A hiperzöld Németországban az egyik legkárosabb energiahordozó miatt rombolnak le egy falut. Hogy lehet ez?

„Lützerath faluban már nincsenek aktivisták” – közölte a német rendőrség vasárnap, miután szombaton tragikomikus jelenetek közepette kiürítették a régóta üresen álló, Kölntől nyugatra fekvő falut. A szombati, sárba ragadt rendőrökön élcelődő videók bizonyos szempontból mulatságosak lehetnek, a kiürítés befejezése után azonban a szellemfalu maradványait lerombolják egy külszíni lignitbánya bővítése miatt. 

Egy olyan országban, ahol a kormánykoalíció a választási kampányban is erőteljesen hangsúlyozott törekvése az éghajlatváltozás elleni harc volt.

A klímaaktivisták szerint Lützerathot és a többi közeli falut bűn lerombolni, és talán ennél is nagyobb bűn az alattuk lévő barnaszén, azaz a lignit kitermelése, mivel ennek elégetése aláássa Németország erőfeszítéseit az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. 

A lignit az egyik legveszélyesebb fosszilis energiahordozó: külszíni fejtésével sérülhetnek a talaj vízrétegei, a magas kéntartalmú lignit tüzelése során pedig kén-dioxid kerül a levegőbe, ami súlyos légúti tüneteket okozhat.

A kiürítés szerdán kezdődött, vasárnapra a rendőrség lebontotta azoknak a fákra épített kunyhóknak a többségét is (vasárnapi adatok szerint a 35 építményből harmincat), amelyben az aktivisták meghúzták magukat – igaz, két ember egy pincében még tartotta magát a helyszínen. A tiltakozás ereje nem csak magyar léptékkel volt hatalmas: alkalmanként ezrek szállták meg Lützerathot és környékét, a rendőri mozgósítás mértékét az RTL Híradó anyaga is jól illusztrálja:

A feszültség szombaton hágott a tetőfokára, amikor a rendőrök vízágyúkat, gumibotokat és egyes beszámolók szerint paprikasprayt-t vetettek be a tüntetők ellen. Indigo Drau, a falu lerombolása ellen tiltakozó csoport szóvivője „színtiszta erőszakkal” vádolta a rendőrséget az összecsapások során, szerinte „féktelenül” verték a tüntetőket. Mindezt a rendőrség tagadta. 

A szervezők szerint mintegy 35 ezer tüntető demonstrált szombaton, míg a rendőrség 15 ezer körülire tette számukat. A felek kölcsönösen erőszakos fellépéssel vádolják egymást: a tiltakozásban részt vevő szervezetek egyikének orvosa szerint 20 aktivista olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett szállítani őket. A rendőrség pedig azt állítja: vasárnapig 70 egyenruhás sérült meg, sokan a szombati összecsapásokban. 150 esetben indult büntetőeljárás, többek között a rendőrökkel szembeni ellenállás miatt.

Az Észak Rajna-Vesztfália tartományban található Lützerath utolsó bejelentett lakója 2022 októberében költözött el, miután megvásárolta ingatlanát a környékbeli lignitbánya bővítésére készülő RWE, Németország legnagyobb áramszolgáltatója. 

A 2020 nyara óta klímaaktivisták által benépesített Lützerath az éghajlat-változásról szóló vita gyújtópontjává vált Németországban, amikor a kormány engedélyezte az RWE-nek, hogy az energiaigény kielégítésére felhasználja a térségben található barnaszenet.

A német kormány szerint az országnak növelnie kell a szénfelhasználást, hogy megbirkózzon az Ukrajna elleni orosz inváziót követő esetleges energiaellátási hiányokkal.

Az RWE pedig azt hangsúlyozza, hogy a térségben lévő szénre a téli hónapok átvészeléséhez van szükség. Robert Habeck német zöldpárti gazdasági miniszter tavaly júniusban azt mondta, hogy a fokozott szénfelhasználás keserű, de szükséges lépés a gázfelhasználás csökkentése érdekében. Ugyanis Németország az ukrajnai háború előtt a gáz nagy részét Oroszországból szerezte be. 

Csakhogy Lützerath nyakára már az ukrajnai háború kirobbantása előtt kést tettek, 

ezért kezdetben csak egyetlen klímaaktivista, majd a bányabővítés hírére változó számú, általában néhány száz további tüntető lakott a falu házaiban, pincerendszerében, később pedig a település fáira épített fakuckókban. 

Lützerath politikailag is kényes téma. A 2021-es németországi választásokat a szociáldemokrata SPD nyerte, a Zöldekkel és a liberálisokkal alakítottak kormányt. A 2021 decemberében aláírt koalíciós megállapodásuk a „Vállalkozzunk több haladásra” címet kapta, ennek egyik legfőbb prioritása egyebek mellett az éghajlatváltozás lassítása volt. Ebbe a lignitbányászat finoman szólva sem illik bele.

Ukrajna megtámadása és Európa energiaellátásának megbillenése után, tavaly ősszel azonban a koalíciós kormány a gázra lépett, és alkut kötött az RWE-vel. Elképzelhető, hogy politikai fügefalevélnek szánták, hogy a bánya ügyében éppen két két zöld politikus, Mona Neubaur, a Zöldek tartományi miniszterelnök-helyettese és Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter állapodott meg az RWE-vel. Az alku első látásra mindenkinek előnyös lehetett volna: 

az RWE vállalta, hogy 2038 helyett már 2030-ban megszünteti a szénbányászatot Észak Rajna-Vesztfáliában, és megkegyelmez öt, Lützerathoz hasonló apró, dózerolásra ítélt környébeli településnek. 

A Zöldek ezt könnyen kommunikálhatták volna úgy, hogy ezzel közelebb kerültek a szénbányászat kivezetésére vonatkozó választási ígéretük megvalósításához. Cserébe az RWE ledózerolhatja Lützerathot, helyén pedig 2030-ig kibányászhat a becslések szerint 280 millió tonna lignitet. Ricarda Lang, a Zöldek pártelnöke hétfőn azzal érvelt: ha nem léptek volna, akkor nem csak Lützerathot, hanem öt másik települést is kikotornak, utóbbiak a mai napig félezer ember lakhelyéül szolgálnak. 

Ez nem volt könnyű kompromisszum személy szerint nekem, és azt hiszem, a pártomban sokak számára sem

 – fogalmazott Lang. Hozzátette: ha a klímavédelem hiánya és a nagyobb mértékű – még ha nem is százszázalékos – klímavédelem között kell döntenie, akkor a nagyobb mértékű klímavédelmet fogja választani.

A munkálatok az előző hétvégén kezdődtek volna, a szerdai, szelídebb tiltakozások után ekkor csaptak össze az aktivisták és a rendőrök.

Ugyanis hiába a két zöldpárti patrónus, a Zöldek egy része nem akarta lenyelni a békát. Köztük azok az aktivisták sem, akik az enyészetre ítélt faluban éltek, táboroztak. A párt ifjúsági szervezete, a Grüne Jugend erősen kritizálta a megegyezést, ők a lützerathi aktivisták között is szép számmal megtalálhatók. Úgy látják: a Zöldek behódoltak a bánya ügyében, Ricarda Lang szerint azonban „egy párt erejének jele, hogy nem könnyíti meg a saját dolgát egy ilyen helyzetben”. A párt maga is a tiltakozók céltáblája lett: aktivisták elfoglalták düsseldorfi székházukat.

Kritikusok szerint a Zöldek valahogy úgy gondolhatták, hogy senkit nem fog érdekelni néhány hippi, majd leszedik őket a fákról különösebb feltűnés nélkül. Nem így történt, hétvégére hatalmas tüntetést szerveztek a faluba, ahol megjelent Greta Thunberg, a világ egyik legismertebb klímavédelmi aktivistája is. Thunberg a helyszínen felhívta a figyelmet:

Németország a világ egyik legnagyobb szennyezője.

Thunberget és több aktivistát a Politico információi szerint rendőrök vitték el a helyszínről, miután felszólításra sem akartak távozni. A fiatal szerint teljesen elfogadhatatlan és abszurd, hogy 2023-ban megtörténhet a lützerathihoz hasonló esemény. Állítja: tudományosan megalapozott az álláspontjuk, miszerint Németországnak nincs szüksége több kitermelésre, ezért a németek szégyellhetnék magukat.

Thunberg további harcra szólított fel, kritikusai szerint feleslegesen, ugyanis a szénbányászat leállítása Németországban régóta tény. Éppen ezért a lützerathi aktivistákat egyesek fekete-fehér gondolkodással és klímapopulizmussal vádolják, hiszen a kotrógépek és a sisakos-gumibotos rendőrök nagyobb hatást gyakorolnak a közvéleményre, mint a számok és a statisztikák. 

Az RWE szerint Lützerath lebontása hamarosan befejeződik, a folyamat várhatóan további nyolc-tíz napot vesz igénybe. A külszíni bánya terjeszkedése márciusban vagy áprilisban érheti el az egykori falu területét, majd megkezdődhet a bánya kialakítása. A bontás végéig a rendőrség a helyszínen marad.

Máshol azonban még tiltakoznak: hétfőn négy klímaaktivista elfoglalt egy kotrógépet a rajnai lignitbányászati régióban található Hambach külszíni fejtőjében. A gépet leállították, a helyszínre a rendőrség is kivonult. Az Ellencsapás – a jó életért nevű csoport szerint nyolc aktivistájuk foglalta el a kotrógépet. Az akció célja az volt, hogy szolidaritást vállaljanak a Lützerathban élő emberekkel. A csoport az ottani rendőri fellépést is bírálta. Lützerathtól nem messze egy autópályahídról ereszkedtek le kerekesszékes aktivisták, így demonstrálva a falurombolás és a szénbányászat kiterjesztése ellen.

Hétfőn a szövetségi kormány elítélte az aktivisták szerintük agresszív fellépését. Christiane Hoffmann helyettes kormányszóvivő Olaf Scholz kancellár a Tageszeitung című lapban hétvégén megjelent interjújára, amelyben kijelentette: a tüntetéseken a határ ott húzódik, ahol az erőszak kezdődik.

Ezt a határt Lützerathban átlépték, és ezt kifejezetten elítéljük.

Az aktivistáknak üzenve Hoffmann elmondta: a szövetségi kormány megértette, hogy mindent meg kell tenni az energiafordulat sikeréért. A 2045-ös klímasemlegességhez vezető útnak azonban megvalósíthatónak kell lennie. Ez az az időpont, ami után Németország már nem akar több üvegházhatású gázt kibocsátani, mint amennyi visszanyerhető. 

Nem hagyhatjuk magunk mögött a fosszilis energiát egyik napról a másikra

– tette hozzá.

Nyitókép: Egy rendőr mobiltelefonos fényképet készít egy aktivisták által elfoglalt kotrógépről. A buzogánykerekes kotrógépet a rajnai lignitbányászati régióban lévő Hambach külszíni lignitbányában foglalták el aktivisták, így szolidaritást vállalva a Lützerath településen élőkkel. Az aktivisták önként elhagyták a kotrógépet. – Fotó: Henning Kaiser / dpa / Getty Images