Elbaltázott vadászgépes gyújtogatás okozhatta a fekete-tengeri drónbalesetet

Nagy valószínűséggel baleset miatt zuhant le egy amerikai MQ-9 Reaper felderítő drón a Fekete-tenger felett, amikor összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgéppel – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak.

A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden számolt be az esetről. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai haderőnek meg kellett semmisítenie a gépet.

Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.

Az orosz verzió szerint tehát ők szinte ott sem voltak, ugyanakkor az amerikai fél közzétett egy felvételt, amin egészen jól kivehető a drón felé manőverező vadászgép, és az ütközést is megörökítették, ami után egy időre a kamera is felmondta a szolgálatot. 

A videó végén látható, hogy a drón egyik légcsavarja meg is sérült, konkrétan eldeformálódott.

Kaiser elmondta, a Szu-27-esek egészen biztosan nem akartak összeütközni a drónnal, mert két nagy súlyú és sebességű repülőeszköz találkozása a levegőben kiszámíthatatlan eredménnyel járhat. (A jóval kisebb Reaper tömege is közel 4 tonna repülés közben, a Szu-27 üres tömege pedig nagyjából 24 tonna.) Orosz szempontból nem éri meg olyan szempontból sem a kockázatot, hogy az elfogóvadász pilótája meghalhat egy ilyen balesetben, és a gép is nehezen pótolható, míg amerikai szempontból a drón kezelője ugye nincs a helyszínen, a Reapert pedig – durva kifejezéssel – fogyóeszköznek tekintik. 

Ugyanakkor az jól látható a felvételeken is, hogy volt előélete az ütközésnek: a Szu-27-es pilótája a gép kerozin-vészleeresztőjéből kiengedett üzemanyaggal próbálta elvakítani a drónt, az egyik ilyen „rácsapás” vége lett az ütközés. A szakértő azt is hozzátette, 

az orosz légierő részéről ráadásul van egy olyan drón elleni harceljárás, amelynél az alaposan „lelocsolt” eszköz közvetlen közelébe repülő gép utánégetőre kapcsol, így lényegében felgyújtva a célpontot. Lehet, hogy itt is ez volt a terv, csak az orosz pilóta elmérte a távolságot.

Kaiser szerint az oroszok csőrét nagyon piszkálja, hogy az Egyesült Államok folyamatosan hírszerzési adatokat ad át Ukrajnának, ráadásul ezek egy része valós idejű információ. Ezeknek a forrásai egyebek mellett a Reaper drónok, amelyek a nemzetközi légtér határán köröznek. Az oroszok frusztrációját a légtérből információkat gyűjtő gépekkel csak fokozza, hogy Ukrajna több csapást is mért már a fekete-tengeri flottára, többek között a Moszkva cirkáló is így süllyedt el. A másik oldalról viszont nagyon fontos, hogy időben értesüljenek a hajók mozgásáról és a rakétaindításokról, mivel több esetben is támadtak onnan ukrán városokat.

Vita van abból is, hogy minek tekinthető a légtér, ahol az incidens történt. Az Egyesült Államok nemzetközi légtérként tekint a területre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban arról beszélt, hogy az amerikaiak teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a „különleges katonai hadművelet” megkezdése után az orosz hadsereg a Fekete-tenger egyes közeli részeit olyan státusú övezetnek minősíti, amelyben minden típusú repülőszerkezet használatát korlátozták. A nemzetközi jogban viszont nem igazán létező fogalom a „különleges katonai hadművelet”, amelyet az oroszok találták ki a háború elején, és ennek alapján a légtérkorlátozás is egyoldalú lépés, és semmiképp sem jogszerű.

A diplomácia is egyből reagált az incidensre, mindkét fél azt hangsúlyozta, hogy baleset történt, mert egyiküknek sem érdeke a helyzet eszkalációja. Az eset után telefonon beszélt egymással Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, illetve Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. Mindkét fél a másikat okolta az incidensért, az orosz fél azt emelte ki, hogy az amerikaiak provokálják őket a felderítési célú repülésekkel, míg az Egyesült Államok leszögezte, hogy ott fognak a gépei repülni, ahol ezt a nemzetközi jog megengedi.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország megkísérli a lezuhant amerikai drón roncsainak kiemelését a tengerfenékről. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója ugyanennek a csatornának azt mondta, hogy Moszkvának megvannak technikai lehetőségei a roncsok felszínre hozatalához. A kérdés, mire kell Moszkvának a roncs.

Azt érdemes tudni a MQ-9 Reaperről, hogy már 2007 óta szolgálatban áll az amerikai haderőben. Nem csak felderítésre alkalmas, hanem elég komoly mennyiségű irányított fegyverrel, bombákkal és rakétákkal is felszerelhető (ezek össztömege meghaladja a másfél tonnát). Az elmúlt bő másfél évtizedben az amerikaiak egyik legfontosabb csapásmérő eszköze volt, főleg a közel-keleti háborúkban alkalmazták, illetve a terroristaellenes harcokban. Nem egy le is zuhant belőlük a konfliktusövezetekben, a roncsok pedig a helyiek kezébe kerültek. 

Kaiser Ferenc szerint Afganisztánban például aranyárban lehetett a kínaiaknak eladni a roncsokat. A lezuhant Reaperekből jutott Iránba is, ahol annak rendje és módja szerint le is koppintották őket a visszafejtő mérnöki tervezésnek köszönhetően. Az MQ-1 Predator drónokból így lettek Shahed 129-ek, és ennek köszönhetően tudtak rengeteg drónt készíteni az elmúlt években, és például Oroszországnak eladni belőlük egy nagyobb mennyiséget az Ukrajna elleni harchoz.

Nagy kérdés, hogy az oroszok tudtak-e roncsot szerezni maguknak az elmúlt években a saját fejlesztéseikhez. Kaiser elképzelhetőnek tartja, hogy sok hasznos információ kinyerhető a tengerbe esett adathordozókból, bár a Pentagon azt állítja, minden érzékeny adatot töröltek a gépről. Meglehet, ennek segítségével az oroszok finomhangolhatják a saját eszközeiket, amivel zavarni tudják az amerikai drónokat. A roncsok burkolatát is megvizsgálhatják, ami rendkívül fontos, mert többek között a különleges festésük miatt nehezen észlelhetőek a radarok számára.

Mark Milley tábornok is beszélt a roncsról csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Azt mondta, a drón 1,5 kilométer mélyen van a tengerben, ami megnehezíti a kiemelését. Arról is beszélt, még nem döntöttek arról, hogy megpróbálják-e felhozni a roncsot, mivel az Egyesült Államoknak jelenleg nincsenek hadihajói a Fekete-tengeren (Törökország ugyanis lezárta a szorosokat a háború kezdetén). Azt viszont a tábornok jelezte, szövetségeseik szükség esetén segíthetnek a drón visszaszerzésében.

Nyitókép: MQ-9-es Reaper típusú amerikai felderítő drón kiképző repülésen a nevadai tesztelő és gyakorlótér fölött 2019. július 15-én. Fotó: MTI/EPA/Amerikai légierő/William Rio Rosado.