Megbukott a „radikális kereszténység” Lengyelországban – a legfontosabb uniós harcban maradhat egyedül Magyarország

Hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot a Lengyelországot nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság, az ellenzék képes volt koalíciót alkotni, és megszerezni a többséget: úgy néz ki, az erősen Európa-párti, konzervatív-liberális Donald Tusk lesz az ország régi-új miniszterelnöke a jelenlegi kormányfő, Mateusz Morawiecki helyett. A választásokkal együtt a kormánypárt népszavazást is kezdeményezett, többek között az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatár megemeléséről, a fehérorosz határon emelt acélkerítés lebontásáról és a menedékkérők elosztásáról szóló uniós javaslatról.

Ám az orbáni mintára megtartott referendumon csak a szavazók negyven százaléka vett részt (míg a választáson 73 százalék voksolt), így az érvénytelen lett. 

Az RTL Híradó tudósítását az eredményről alább lehet megnézni:

Kilógott a PiS lólába

A lengyel választásokról Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) elnök az rtl.hu-nak elmondta, hogy „a lengyelek kevésbé azért szavaztak az ellenzékre, mert annyira szeretik őket, inkább azért, mert annyira elegük volt a Jog és Igazságosságból”.

Szerinte nem volt nagy meglepetés, hogy az ellenzék meg tudta nyerni a választásokat. „Úgy tűnt, hogy az ellenzék megszerezheti a győzelmet, de a közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jósoltak” – mondta. Úgy véli, különösen a kampányhajrában nőtt meg Tusk pártjának, a PO-nak az esélye, mivel jól mozgósítottak, jobban uralták a közbeszédet. A PiS utolsó lépései a választások előtt pedig „olaj voltak a tűzre”. Bartha hozzátette:

Úgy fogalmaznék: igazából nem az ellenzék nyert, hanem a kormánypárt vesztett.

És mik voltak pontosan azok a lépések, amikkel a PiS támogatókat vesztett a hajrában? „Sokkal láthatóbb és erőszakosabb a módszerük. Tulajdonképpen a magyar modellt használták, és megpróbálták lemásolni az itteni mintákat: ilyen volt például a népszavazási kezdeményezés, és annak látványos bukása. E mögött feltételezhető egy választói tudatosság, valamint az is, hogy az abban feltett kérdések ennyire provokatívak voltak”.

A nyilvánosság számára egyértelmű volt, mi a célja a népszavazásnak: az eset hasonló volt ahhoz, amikor korábban a legnagyobb lengyel olajtársaság által birtokolt regionális újságokban betiltották az ellenzék politikai hirdetéseit, mondván, hogy azok „baloldali értékeket” hirdetnek. Bartha azt mondta, hogy ezek

mind-mind olyan lépések voltak, amelyeket a lengyel társadalom többsége nehezen tudott elfogadni. Nagyon kilógott a lóláb, talán így lehet megfogalmazni, ami történt.

Arról is beszélt, hogy most „a radikális kereszténység bukott meg, pont azért, mert a PiS tájékán, ahol ezt a vonalat képviselik, volt pár szexuális botrány is, hasonlóan ahhoz, mint nálunk a Borkai-ügy”. Példának azt említi, amikor nemrég egy pap orgiát tartott a parókián, ahol egy szintén klérusbéli résztvevő túladagolta magát viagrával. Korábban a Guardian foglalkozott azzal hosszabb cikkben, hogy a lengyel katolikus egyház kiállása az extrém abortuszellenesség és a kormány autoriter politikája mellett számos fiatal választóba került a kormánypártoknak.

A társadalmat megosztják ezek a kérdések, és hiába katolikus a nép többsége, ezen kérdésekben ők sem tudnak egyetérteni. A konzervatív, keresztény politika önmagában viszont nem bukott meg, hiszen tulajdonképpen Tusk is ezt képviseli egy kicsit liberálisabb formában

– mondta Bartha. Szerinte éppen emiatt lesznek viták a koalíciós partnerek között, hiszen például az abortuszkérdés biztos, hogy hamarosan napirendre kerül. Az ellenzék győzelmével kapcsolatban ő még a civil társadalom szerepét emelte ki, akik magukra vállalták a társadalom mozgósításának szerepét, és az ellenzéki pártok között közvetítőként is működtek.

Tusk egészen más utat választana, mint elődje

Mire számíthatunk Tusktól? Bartha Dániel, hasonlóan más szakértőkhöz, azt várja, hogy Magyarország és Lengyelország viszonyában változás lesz. A Tusk-kabinet egyik célkitűzése az ország ellen folyó jogállamisági eljárás lezárása. Hasonló eljárás Magyarországgal szemben is folyik, így ha a lengyel kormány tényleg el tudja érni a helyzet rendezését az EU-val, akkor az Orbán-kormány fontos harcban marad szövetséges nélkül. Addig azonban az valószínűbb, hogy Tusk és az EU között láthatunk majd súrlódásokat, ahogy rendezni próbálják a vitás kérdéseket.

Ahhoz, hogy a lengyel kormány radikális jogalkotási változásokkal elégítse ki az uniót, az Alkotmánybíróság és Andrzej Duda elnök aláírása is kell, tehát a PiS által uralt hivatalokon is át kell vinni a javaslataikat – ez nehéz lesz, így a helyzet rendezése elhúzódhat. Bartha szerint ugyanakkor 

Európának az az alapvető érdeke, hogy az új lengyel vezetés erős maradjon, és meg tudja tartani a hatalmat, hiszen egy EU-párti, kevésbé konfliktusos koalícióról van szó.

Különösen fontos lehet a jövőben a lengyel-német kapcsolatok javulása. Ez a kampányban is folyamatosan téma volt, amikor Tuskot a kormánypárt rendre azzal vádolta meg, hogy „német ügynök”. Több olyan kampányelem is volt, amely kifejezetten arról szólt, hogy „nem akarják engedni, hogy a németek beleszóljanak a lengyel politikába” – emlékeztetett Bartha.

Magyarországhoz hasonlóan szerinte Lengyelországban is hagyomány, hogy az állami cégek élére a kormánypárt mindig a saját, hűséges embereit nevezi ki. Éppen ezért már volt is szó arról a kampányban, hogy „ezeket az embereket Tuskék azonnal elbocsátják. Ők azt ígérik, hogy egy átlátható kiválasztási folyamat során neveznek ki embereket majd a pozícióikba” – mondta. Ezenfelül a PiS-hez tartozó médiumokat is megpróbálják megtisztítani a párt híveitől.

Viszont a fent említett alkotmánybírósági és elnöki hivatalt nem tudják kicsavarni a PiS kezéből, így az országnak a külpolitikában nehezebb lesz egyértelmű álláspontot kifejeznie.

Korábban, a választások előtt arról írtunk: Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök pártját régóta azzal vádolják, hogy beavatkozik a bíróságok munkájába, a közmédiát pedig a párt szócsövévé alakítja, és felkorbácsolja a homofóbiát az országban.

Nyitókép: MTI / AP / Petr David Josek