„Orbán Viktor megrázta a kezemet, és gyorsan tovább is állt, én pedig ott maradtam a Fidesz-győzelemért imádkozva” – ők a magyar kormány amerikai jótevői

„A konzervatív jin Soros György liberális jangjához” – így jellemezte még 2012-ben egy connecticuti helyi lap Thomas Péterffyt, aki pár évvel később már több százezer dollárral támogatta Donald Trump elnöki kampányát. A milliárdos, aki 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét is, Moss Robeson amerikai újságíró szerint egyike azon kulcsembereknek, akik által már évekkel ezelőtt megkezdődött az amerikai republikánusok és Orbán Viktor köreinek összefonódása.

Péterffy és körei korábban a másik republikánus potentát, Ron DeSantis mellett sorakoztak fel, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy mégis inkább a perbe fogott volt elnökkel tartanak.

A Guardian arról írt, hogy Orbán is egyre inkább átállna Trump mellől DeSantis táborába: a floridai kormányzóval a múlt hónapban Novák Katalin magyar köztársasági elnök már személyesen is találkozott. Ha már ott volt, összefutott Péterffyvel is, aki az OpenSecrets szerint eddig 570 ezer dollárt költött DeSantis kampányára. Péterffy alapítványának vezérigazgatója pedig egy eseményen már „Amerika új elnökeként” mutatta be DeSantist.

Azonban nemrég kiderült: Donald Trumpnak komoly politikai hátszelet adott, hogy perbe fogták illegális kampányfinanszírozás vádjával, Péterffy pedig nem sokkal később le is állt DeSantis pénzelésével. Kérdés, vajon elég lehet-e Orbán Viktor amerikai kapcsolatrendszere ahhoz, hogy Trump táborában tartsa a magyar miniszterelnököt.

A kommunizmus áldozatai és a lobbizás

Péterffy az évek során több millió dollárt adományozott a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítványának (VoC), ezért is kapta meg itthon a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. Ez a szervezet hozta létre azt a múzeumot is Washington DC-ben, aminek megalapítását Orbán már 2001-ben javasolta George W. Bush amerikai elnöknek. Az alapítóknak pedig 2009-ben egymillió dollárt ígért abban az esetben, ha később megválasztják.

Lee Edwards, a múzeum egyik ötletgazdája később erre úgy emlékezett vissza: „[Orbán Viktor] elmosolyodott, megrázta a kezemet, és gyorsan tovább is állt, én pedig ott maradtam a Fidesz-győzelemért imádkozva”. Később meg is kapták ezt a pénzt, ami akkor nagyjából háromszázmillió forintot jelentett. Orbánék 2019-ben további tízmillió dollárt adtak a VoC-nak, 2022-ben pedig meg is nyílt a Kommunizmus Áldozatainak Múzeuma.

Nemrég arról számoltunk be: a 24 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Péterffy Magyarországon alapítana bankot. Cégének, a greenwichi székhelyű Interactive Brokers LLC.-nek megvan a hitelintézeti törvény által előírt négymilliárd forintos induló tőkéje, az MNB alapítási engedélyét is megkapták, így egy éven belül megkaphatják a banki működési engedélyt.

A VoC az ismeretterjesztésen gyakran túlmenő, propagandisztikus üzeneteket terjeszt az amerikai médiában, amelyben baloldali vagy balra húzó politikusokat próbálnak összemosni a kommunizmus történelmi bűneivel: többek között Bernie Sanders és latin-amerikai vezetők is a célkeresztjükbe kerültek.

Ezt a munkát koordinálta a szervezet volt vezérigazgatója, Marion Smith aktivista, aki nem mellesleg Orbán volt miniszterének, Stumpf István alkotmánybírónak a lányát vette feleségül. Az ő vezetése alatt vált a VoC befolyásos csoporttá. Stumpf lánya, Anna Smith Lacey pedig 2016-tól a Hungary Foundation vezetője lett, amelyet Orbán jóváhagyásával alapítottak és pénzeltek.

Ez a szervezet legalább 400 ezer dollárt költött különböző lobbitevékenységekre az országban. Az Átlátszó 2019-es cikkében arról is írt, hogy az azelőtti évben összesen 3,54 millió dollárt költött a magyar kormány erre a célra.

Smith volt az, aki 2022 végén már „az Egyesült Államok következő elnökeként” mutatta be DeSantist, akire az „amerikai Orbánként” is hivatkoznak. Korábban pedig már arról is lehetett hallani, hogy a politikus floridai kormányzóként a gyermekvédelminek és homofóbnak is nevezett magyar törvény alapján hozott hasonló rendelkezést. A Vox szerint DeSantis szóvivője így fogalmazott egy ponton: 

Ó igen, figyeljük, mit csinálnak a magyarok, szóval hajrá Magyarország!

Ez a floridai törvény, ahogy korábban megírtuk, arról rendelkezik, hogy bűncselekménnyel vádolhassák a floridai tanárokat, ha a diákok számára „szeméremsértőnek” és „károsnak” minősített könyvekhez biztosítanak hozzáférést. A jelenlegi szabály szerint minden könyvet át kell vizsgálni, hogy megfelelő-e, és egyes törvényhozók megpróbálják kiterjeszteni a „káros” fogalmát az LMBTQ-karaktereket és témákat tartalmazó kiadványokra is.

Példaként tekintenek Orbánra

Magyar minta ide vagy oda, erősen kérdéses, hogy a közeljövőben hallhatunk-e DeSantist támogató szavakat Orbántól. A miniszterelnök nemrég még a Twitteren állt ki a 34 vádpontban meggyanúsított Trump mellett: „Folytassa a harcot, Elnök Úr! Mi Önnel vagyunk” – üzente Orbán. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund képviselője a Guardiannek akkoriban mégis így fogalmazott:

Orbán kormánya számára a pártpolitika szempontjából is nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolatok. Mostanában azon gondolkodnak, hogy megéri-e minden pénzüket Trumpra tenni, a vádemelés pedig csak megerősítette ezt.

Egy a neve elhallgatását kérő volt magyar diplomata pedig úgy vélte, a magyar kormány nemcsak DeSantis felé kacsintgathat, de felvette a kapcsolatot más republikánusokkal is. „Ezeknek a megkereséseknek a száma megnövekedett az elmúlt kilenc hónapban, több magyar kormányzati tisztviselő látogatott el az Egyesült Államokba, mint korábban” – mondta a lapnak a volt diplomata.

Közben a miniszterelnök másik fontos amerikai kapcsolata, Tucker Carlson és korábbi munkaadója, a Fox News is kitart a volt amerikai elnök mellett. Ezen a csatornán olyan véleményeket hangoztattak a vádemelés után, amelyek szerint a Trump ellen indult eljárás olyan, „akár a sztálini tisztogatások”, illetve „rendőrállamban élünk”.

Carlsonnak és a Foxnak Orbán ugyancsak sokat köszönhet: a nevét követendő példaként ismerték meg az amerikai konzervatívok. A műsorvezető többször is járt hazánkban, ahol egy Magyarország kontra Soros: harc a civilizációért című dokumentumfilmet is készített.

Az, hogy az amerikai republikánusok mennyire becsben tartják Orbán Viktor véleményét a világ dolgairól, már szeptemberben kiderült, amikor a miniszterelnök beszédet mondott a CPAC, az egyik legnagyobb konzervatív amerikai lobbiszervezet, az Amerikai Konzervatív Unió konferenciáján.

Később már arról írt a New York Times publicistája: az amerikai jobboldalon sokan csodálják, ahogy Orbán Viktor az államhatalmat felhasználva harcol a kulturális liberalizmus ellen, de kevesen utánozzák olyan híven, mint Ron DeSantis floridai kormányzó, a republikánus elnökjelöltség várományosa.

Egy fontos téma akad még, amelyben különleges szövetségesre találhat Orbán DeSantis személyében: az orosz-ukrán háború. Amerikában ugyanis mindkét oldal politikusainak többsége támogatja Ukrajna önvédelmét és a fegyverszállításokat, DeSantis azonban nemrég olyat mondott, ami inkább emlékeztet Orbánék „békepárti” álláspontjára. A már említett Tucker Carlson műsorában a kormányzó úgy fogalmazott: az USA „egyre inkább belekavarodik az Oroszország és Ukrajna közötti területi vitába”, ez pedig nem az ország érdeke.

Annyi biztos, hogy az amerikai jobboldal és Orbán Viktor kapcsolata tovább virágzik, ha ez az utóbbi félen múlik. Korábban már számos cikk jelent meg arról a nyugati sajtóban, hogy a miniszterelnök „konzervatív paradicsomként” prezentálja Magyarországot a republikánusoknak. A CPAC szervezői úgy méltatták az országot, mint „a woke forradalom elleni konzervatív lázadás egyik motorját”. 

Az egyetlen kérdés az, ki fog a kormány mögé ülni a 2024-es elnökválasztáson.

Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Brehman / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / Fischer Zoltán