogy a Tóra tanulása a katonai szolgálathoz hasonlóan elengedhetetlen Izrael népének megvédésére.

A zsidó vallás iránti tisztelet mellett az évtizedek során az is tabuvá tette a Torato Umanuto eltörlését, hogy az annak eredeti formájában az 1948 államalapítás előtti hónapokban egyeztek meg. Éppen ezért a rendeletet sokan kulcsfontoságúnak látják az társadalom egységének megtartásában.

Igen ám, de míg korábban a kivétel rendkívül kevés emberre vonatkozott, mára már jelentős létszámtól marad el a hadsereg annak köszönhetően. Míg 1968-ban még csak 800 kivételt adott a kormány a szolgálatra, 2023-ra már 66 ezer környékén járt a jesivákat választó haredi fiatalok száma. A jelenlegi törvény a kivétellel kapcsolatban pedig tavaly júniusban lejárt, az időközi törvény pedig a jövő héten fog.

Netanjahu álláspontjából arra lehet következtetni, hogy most óriási szüksége van a hadseregnek a Hamász ellen erre a 66 ezer emberre. Hiszen emlékezhet rá, hogy már a 2012-es választások előtti, és az akkor alakuló kormánya is a bukás a szélére került a törvény korábbi verziójának hatályon kívül helyezése, majd egy friss változat elkészítése körüli bonyodalmak miatt.

Netanjahunak tisztában kell lennie a mostani lépésének óriási kockázataival, mégsem félt megtenni azt.

Már tiltakoznak a harediek

A politikai palettán csupán Netanjahu pártja, a Likud, valamint a még jobboldalibb vallásos cionista pártok követelték már korábban is, hogy veszítsék el kiváltságaikat a harediek. Az Al Jazeera tudósítása szerint korábban ők úgy érveltek: a katonai szolgálatot ellenző haredi aktivisták olyan extrém vallási szélsőségesek, akik esetenként még Izrael államiságát is tagadják.

Mit mondanak a harediek? A közösség egyik lelki vezetőjének tartott Yitzhak Yosef rabbi szombati beszédében azt mondta, hogy a harediek tömegével fogják elhagyni Izraelt, ha ezt meglépi a kormány. Szerinte 

az állam alapja a Tóra tanulása, és a Tóra nélkül nem lehet sikeres a hadsereg.

Moshe Roth, az Egyesült Tóra Judaizmus párt knesszeti képviselője arról beszélt, hogy a törvény veszélyes precedenst teremtene a Tóra fontosságának relativizálására. Azt mondta: „Alaposan aláásná a kormány stabilitását az, ha életbe léptetnék ezt a sorozási törvényt. Ám én biztos vagyok abban, hogy ha a koalíció többi tagjának döntést kell hoznia, hogy ellenzékbe vonuljanak-e miatta, akkor végül rá fognak jönni, hogy nem érdemes egy olyan törvényt támogatni, ami destabilizálja a kormányt.”

A tüntetők most már Netanjahu irodája előtt is tiltakoztak , miközben egy kormányépület előtt az ellentüntetők gyülekeztek, hogy a „kivételezésnek” nevezett, szerintük egyenlőtlenséget hozó törvény eltörlése mellett emeljék fel a hangjukat. A társadalom tehát megosztott.

A javaslat támogatóinak oldalán áll mindenesetre több háborús veterán is, akik azt követelik, hogy a kormány egyenlően ossza meg a konfliktusok terhét a lakosságban. Kiállt mellettük több civil szervezet is. „A teher egyenlő elosztása egy egzisztenciális szükséglet Izrael Állam és társadalma számára. Ezt nem lehet elérni olyan törvényhozás nélkül, amely mindenkire vonatkozik” – érvelt egyikük.

Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto via Getty Images