„Nem akartam odamenni, gyilkolni és meghalni” – nem hajlandók harcolni az orosz katonák

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta már több mint ezer szerződéses orosz katona utasította el, hogy részt vegyen a harcokban, és közölte feletteseivel, hogy nem hajlandó visszatérni a harcmezőkre, miután megtapasztalta a háború valóságát. Egyikük, egy csak Dmitrij néven azonosított katona a Guardian című brit lapnak elmondta:

Rendkívül dühösek voltak, de végül lenyugodtak, mert nem tudtak semmit sem tenni ellene.

Dmitrij a lap cikke szerint az orosz hadsereg egyik elit egységénél szolgál, ami február elején Fehéroroszországból vonult be Ukrajnába. Amikor április elején közölték velük, hogy vissza kell térniük a frontra, hamar kiderült, hogy sokan közülük ezt nem akarják. Dmitrij végül nyolc másik katonával együtt megtagadta, hogy részt vegyen a háborúban.

Szeretnék visszatérni a családomhoz, és nem egy koporsóban

– mondta el a katona a Guardiannek. Ezután az ukrán határ közelében található Belgorod városába vezényelték, és azóta is ott állomásozik. Dmitrij közölte, hogy öt éve szolgál szerződéses katonaként, szerződése júniusban lejár, ezt az időt letölti, majd távozik a hadseregből.

Hasonló esetekről számolt be a BBC orosz nyelvű adásának egy 23 éves katona, aki április végén döntött úgy, hogy az Ukrajnában átélt harcok után kilép a seregből. És ezzel nem volt egyedül. Amikor visszavonták őket a frontól Oroszországba, elmondása szerint szakaszának a fele nem maradt a bázison arra várva, hogy újra a frontra vezényeljék őket.

Szergej Bokov elmondta, a feletteseik eleinte azzal fenyegetőztek, hogy vád alá helyezik és akár tíz évig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik azokat, akik nem hajlandóak részt venni a harcokban. A katona a fenyegetés hatására még ott maradt Ukrajnában, és nem mert lelépni.

Nem akartam odamenni, meghalni és gyilkolni. De nem akartam börtönbe sem kerülni.

– fogalmazott a BBC-nek.

Később azonban megtudta az igazságot. Azt, hogy az orosz jogszabályok értelmében a hatóságok semmit sem tudnak tenni azokkal a katonákkal, akik nem hajlandók részt venni a harcokban, csak annyit, hogy elbocsájtják őket a hadsereg kötelékéből. Mindez annak köszönhető, hogy Oroszország nem küldött hadüzenetet Ukrajnának, és így nem háború, hanem Moszkva jellemzése szerint csak „különleges katonai akció” zajlik Ukrajnában.

Hivatalosan nem állunk háborúban, így nem kényszeríthetnek arra, hogy odamenjek

– mondta el a Guardiannek Dmitrij.

Hozzá hasonló lépésre szánta el magát egy Pavel néven azonosított orosz katona is, aki öt másik bajtársával együtt szándékosan távol maradt, amikor egységüket másodszorra is Ukrajnába vezényelték. A férfi édesanyja a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy fia egyik parancsnoka hívta fel azzal, hogy keresik a fiát, mert nem szállt fel a vonatra, ami az ukrán frontra vitte volna.

Orosz emberi jogi ügyvédek elmondása szerint az állam gyakorlatilag semmit sem tehet ez ellen. Mihail Benyas ügyvéd a Szabad Európával közölte:

Az állampolgároknak joguk van visszautasítani, hogy külföldre menjenek háborúba, és embereket öljenek.

Az ügyvéd a Guardiannek elmondta, hogy a harcot visszautasító katonákat legfeljebb leszereléssel büntethetik, de vád alá már nem tudják helyezni őket. A parancsnokok ugyan börtönnel fenyegetik az ellenkező katonákat, de ők nemet mondhatnak, mert nincs jogi alapja eljárást indítani ellenük, ha orosz földön megtagadják a harcot.

Ezt orosz katonai ügyészek is megerősítették. A BBC a cikkében idézett egy ügyészi iratot, amiben egy ügyész közölte, hogy nem tudnak eljárást indítani egy katona ellen, aki nem volt hajlandó részt venni az Ukrajnában zajló „különleges katonai akcióban”.

Más lenne a helyzet, hogy Moszkva hivatalosan is háborúban állna. Benyas a Guardiannek elmondta:

Háború idején a szabályok teljesen mások. A parancsmegtagadók akkor börtönbüntetés elé néznének.

Sokan vannak

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi orosz katona nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban, de a beszámolók szerint széles körben elterjedt gyakorlatról van szó. Benyas a Guardiannek azt mondta, hogy csak őt és jogászcsapatát „több száz” katona kereste már fel jogi tanácsért, hogy miként tudnák elkerülni a harcokat. Pavel Csekov, az Agora nevű jogsegélyszolgálat alapítója szerint több mint ezer katona tagadta meg, hogy Ukrajnába vigyék harcolni, de a szám még ennél is magasabb lehet.

A Conflict Intelligence Team nevű orosz oknyomozó civilszervezet adatai szerint az ukrán frontól Oroszországba vezényelt katonák 20-40 százaléka nem hajlandó visszatérni a frontra. A szervezet alapítója, Ruszlan Levijev a Szabad Európának elmondta:

A visszautasítás rendszerszintűvé kezd válni. Gyakorlatilag az összes Ukrajnából hazatért egységben találni ilyen katonát.

Hogy mennyire elterjedt gyakorlatról van szó, azt jól mutatja, hogy az orosz hadseregben már külön pecsétet is készítettek az ilyen esetekre. Makszim Grebenjuk orosz emberi jogi ügyvéd a Telegram közösségi oldalra rakott ki egy fényképet, amin egy orosz katonai igazolvány látható, benne egy pecséttel, amin azt lehet olvasni:

Hazaárulásra, hazudozásra és megtévesztésre hajlamos. Nem volt hajlandó részt venni a DNR-ben, LNR-ben és Ukrajnában zajló különleges katonai akcióban.

A két rövidítés az Ukrajna keleti részén található oroszbarát szakadár ukrán területekre, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságra utal. A fotót Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető munkatársa, Leonyid Volkov is megosztotta Twitter-oldalán, azzal a megjegyzéssel, hogy „ez egy tömeges jelenség”, ha külön pecsétet készítettek rá.

Az Ukrinform ukrán hírszerzési források alapján a napokban arról számolt be, hogy már az elitnek számító gárdaezredekben is gond van a morállal, a híradás szerint a 70-es számú gárda gépesített gyalogsági ezrednél komplett alegységek tagadják meg a parancsot és követelik, hogy szállítsák vissza őket Oroszországba.

Megtagadott parancsok, megrongált tankok

Oroszország február végén indított háborút Ukrajna ellen, és már az első hetekben arról lehetett cikkeket olvasni, hogy a vártnál nagyobb ellenállásba ütköző, nem megfelelően felszerelt és utánpótlási problémáktól szenvedő orosz katonák morálja olyan alacsony, hogy nem hajlandók harcolni.

Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője újságíróknak elmondta, hogy sok katona csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy harcolni viszik Ukrajnába, és sok egység mindenféle harc nélkül adta meg magát. Egy, az amerikai elnöknek készült hírszerzési jelentés szerint pedig sok katona egyszerűen leparkolta a járművét, és besétáltak az erdőbe, hogy ne kelljen harcolniuk.

Egy amerikai védelmi tisztségviselő a New York Times című amerikai lapnak elmondta, hogy voltak olyan orosz katonák, akik szándékosan kilyukasztották a járműveik benzintankját, hogy ne tudjanak továbbmenni. A Daily Beast című amerikai lap olyan orosz katonákról írt, akik saját tankjukat rongálták meg, hogy ne kelljen harcolniuk, mások pedig homokot öntöttek tankjuk üzemanyagellátó rendszerébe, hogy működésképtelenné tegyék a járművet.

A GCHQ brit hírszerzési szervezet vezetője, Jeremy Fleming március végén arról számolt be egy előadáson, hogy az orosz katonák parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, és véletlenül még az egyik saját repülőjüket is lelőtték. De előfordult olyan is, hogy egy orosz katona a tankjával együtt adta meg magát az ukránoknak, miután a tank személyzetének többi tagja már korábban elmenekült.

Nyitókép: Orosz katonák Ukrajna keleti részén, 2022 március 26-án Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images