Propagandistáktól halállistákig: jelentős szerepe lehet Moszkvának az ukrajnai magyarellenes uszításban

„Az ukrán nyelvtörvény miatt nem állok ki Ukrajna mellett!” – ilyen, és ehhez hasonló posztok jelentek meg a közösségi médiában Magyarországon az orosz-ukrán háború kezdete után. Közben a magyarok a határon és országszerte is adományokkal, valamint befogadással segítik az Ukrajnából menekülőket, és nem csak a kárpátaljai magyarokat, vagyis a társadalom nagy része úgy tűnik, a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási- és nyelvtörvény ellenére is a helyén tudja kezelni Ukrajna erőszakos lerohanását.

Az országban élő magyarok helyzete jóval összetettebb annál, minthogy minden problémát a nyelvtörvényre lehetne visszavezetni. Tagadhatatlan, Ukrajnában valóban születtek a kisebbségeket diszkrimináló jogszabályok, de

a magyarok elleni nyílt gyűlöletkeltést döntően néhány kisebb, szélsőséges csoport korbácsolja fel.

Ráadásul az orosz propaganda erre évek óta tudatosan, rendszerszinten rájátszik. Gyakran gyaníthatóan a Kreml megrendelésre uszítanak a kárpátaljai magyarok ellen. Olyan is előfordult, hogy magyarok elleni támadásokat próbáltak ukránokra kenni, pedig azokat feltehetően oroszok követték el.

Radnóti András, a Millenium Emerging Europe kockázati tanácsadó cég vezető partnere minderről azt mondta: Oroszország első számú stratégiai érdeke az, hogy Ukrajna ne a Nyugat, hanem az orosz érdekszféra része, vagy minimum semleges legyen. De cél az is, hogy az ország ne legyen egységes és sikeres.

Az egyik eszköz erre, ami megelőzte az inváziót, hogy ellentéteket szítanak az ukrán társadalmon belül

– mondta. Szerinte ez hasonló ahhoz, ahogy az oroszok az egység megtörésére törekednek a nyugati országokban is. Ez különböző módokon, például dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a szélsőségesen nacionalista politikai mozgalmak támogatásával mutatkozik meg. „Az ilyen akciók 2014 óta hatványozottan folynak Ukrajnában is, és ennek része az etnikai alapú gyűlöletkeltés. Ez azért jó az oroszoknak, mert ezek a gyűlöletek amúgy is léteznek, még ha nem is erősek – ezért lehet rájuk építeni” – mondta Radnóti András.

Arról is beszélt: a magyar közösségnek kicsi a jelentősége az ukrán közéletben, hiszen egy százezres népességről van szó egy 44 milliós országban. Úgy gondolja, hogy azért nehéz Magyarországról megérteni a helyzetüket, mert 

a mi gondolkodásunkat nagyban befolyásolja az, ahogy Szlovákiában és Romániában kezelték a sokkal nagyobb számban élő magyar kisebbségeket a kilencvenes és a kétezres években. Ukrajnában viszont teljesen más a helyzet, főleg azért, mert itt a nyolcmilliós orosz a legfontosabb kisebbség.

Emellett nem egy közép-európai, hanem egy poszt-szovjet országról van szó, ahol alapvetően máshogy néznek az etnikai viszonyokra. „Itt a világ legtermészetesebb dolga, hogy nem erős markere a nyelv a nemzeti identitásnak. Ennek ellenére a meglévő ellentéteket bőven kihasználják az oroszok” – mondta.

Zelenszkij is felszólalt a nyelvtörvény ellen

A már említett oktatási- és nyelvtörvény a két legfontosabb olyan rendelkezés, amit a magyar kormány rendszeresen kritizálni szokott. A két jogszabályt elsősorban az oroszok ellen fogadta el az akkori elnök, Petro Porosenko, de a magyarokat is hátrányosan érintette. Az oktatási törvény megtiltotta, hogy az állami iskolákban ötödik osztálytól felfelé az ukrántól eltérő nyelven folyjon a tanítás. 

A későbbi nyelvtörvény részei pedig a szolgáltatói szférában is kötelezővé tették az ukrán nyelv használatát, kivéve ha az ügyfél kifejezetten kéri, hogy más nyelven történjen az ügyintézés, és a szolgáltató beszéli ezt a másik nyelvet. Ezen felül az országban 2019. július 16. óta a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neve csak ukránul lehet kiírva.

Radnóti szerint „a nyelvtörvény laikus szemmel is diszkriminatívabb, mert a teljes ukrán közéletben korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát. Nem lehet azt gondolni, hogy a magyar kisebbség célpont volt – inkább járulékos veszteséget szenvedtek ők egy orosz kisebbséget célzó törvény miatt.”

Ez szerinte azzal függ össze, hogy a 2014-es orosz agresszió óta hangsúlyosan nyugatpártibb és nacionalistább az ország.

Ez komoly diplomáciai feszültséghez vezetett Magyarország és Ukrajna között, olyannyira, hogy a magyar kormány azóta az ukránok NATO-csatlakozásának egyik következetes ellenzője. Ehhez hozzátartozik, hogy nemcsak a magyarok ellenezték Ukrajna NATO-tagságát, hanem például a korábbi német kancellár, Angela Merkel is. 

Habár a nyelvtörvény egyes részei Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt léptek életbe, ő sosem volt nagy rajongója az intézkedésének. Megválasztása után azt írta a Reuters, hogy a politikust „irritálja” az intézkedés. Igaz, ekkoriban még Zelenszkij is szívesebben szólalt meg a kisebbségi nyelvnek számító oroszul, mint ukránul. Ő ekkor azt mondta a törvényről:

Olyan törvényeket és döntéseket kell kezdeményeznünk és elfogadnunk, amelyek megszilárdítják a társadalmat, és nem fordítva.

Arról is beszélt, hogy az intézkedést „túszul ejtette a politikai retorika”, és megígérte, hogy felül fogják vizsgálni azt. Ennél többet azonban nem tett, és mindössze csak egy ellenzéki beadvány került az ukrán bíróság elé a törvény felülvizsgálatáról. 

Uszítás a Kreml parancsára

Radnóti szerint „a magyargyűlölet Ukrajnában egy létező, bár marginális jelenség. A magyarellenes akciók magyarázata sok esetben az orosz szabotázs lehet.” Erre számos jel utal.

A 2014-es krími orosz támadásra adott válaszul jött létre a Mirotvorec nevű szélsőséges portál. A volt titkosszolgák és szélsőséges politikusok által létrehozott, kijevi székhelyű lap célja eredetileg az volt, hogy a háborúról tudósítson. 

Ám hamarosan más sebességre kapcsoltak.

A portálon elkezdtek megjelenni az úgynevezett „halállisták”, amelyekre nemzetközi politikusok, köztük magyarok, és olyan ukrán újságírók is felkerültek, akik a krími konfliktusról tudósítottak. Az ő uszításuknak tulajdonították Oleg Kalasnyikov oroszbarát politikus és Olesz Buzina író meggyilkolását is. Az oldal azóta több mint ötezer ember személyes adatait tette közzé, valamint még több ember ellen uszított: Szijjártó Péter és a Putyinnal jó viszonyt ápoló Gerhard Schröder korábbi német kancellár neve is köztük volt.

A portált többször is elítélték külföldről: a G7-es országok egységes álláspontban kérték Petro Porosenkót, hogy kezdjen valamit az oldallal. Az akkori elnök ugyan elítélte a portál munkáját, de azt állította: a szólásszabadság miatt nincs jogi eszköze annak betiltására.

Radnóti azt mondta: 

A Mirotvorecről nem tudni pontosan, hogy kinek az érdekeltségi körébe tartozik. Azt se tudni, hogy van-e mögötte jelentős nacionalista mozgalom, mint ahogy állítják. Felmerült, hogy az egyik volt miniszter partikuláris politikai érdekeit volt hivatott szolgálni.

A Mirotvorec nemcsak az oroszokat és a magyarokat, de a 2019-ben hivatalba lépett Zelenszkijt se kímélte. Még a választások előtt követelték, hogy induljon nyomozás arról, hogy kik finanszírozzák a politikus kampányát, illetve kétes forrásokra hivatkozva azt állították, hogy Zelenszkijt a donyecki szakadár köztársaság pénzzel támogatta. Közben a politikus már ekkor ellenségének nevezte Putyint, és arról beszélt, hogy nem hajlandó elismerni azt a köztársaságot, ami a szélsőségesek szerint pénzelte őt.

A 2014-es tüntetések óta, amikor a tiltakozók megbuktatták az addigi oroszbarát elnököt, az ukrajnai magyarellenes hangok mögött rendszeresen megjelentek az oroszokhoz köthető források is.

A két említett közéleti személy meggyilkolását például egy magát „Ukrán Felkelő Hadseregnek” nevező csoport vállalta magára egy olyan emailben, amely hemzsegett a helyesírási hibáktól: szakértők szerint ukrán anyanyelvű ember nem írhatott ilyesmit.

2020-ban már a magyarországi Political Capital is foglalkozott az ukrán szélsőségeseket tüzelő orosz propagandával. Ők azt írták:  

Számos példa bizonyítja, Oroszország aktív szerepet játszik abban, hogy a magyar kisebbség ellen hangolja az ukrán közvéleményt.

Voltak olyan esetek is, amikor a gyanú szerint az oroszok még tovább mentek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát például kétszer is megtámadták 2018-ban. Ezeket az akciókat a lengyel és az ukrán hatóságok szerint is először egy lengyelországi oroszbarát terrorszervezet, majd egy oroszok által megszállt területről érkező csoport követte el. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a támadások miatt behívatta az ukrán nagykövetet.

Radnóti felidézte: az incidensek után először mindenki az ukrán nacionalistákat vádolta, aztán kiderült, hogy vélhetően a Kreml utasítására követték el őket. „Több olyan eset is volt, amiről pedig sose derült ki, hogy ukrán nacionalisták, vagy orosz szabotőrök akciójáról van szó – mint például a névtelen levél, ami a magyar nagykövetségre érkezett Kijevbe,Szijjártó Péter látogatásának apropójánt fenyegette a magyar közösséget” – mondta.

Más furcsaságok is előfordultak. A Roszija 1 nevű orosz állami csatornán egy addig teljesen ismeretlen, „magyar politikai tanácsadónak” titulált ember szította a feszültséget. Keveházy Miklós arról beszélt, hogy Orbán Viktort a tanácsadói Kárpátalja elfoglalására bíztatják, illetve hogy Magyarország bármikor elzárhatja a gázt Ukrajna felé. A magyar kormánynak természetesen esze ágában sem volt ilyesmit tenni, az ukrán lakosság viszont könnyedén hitelesnek hihette a „tanácsadó” véleményét.

A Political Capital az ukrán kormánynak ekkor azt javasolta, hogy a Velencei Bizottság kérésének megfelelően enyhítse a kisebbségeket negatívan érintő hatásokat, a magyarnak pedig azt, hogy ne gátolja Ukrajna közeledését a Nyugathoz – így szüntesse meg a NATO-tagság vétóját is.

Kiemelték: ha ezek a lépések nem történnek meg, az Ukrajna határain belül zajló gyűlöletkeltés – legyenek azért ukránok vagy oroszok a felelősök – mindenképp a Kreml malmára fogja hajtani a vizet.

Nyitókép: Helyszínelő rendőrök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban. Az elkövetők betörték a székház egyik ablakát, és robbanószerkezetet vagy gyújtópalackot dobtak az épületbe. Fotó: Nemes János / MTI