Porig rombolnak mindent maguk előtt az oroszok, a szakértő azonban nem számít az ukrán front összeomlására, hiába számol ezzel Orbán Viktor

Orbán Viktor a múlt pénteki rádiónyilatkozatában arról beszélt, hogy számolni kell az ukrán front összeomlásával és azzal, hogy ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz, mint azt ma gondolnánk. Mi válthatna ki egy ilyen fordulatot?

Kilométerenként haladnak az oroszok előre

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu kérdésére elmondta: nem túl valószínű, de szerepel a lehetőségek között, hogy összeomlik az ukrán arcvonal. Az is előfordulhat – bár még kisebb az esélye –, hogy Oroszország háborút hirdet és mozgósít, bár ez Vlagyimir Putyinnak, aki különleges katonai műveletként hivatkozik az Ukrajna elleni háborúra, komoly presztízsveszteség lenne. Ebben az esetben kétmillió tartalékost be tud hívni az orosz haderő, de már félmillió kiképzett orosz tartalékos is olyan komoly nyomást helyezne az ukrán hadseregre, hogy az összeomlana. Ennek viszont egyelőre nem látni jelét.

Ahol most a leghevesebb harcok zajlanak, ott az ukránok már régóta készülnek a védekezésre. Liszicsanszkot ugyan el kellett hagyniuk a napokban, de Donyeck oblasztyban (közigazgatási egység, a magyar megyéknek lehet megfeleltetni, de azoknál jóval nagyobbak) négy erődített város maradt a kezükön. Az oroszok első körben ezeket akarják majd elfoglalni, de az ukránok valószínűleg nem fogják olcsón adni – magyarázta Kaiser Ferenc.

A szakértő szerint nincs annak sem jele, hogy az ukrán haderő morálisan, az élőerőt vagy a felszerelést tekintve olyan szinten amortizálódott volna, hogy összeomlana, sőt folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverszállítások, a háború kezdete óta pedig már legalább hatszázezer embert mozgósítottak. A veszteség ugyan magas, valószínűleg meghaladja a 20-25 ezer főt ukrán oldalon, de ők a hazájukért harcolnak. Az oroszok pedig jelenleg napi 1-2 kilométert haladnak előre: nagyon hosszú idő lenne, amíg ebben a tempóban elérnek Magyarországig, és remélhetőleg már előbb sikerül fegyverszüneti megállapodást elérni – mondta a docens.

Az ukránok biztosan nem mennek bele

Az persze továbbra is kérdés, hogy Vlagyimir Putyin beérheti-e Luhanszk és Donyeck oblasztyok elfoglalásával, vagy van-e kényszere arra, hogy tovább menjen. Kaiser Ferenc szerint az orosz elnök a saját történelmi örökségét igyekszik fényezni – bár ez nem áll most a legfényesebben, mert az ukránok nem működnek együtt ebben, jegyezte meg ironikusan. Putyin addig biztosan nem áll meg, amíg Luhanszkot és Donyecket „fel nem szabadítja”, bár a „felszabadítás” ebben az esetben azt jelenti, hogy porig rombolnak mindent és megölnek több tízezer civilt. Ez a minimum cél, ami alá nem mehet, és biztos, hogy meg akarja tartani Herszon és Zaporizzsja oblasztyok elfoglalt részeit is, amelyek a szárazföldi összeköttetést biztosítják a 2014-ben megszállt Krím-félszigettel.

Ugyanakkor Kaiser Ferenc arra is rámutatott, hogy mértéktartó becslések szerint is meghaladhatja az orosz áldozatok száma a 30 ezret ebben a háborúban, és azokkal a súlyos sebesültekkel együtt, akik kiesnek a további műveletekből, a százezer főt is meghaladhatja az oroszok vesztesége – ez százezer érintett orosz családot is jelent.

Az elfoglalt területek Ukrajna közel egyötödét teszik ki, az ukrán politikusok biztosan nem fognak abba belemenni, hogy ezeket megtarthassák az oroszok – mondta a szakértő hozzátéve, hogy katonai vereség esetén más volna a helyzet, de az ukránok kifejezetten jól tartják magukat. Nincsenek közelgő fegyverszüneti megállapodásra utaló biztató jelek, mert nincs olyan közös pont, amiben a harcoló felek meg tudnának egyezni. Oroszország sem mutat hajlandóságot komoly tárgyalásra és az ukránok sem: ha az utóbbiak leülnének tárgyalni, az oroszok azt a következtetést vonhatnák le, hogy közel van a győzelmük, és fokozott erővel támadnának – mondta Kaiser Ferenc.

Első világháborús módszerek

Néhány hete ugyanakkor az ukrán békedelegáció vezetője, David Arahamija azt nyilatkozta: leghamarabb augusztus végén ülnek újra tárgyalóasztalhoz az oroszokkal – adódik a kérdés, hogy miért pont akkor, mi utal arra, hogy addigra megerősödhet az ukránok pozíciója? A docens szerint addig egyfelől sok nyugati fegyver és főleg lőszer érkezhet Ukrajnába, másfelől ez utóbbiból az oroszok kifogyhatnak. Az oroszok első világháborús módszerrel támadnak: porig rombolnak mindent maguk előtt, azután megindulnak a páncélos ékek – mondta Kaiser Ferenc hozzátéve, hogy ez naponta átlagosan mintegy százezer tüzérségi lőszer és rakéta felhasználását jelenti. Ezt az intenzív tüzérségi előkészítést az oroszok augusztus közepéig-végéig tudják folytatni, utána már csak nagyobb veszteséggel támadhatnának, mert az ukrán védelmet most a tüzérség töri meg.

Az oroszoknak így muszáj lesz harceljárást változtatniuk, ami azt is jelentheti, hogy elkezdenek tárgyalni. Donyeck oblaszty elfoglalásából azonban nem engedhetnek, hiszen közvetlenül a háború előtt ismerte el Oroszország a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, az ukránok viszont nem adhatják oda ellenállás nélkül, mert az agresszor rögtön többet akarna, és Odesszát – vele pedig az egész Fekete-tengeri partvidéket – is elvenné Ukrajnától.

Egy tűzszüneti megállapodás esetén egyébként a Kelet-Ukrajnában évekig fennálló helyzet térne vissza Kaiser Ferenc szerint: egy több mint ezerkilométeres tűzszüneti vonal mentén folyamatosan mesterlövészek vadásznának a másik oldalon mozgókra, az oroszok pedig arra használhatnák fel ezt az időszakot, hogy felkészüljenek a következő támadásra. A felkészülésre éppen az ukránoknak is lehetőséget adna, ha alacsony intenzitásúvá válna a konfliktus, de az ország ötödét elfoglalták, a maradékát bombázták, az ukrán gazdaságban harminc százalékos recessziót jósolnak az idei évre. Ezt a Nyugat anyagi segítsége és fegyverszállításai valamennyire ellensúlyozhatják, de Oroszországnak a szankciók ellenére is több lehetősége marad felkészülni – mondta a docens.

Nyitókép: Kilőtt orosz katonai járművek Dmitrivka falunál, Kijev közelében – Fotó: Volodymyr Tarasov/Ukrinform/Future Publishing via Getty Images