Térképen mutatjuk, hogyan alakulnak át az orosz-ukrán háború frontvonalai

Ukrajnában az orosz hadsereg elkezdte a kijevi régió területeinek kiürítését, így derülhetett fény például a bucsai mészárlásra is, ami szakértők szerint nagyban meghatározhatja a nyugati hozzállást Putyin háborújához.

Az orosz csapatok kivonulása Kijev térségéből azt jelenti, hogy a háború frontvonalai is átrendeződnek. Moszkva a jövőben nagyobb nyomást fog helyezni Ukrajna keleti felére, az orosz sereg és az ukrán védők így a Szumi, Harkov, Szeverodonyeck, Horlivka vonalon sorakozhatnak fel egymással szemben.

Az új fronton az oroszok különösen erősek lehetnek majd keleti oldalról, mivel a szakadár területek nagyvárosait, Donyecket és Luhanszkot már a háború elején az ellenőrzésük alá vonták.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a konfliktus következő szakaszában nagyobb nyomás érkezhet a Krím régió felől is, ahol már Herszont és Melitopolt is elfoglalták az oroszok.

Oroszországnak azért lehet különösen fontos a Donyec-medence térségének teljes elfoglalása, mert ha ez sikerül, akkor a megszállók szárazföldi összeköttetést tudnak létrehozni a 2014-ben megszállt Krímmel. Ezt támasztja alá a brit védelmi minisztérium elemzése is, szerintük a jövőben kulcskérdés lesz, hogy Oroszország be tudja-e kebelezni Mariupolt – a térség egyetlen olyan városát, amit még nem foglaltak el teljesen az oroszok.