Magyar kettős állampolgárok csalhattak szociális juttatásokkal Németországban
2024. március 5. 6:03
Ukrán menekültként kért védelmet több magyar-ukrán kettős állampolgársággal rendelkező személy Németországban. Lapértesülések szerint vannak köztük, akik ukránul egyáltalán nem beszélnek. Németország az ukrán menekülteknek kivételes eljárást és az úgynevezett Bürgergeld nevű szociális juttatást is biztosítja. Aki azonban uniós állampolgár – így a kettős állampolgárok – ezeket a segítségeket nem kaphatják meg.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) több ezer olyan esetet vizsgált, amelyekben ukrán útlevéllel rendelkező személyek jogosulatlanul kaphattak szociális juttatásokat Németországban – értesült a német Spiegel. A vizsgálat alapját a tartományi bevándorlási hivatalok jelentései képezik. Ezekből az derül ki, hogy nemrég kiállított ukrán útlevéllel rendelkező, csak magyarul beszélő, esetlegesen kettős állampolgárságú emberek jelentkeztek náluk ukrán menekültként, származásuk így kérdéseket vetett fel.
Az rtl.hu kérdésére a Bamf szóvivője, Christoph Sander megerősítette: az ukrán-magyar kötődésű, ideiglenes védelmet kérelmező személyek állampolgárságával kapcsolatos kételyek tisztázására eljárás indult. Ennek keretében idén február 19-éig a tartományokból összesen 5 609 gyanús esetet jelentettek.
Az ukránok a háború miatt ideiglenes védelemben és juttatásokban részesülnek: nem kell menedékjogi procedúrákon keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti állampolgári támogatásra, az úgynevezett Bürgergeldre, amelyet alacsony jövedelműek kaphatnak meg. Ennek összege tavaly egy egyedülálló esetében 502 euró, azaz nagyjából 198 ezer forint volt. A magyar kettős állampolgároknak – lévén uniós ország állampolgárai – ezek a segítségek közvetlenül nem járnak.
Ajánló: Szőrén-szálán eltűnt „a 100 ezer ukrán menekült”, akiket Orbán Viktor emlegetett
A Bamfhoz bejelentett gyanús esetek közül a legtöbbet Bajorországban (2846), Baden-Württembergben (1980), Türingiában (697) és Alsó-Szászországban (81) regisztrálták. Hessenből négy, Szász-Anhaltból egy esetet jelentettek.
Az ideiglenes védelmet kérelmezők állampolgárságával kapcsolatos kételyek tisztázására irányuló külön eljárást jelenleg csak ukrán-magyar kötődésű személyek esetében folytatnak
– írta kérdésünkre Christoph Sander. A Bamf koordinálja az állampolgársági ellenőrzéseket, ehhez kapcsolatot tartanak az ukrán és a magyar hatóságokkal. Szóvivőjük szerint 1258 ember esetében igazolták az ukrán állampolgárságot, 208 emberről pedig kiderült, hogy magyar állampolgársággal rendelkezik.
Ez azért lényeges, mert ha valaki magyar állampolgársággal is rendelkezik, az ideiglenes védelem alapján nem kaphat tartózkodási engedélyt, mivel az uniós állampolgárokra ez a könnyítés nem vonatkozik. Az ellenőrzések eredményeit továbbítják a tartományi hatóságoknak, ők döntenek majd arról, hogyan kezelik ezeket az eseteket, és egyáltalán lesznek-e következmények a tartózkodási engedélyek szempontjából. A baden-württembergi hatóságok korábban kiderítették, hogy
az érintettek közül sokan a kárpátaljai Beregszászon szerezték útlevelüket. A berlini ukrán nagykövetség nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkeresésre.
Frissítés: Az ügyről a keddi RTL Híradó is beszámolt:
A német Merkur idézte a Schwäbische Zeitung értesüléseit, amelyek megerősítik, hogy Baden-Württembergben többnyire Kárpátaljáról származó magyarokról és románokról derült ki, hogy kettős állampolgárok, ukránul pedig nem beszélnek. Év elején a Transtelex mutatta be, hogy nem csak a magyarországi visszahonosításra épült ki egész üzletág. Nagyjából 3500 euró körüli összegért könnyített eljárással megszerezheti a román állampolgárságot olyan ukrajnai, oroszországi, moldovai vagy akár fehéroroszországi lakos is, akinek nincsenek román felmenői, nem beszéli a nyelvet, és nem is él Romániában. Az 1,4 millió forintért cserébe mégis uniós állampolgárságot és jogokat szerezhet.
A baden-württembergi esetek ismertté válása után Siegfried Lorek, az ellenzéki CDU tartományi igazságügyi államtitkára azt követelte az ukrán hatóságoktól, hogy
az okmányok kiállításakor körültekintően járjanak el, és zárják ki a visszaéléseket.
Szerinte az állampolgárok juttatásaihoz való közvetlen hozzáférés megszüntetésének is lenne értelme. Mint a Merkur kiemeli, egyelőre nem lehet tudni, hogy a gyanús esetek közül pontosan hánynál bizonyosodik be a csalás. Számításaik szerint ha minden esetben igazolják azt, akkor
tavaly összesen 33 millió eurót, átszámítva nagyjából 13 milliárd forintnyi összeget utaltak át az érintetteknek. A lap legalább havi 502 eurós alapellátással kalkulált fejenként.
Csak magyarul tudó ukrán menekültek
Kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, Szijjártó Péter tárcája azonban egy hét elteltével sem reagált.
A hallgatás talán nem véletlen. Nem ez az első alkalom, hogy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek megsegítése körül vita alakul ki. A háború kitörését követően, 2022 májusában több száz roma származású, ukrán-magyar kettős állampolgárságú ember rekedt a prágai főpályaudvaron. A cseh belügyminiszter, Vít Rakušan azt mondta: ukrán kollégájával egyeztetve arra jutottak, hogy az érkezésük hátterében a szervezett bűnözés állhat, amelynek célja a menekülteknek járó juttatások megszerzése. Csehország akkor így szigorított: azoknak, akiknek van európai uniós állampolgárságuk – konkrétan magyar útlevelük –, a cseh hatóságok nem nyújtanak segítséget. Korábban Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója arról beszélt, hogy az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud.
Ráadásul Németországban is egyre nagyobb port kavar, hogy az ukrán menekültek foglalkoztatottsági adatai nem a várakozások szerint alakultak: munkaerőpiaci adatok azt mutatják, hogy az ukrán menekültek Németországban kisebb eséllyel találnak munkát, mint máshol. Friedrich Merz, a CDU vezetője ezt úgy kommentálta:
Valószínűleg hiba volt, hogy két évvel ezelőtt úgy döntöttünk (…), hogy az ukrán menekültek szinte azonnal állampolgári ellátásban részesülnek, és nem menedékkérői ellátást kapnak kezdetben egy ideig.
Kérdések a kettős állampolgárság körül: Amerika szigorított
A magyar állampolgárságról szóló törvény 2010. évi módosításával 2011-től lényegesen könnyebbé vált magyar állampolgárságot szerezni az egyszerűsített honosítási eljárás révén: magyar lakcím nélküli, magyar állampolgársággal előzőleg sosem rendelkező külföldi személy is kaphatott magyar állampolgárságot anélkül, hogy Magyarországon lakhelyet vagy tartózkodási helyet létesített volna. Ezzel a határon túli magyar nemzetiségűek és családtagjaik közül sokan váltak magyar állampolgárrá.
2022-ben a Napi.hu tudta meg, hogy annyi bűnöző és csaló szerzett magyar útlevelet, hogy az Egyesült Államok sorra kezdte visszadobni a beutazási kérelmeket. Tavaly pedig hivatalosan is szigorítottak – nemcsak a kettős, hanem minden magyar állampolgár részére. A magyar útlevéllel rendelkező személyek esetében az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (ESTA) keresztül igényelt utazási engedély érvényességi ideje két évről egy évre csökkent. Emellett a magyar útlevéllel rendelkezők ESTA-jának érvényessége egyszeri használatra korlátozódott.
Nyitókép: Ukrajnából érkező menekültek az egykori Tegel repülőtér területén kialakított ideiglenes menekültszállás fogadóközpontjában 2023. május 19-én Berlinben. – Fotó: Maja Hitij/Getty Images