Még augusztusban újabb ukrán hadifoglyok érkezhetnek Magyarországra egy német lap szerint
2023. augusztus 2. 15:59
Júniusban már érkeztek elfogott ukrán katonák Magyarországra, akkor látszólag Semjén Zsolt bábáskodása mellett. A háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az ukrán hatóságokat nem tájékoztatták egy feltételezett fogolycsere részleteiről.
A német Tagesspiegel ukrán hírszerzési körökből úgy értesült, hogy még augusztusban újabb, az orosz csapatok által elfogott ukrán hadifoglyok érkeznek Magyarországra. Hogy ezúttal értesítette-e a magyar a fél az ukránt, nem lehet tudni. Kérdéseinket elküldtük Semjén Zsoltnak, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének.
Júniusban az orosz ortodox egyház bejelentette, hogy az úgynevezett egyházközi együttműködés keretében Oroszország egy, az ukrán határhoz közeli Kárpátaljáról származó, tizenegy ukrán hadifogolyból álló csoportot adott át Magyarországnak. A háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az ukrán hatóságokat nem tájékoztatták egy feltételezett fogolycsere részleteiről.
Már júniusban kiderült, hogy a tizenegy fős csoportból három személyt az ukrán nagykövetség segítségével hazavittek Ukrajnába. Az RTL Híradó tudta meg, hogy az érintettek nem kárpátaljai magyarok, hanem ukránok:
Dmytro Lubinets, az ukrán parlament emberi jogi képviselője jelentette be, hogy a csoportból hárman elhagyták Magyarországot, és más országokba távoztak, öten hazatértek. Hárman ma is Magyarországon lehetnek.
Hogy kinek milyen érdeke fűződhet a diplomáciailag látszólag teljesen félrement akcióhoz?
Úgy gondolom, hogy ez egy meglehetősen bonyolult játék az orosz fél részéről, amelynek fő célja a háború nemzetközivé tétele. Képletesen szólva ez a kis szabálytalanságok taktikája, mert a cél a parázsló konfliktusok felerősítése
– fogalmazott a Tagesspiegelnek Jevhen Magda ukrán elemző.
Ukrajna nagyon furcsa helyzetbe került: nem kapott információkat a kiadott személyek pontos státuszáról.
„Az oroszoknak közvetlen befolyásuk van a helyzetre. Szándékosan adták át ezeket a katonákat a magyar félnek. Azt hiszem, többek között abban a reményben, hogy valamilyen módon destabilizálják Kárpátalját” – mondta a lapnak Olekszandr Kononenko ukrán ombudsmanhelyettes.
Kononenko szerint a tizenegy katonát Törökországba repítette Oroszország, innen egy magyar gép vitte őket tovább. Erről számolt be szerdán a Szabad Európa is, amely úgy értesült, hogy a tizenegy személyből „magyar hangzású vezetéknevük ellenére összesen egy beszélt magyarul”, illetve rendelkezett kettős állampolgársággal, amikor belépett az országba. A többieket a ruszin közösség tagjaként azonosították.
A Szabad Európa és a Kyiv Independent közös nyomozása egyébként arra jutott, hogy a foglyok kijuttatása nem Semjén Zsolt magánakciója volt, hanem a magyar állam is részt vett benne. A két lap forrásai szerint Magyarország és Oroszország számára a fő cél az volt, hogy nyilvánosan lejárassák Ukrajnát azzal, hogy olyan magyar katonák képét mutassák a nyilvánosságban, akik akaratuk ellenére harcolnak Kijevért, és a frontra való visszaküldést vagy akár a hadbíróságot kockáztatnák, ha visszatérnének Ukrajnába.
Mint a Tagesspiegel cikkéből kiderül, Ukrajna semmilyen információt nem kapott a katonák státuszáról, Kononenko állítja, hogy a konzulok sem látogathatták meg őket.
Dmytro Lubinets csak július végén kapott hivatalos választ magyar kollégájától a helyzetre. A nemzetközi jog szempontjából az ukrán fél szerint a művelet sérti a genfi egyezményt.
Magyarország semmilyen módon nem tájékoztatta az ukrán felet
– magyarázta Olekszandr Kononenko, aki szerint általában Ukrajna közvetít az ilyen cserékben. Példaként említette a három fél – Törökország, Ukrajna és Oroszország – közötti, ENSZ-garanciák alatt zajló tárgyalásokat az Azovsztal acélmű védőinek ügyében. A hadifoglyok helyzetéről a Fókusz készített riportot:
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a lapnak nem kommentálta a helyzetet, Szijjártó Péter külügyminiszter viszont igen. Szerinte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes önállóan járt el, senki mást nem tájékoztatott. Oleksandr Kononenko szerint ezt nehéz elhinni.
Ha ez így van, és valahogyan ártott Magyarországnak, akkor miért nem mondott még le?
– vetette fel.
Nyitókép: Szabadon engedett ukrán foglyokat üdvözöl egy nő a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. – Fotó: Szerhij Dolzsenko / EPA / MTI